2021.01.30
A GDELS (General Dynamics European Land Systems) és a Steyr január 26-án jelentette be, hogy az osztrák hadügyminisztérium 2020. október 30-án szerződést kötött a cégekkel 30 Pandur 6x6 Evolution (Evo) páncélozott jármű szállításáról. Az új járműveket páncélozott szállító harcjármű konfigurációban fogják átadni, de moduláris felépítésük miatt gyorsan átalakíthatók lesznek más szerepkörök betöltésére is. Eme járművek leszállítását 2022-ben és 2023-ban fogják végrehajtani. A program költsége körülbelül 105 millió euró (123 millió dollár). A járműveket teljesen Ausztriában gyártják majd, és több mint 200 beszállító vesz részt ebben a programban. A Pandur Evo erősebb 455 lóerős motorral rendelkezik mint elődje, jobb aknarobbanás elleni védelemmel, illetve nagyobb belső térrel. Blokkolásgátlóval ellátott fékrendszere mellett további jellemzője az atom, biológiai és vegyi szűrőrendszer is.
Szlovéniában sikeresen integrálták a 2009 óta hadrendben lévő Rafael Advanced Defense Systems Spike LR irányított páncéltörő rakétákat a JLTV páncélautókra. Az Oshkosh Defense által gyártott JLTV-ből Szlovénia 2018-ban vásárolt meg 38 darabot. Ezekre a norvég Kongsberg távirányítású fegyverállványát az M153 CROWS II-t szerelték fel egy 12,7 milliméteres nehézpuskával. Erre a fegyverállványra kerültek felszerelése a Spike LR indítók és az integrációt befejező lövészetre 2020 decemberében került sor.
Hat spanyol Eurofighter települt át 2021. január 25-én a romániai Mihail Koglaniceanu légitámaszpontra, a NATO tagállam légvédelmének erősítése érdekében. A gépek és az ezeket kiszolgáló 130 fő két hónapon át lesz majd megtalálható Romániában. Ez az első alkalom, hogy Spanyolország rész vesz a román légvédelem támogatásában repülőgépeivel.
A Rheinmetall és az MBDA Deutschland hivatalosan azt a feladatot kapták, hogy a következő évben egy nagy energiájú lézerfegyver rendszert építsenek meg, teszteljenek le és mutassák be a német haditengerészetnek. Az ARGE névre keresztelt konzorcium az építési munkálatokat a 2021 év végéig befejezi, a próbákat az elkészült lézerfegyverrel 2022-ben tervezik végrehajtani a SACHSEN fregatt fedélzetén.
A Holland Királyi Légierő (RNLAF) gépállományában lévő legrégebbi Lockheed Martin F-16AM Fighting Falcon kivonásra került. A J-616-os lajstromjelű példány január 18-án este gurult utoljára a futópálya felé, egy éjszakai repülési gyakorlat alkalmából. Ezt a Fokker üzemében elkészített gépet 1982. május 14-én adták át a 311-es századnak a Volkel légibázison, mint F-16A Block 15-ös változat. 1986-ban, mint különleges függőleges vezérsík festéssel ellátott bemutatógép volt látható több nemzetközi repülőnapon is. 1994 és 2005 között repülték a 306., a 311., a 312., a 313., a 315., és a 323. századnál is. 2002 szeptemberétől viszont már, mint korszerűsített F-16AM Block 20-as MLU (Mid-Life Update rövidítése) volt jelen a légierőnél. Hollandiában ezt a korszerűsítési programot 1997-ben indították el és ennek keretében összesen 108 darab A és B változatot modernizáltak. A J-616-os a majdnem 39 évnyi szolgálati idő alatt nagyjából 5100 órát töltött a levegőben, kivonását az utód, a Lockheed Martin F-35A Lightning II-es megjelenésének köszönheti, hiszen a sárkányszerkezetében még maradt repült idő.
A Lockheed Martin a Fort Worth-i üzemében elkészült az első F-35A Lightning II vadászbombázó repülőgép a Dán Királyi Légierő (RDAF) számára. Az L-001-es számú gép összeszerelése 2020 augusztusában kezdődött el. A berepülést követően 2021 áprilisában átadásra kerülhet majd az európai megrendelő számára. Egy ideig ez is az arizonai Luke támaszponton lesz majd megtalálható, ahol részt fog venni az RDAF légi és földi személyzetének átképzésében. Dánia eddig összesen 27 F-35-öt rendelt meg, ezeket 2027-ig készít el majd az amerikai gyártó. Hazai földre várhatólag csak 2023-ban érkezik meg az F-35A Lightning II, amely a Skrydstrup légibázist tudhatja majd otthonául. Dánia mondhatni igencsak későn, 2013 és 2016 között választotta ki az F-16AM/BM (MLU) Fighting Falcon gépek utódjául az F-35-öt.
Törökországban január 23-án bemutatták a Firtina önjáró tarack legújabb verzióját, két másik páncélos jármű mellett. A dél-koreai K9 Thunder helyi változata, a T-155 Firtina tömege 56 tonna, hossza 12 méter, szélessége 3,5 méter, magassága 3,43 méter, személyzete 5 fő, maximális lőtávja 30-56 kilométerig terjed a felhasznált lőszertől függően. Legnagyobb sebessége 66 kilométer per óra, maximális hatótávolsága 480 kilométer. A 155/52-es lövege számára a célkoordinátákat 17,5 méteres hibával meghatározni képes navigációs rendszerét, a tűzvezető rendszerét és rádióit mind Törökországban gyártják. Ankara 300 darabot rendelt belőle, évenkénti 24 darabos gyártási ütemmel. Gyártása 2001-ben kezdődött meg. A most bemutatott Firtina 2 (korábban New Generation Firtina), a Firtina továbbfejlesztett verziója ugyanazzal a 155 milliméteres tarackkal ellátva, de az új verzió egy távvezérelt fegyverállványt és a hidraulikus helyett elektromos toronyforgató és lövegemelő rendszert kapott. A torony tetejére egy Aselsan által kifejlesztett távirányítású SARP fegyverállvány került egy 12,7 milliméteres géppuskával, valamint új légkondicionáló berendezéssel, és tűzvezető rendszerrel is rendelkezik. Három Firtina 2-t már átadták a szárazföldi csapatoknak.
Szintén ekkor, vagyis január 23-án leplezték le a BMC által a török hadsereg számára kifejlesztett ZMA (Zirhli Muharebe Araci) 8×8 kerékképletű gyalogsági harcjárművet. A jármű súlya 30 tonna, és a BMC által megalkotott 600 lóerős Azra motor hajtja. A ZMA 8×8 gyalogsági harcjárművet a török Aselsan vállalat által kifejlesztett Korhan távirányítású tornyával szerelték fel. A Korhan távirányítású toronyba egy 35 milliméteres gépágyú van beszerelve, amelyet a török MKE cég készített. Ez képes az Aselsan által kifejlesztett programozható gyújtóval ellátott lőszerek alkalmazására is. A toronyban 100 darab gépágyúlőszert helyeztek el, további 200 darabot a járműtestben tárolhatnak. Párhuzamosított fegyverzetként egy 7,62 milliméteres géppuska került beépítésére. A torony tetején látható volt Törökország saját fejlesztésű aktív páncélzata az Akkor Pulat. A rendszert az Aselsan török vállalat és az ország legfőbb tudományos testülete, a Törökországi Tudományos és Technológiai Kutatási Tanács (TÜBİTAK) kifejlesztette ki. Az aktív páncélzat modularitásának köszönhetően többféle páncélos járműre is könnyedén felszerelhető. A 2018-as évben a török állami hírforrásokban felbukkant hír igazi érdekessége maga az aktív páncélzat léte, hiszen a török médiában addig nem foglalkoztak vele. Ugyanis ez a rendszer valójában az ukrán Zaslon könnyűsúlyú, Zaslon-L változata, amellyel a 2017-es évben fejeződtek be a vizsgálatokat Ukrajnában, majd utána egy gyorsított tesztsorozatot végeznek vele Törökországban is.
A harmadik páncélos jármű egy hibrid volt. No, nem a meghajtási rendszere miatt, hanem mert egy erősített páncélzatú Leopard 2A4 páncéltestére az Altay harckocsi tornyát szerelték fel. A talán Leotay (?) névvel illethető harckocsi tornyán szintén látható volt az Akkor Pulat aktív páncélzat. A páncéltest elején és mellső részén további páncélréteget helyeztek el, míg a motortér környékét rácsos előtétpáncélzat védi. Első ránézésre nőtt a harckocsi tömege, de nem tudni milyen mértékben, mivel a törökök nem tettek közzé a páncélos semmilyen műszaki paramétert sem. Törökország már évek óta vár a Leopard 2A4-ek korszerűsítésére. Ezekből 10 került veszteséglistára, így jelenleg 344 darab van hadrendben. Az Altay torony felszerelése megoldást jelenhet a Leopard-ok korszerűsítésében, hiszen az Altay harckocsik sorozatgyártása éppenséggel a motor miatt már évek óta csak halasztódik.
Legalább két Lockheed Martin F-35-ös vadászbombázót fotóztak le libanoni légtérben 2021. január 25-én. A nagy magasságban repülő gépekről készült képeken úgy tűnt, hogy a szárnyvégeiken egy-egy rakétaindító sínekkel repültek. Gyaníthatóan ezek a példányok izraeli F-35I Adir-ok lehettek, hiszen Tel-Aviv már 2018 májusában elismerte, új típusuk már átesett a tűzkeresztségen.
Indiában január 25-én sikeres tesztet hajtottak végre az Akash-NG (New Generation) légvédelmi rakétával. Az Akash rendszert 2015 óta használják az indiai légierőnél és a hadseregnél, de az összetett rendszere következtében meglévő hosszú reakcióidő miatt nem felelt meg teljesen az elvárásoknak. Az Akash-NG célja a rendszer teljesítményének javítása egy kompaktabb és mozgékonyabb rakéta alkalmazásával, amely egy továbbfejlesztett, immár aktív radaros irányítási rendszerrel rendelkezik. Továbbá az eddig használatos 3 különféle földi telepítésű rádiólokátort is ki szerették volna váltani egy többfeladatúval, ami AESA antennával rendelkezik. Az Akash-NG meghajtására egy új, kétimpulzusú rakétamotor szolgál. Ez a rendszer helyettesíti az Akash-1-nél használt sokkal nehezebb hibrid rendszert, amely négy szilárd rakétamotorból és egy torlósugár-hajtóműből állt. Az új meghajtás könnyebb, kompaktabb, és a rakéta hatótávolságát az eddigi 30 kilométerről 50 kilométernél is nagyobbra növeli. Az új rakéta zárt szállító/indító konténerének köszönhetően gyorsabban alkalmazható, rövidebb reakcióidőt kínál. A mostani teszten mind a rakéta, mind az irányítórendszere, valamint a többfeladatú rádiólokátor is az elvárások szerint teljesített.
Újabb Dassault Rafale vadászbombázók érkeztek meg Indiába a héten. Január 27-én leszállás nélkül, többszöri légi utántöltéssel érkezett meg 3 példány Franciaországból. A BS006, BS007 és BS011 jelzésű Rafale-okkal együtt így már 11 francia vadászbombázó található meg Indiában a 2016-ban megrendelt 36-ból. A hosszú úthoz szükséges üzemanyagot az Egyesült Arab Emírségek légierejének Airbus A330MRTT repülőgépeinek segítségével biztosították. 2021 áprilisának második felében kerül leszállításra újabb hét Rafale, így ezek megérkeztével teljessé fog válni az első átfegyverzett század, a 17. (Golden Arrows) gépállománya. Az összes fennmaradó repülőgépet 2022 végéig leszállítják a tervek szerint.
Indiában folyik egy kéthajtóműves hordozófedélzeti vadászbombázó fejlesztése. A TEDBF (twin-engine deck based fighter) betűmozaikkal illetett gép az orosz eredetű MiG-29K/KUB utódja lehet majd. A 2026-ra létrehozni szándékozott típus leginkább egy Tejas továbbfejlesztésnek tűnik, két hajtóművel, és kacsa vezérsíkokkal. A méretarányos modellt hamarosan kis sebességű szélcsatornás teszteken vizsgálják majd meg. A jövőbeli TEDBF, körülbelül 23 tonnás tömeggel fog rendelkezni, így nagyobb lesz, mint a 13,5 tonnás Tejas Mk-1 és a 17,5 tonnás Mk-2 variáns. A jelenleg a tervezés és fejlesztés kezdeti szakaszában lévő vadászgép képes lenne kilenc tonnás fegyverzet szállítására. A hazai fedélzeti rendszerekkel ellátott TEDBF törzse alatt egy, míg félszárnyai alatt három-három felfüggesztési ponttal rendelkezne. Ezeket egészíti ki a törővégeken lévő egy-egy további is. A felhajtható szárnyrészen csak ezek, illetve a külső felfüggesztési pontok helyezkednének el. Hajtóműveinek tolóereje lehetővé tenné a síugrósáncos indítási mód alkalmazását is.
Sikerült megrendelőt találni az izraeli Elbit Systems Sabrah könnyű harckocsi tervezetére. Jelenleg annyi tudni a megrendelésről, hogy 172 millió dollár értékben került megkötésre a vásárolóval. Könnyű harckocsiként a General Dynamics European Land Systems spanyolországi üzemében készített ASCOD 2 páncélos járműtestére kerül felszerelésre az izraeli torony a 105 milliméteres lövegével és a párhuzamosított 7,62 milliméteres géppuskájával. A cseh Excalibur Army-nál gyártott Pandur II 8X8-as jármű szintén megkapja az 52-es kaliberhosszúságú csővel ellátott tornyot. Némi kis utánjárással érdekes adatot lehetett találni, ugyanis Fülöp-szigetek és Izrael közötti megállapodás született 172 millió dollár értékben 30 darab páncélos jármű - ezekből 18 lánctalpas, 10 kerekes futóművel ellátva - beszerzéséről. A szerződésben foglalt szállításokat három év alatt teljesítik.
Túlságosan is rezgésbe jövő rotorlapátok késleltethetik a Boeing CH-47F Block II Chinook nehézhelikopter hadrendbe állítását. Az újonnan tervezett, nagyobb felhajtóerőt termelő rotorlapátok forgása által előidézett jelenség egyaránt jelentkezik a földön, lebegésben és előrehaladó repülés során is. A helikopter szerkezetén felül a jelenség hatással van a személyzetre is, akik a rezgés miatti fáradságról számoltak be repüléseik végén. A nagyobb teher szállítására képessé vált törzs oldalán már csak két-két üzemanyag-tartály található meg a CH-47F Block II Chinook esetében az eddigi három-három helyett, ám az ezekbe tölthető üzemanyag mennyisége mégis több, így a CH-47F Chinook Block II-es hatótávolsága is növekedett. Az amerikai szárazföldi haderő több mint 500 darab CH-47-ét tervezi Block II-es változatra korszerűsíteni.
Elhalasztják az M2A4 Bradley gyalogsági harcjárművek hadrendbe állítását. Az ok pedig az, hogy a toronyban elhelyezett akkumulátorok a csapatpróbák során rendszeresen túlmelegedtek, majd mérgező gázokat kezdtek el kibocsátani magukból. A csaknem egy éves késést nem az akkumulátorok hibája okozza, hanem az új töltő, aminek feszültségszabályozása nem felel meg a régebbi akkumulátorok számára. A hiba elhárítása érdekében a hadsereg emberei több olyan gyártóval is együttműködnek, akik a Bradley A4 fejlesztését végezték. Ennek a munkának a BAE Systems a fővállalkozója. A remélhetőleg már teljes sikert hozó próbákat így 2022 januárjáig befejezhetik, majd az első páncélos dandár a tervek szerint 2022 szeptemberében kapja meg új Bradley A4-eseit. A M2A4 Bradley gyalogsági harcjármű új felfüggesztést és lánctalpat, valamint az elektromos rendszert és korszerűsített erőátviteli rendszert is kapott, az elvesztett mobilitás helyreállítása és az új technológiák integrálása érdekében. Így könnyebben lesz felszerelhető a jövőben aktív páncélzattal is.
Megkapta az első harci alegység az Apacs harci helikopter legújabb változatát. A Lewis-McChord támaszponton a 1-229-es Támadó Felderítő Zászlóalj, a Tigersharks lett az első, ezt a variánst repülő alegység. Ők még a tavalyi évben kezdték volna meg a típusváltást. A 24 helikopterből az elsőket 2020 októberében, míg az utolsókat 2021 márciusáig kellett volna megkapniuk. Típusátképzésükhöz már akkor négy korszerűsített AH-64E V6-ot használtak. A jelenleg még AH-64E V6 megnevezést viselő forgószárnyast másodikként a Dél-Koreában állomásozó 4. Légi Felderítő Zászlóaljnál fogják hadrendbe állítani. A gép rendszereit és szoftvereit egyaránt érintő Version 6-os képességfejlesztés fő iránya a tengeri alkalmazhatóság. A helikopterek sárkányszerkezetét és a rotorlapátokat már ez előtt is különös gonddal tették ellenállóbbá a sós víz jelentett korrózió ellen. Rotor felett lévő AN/APG-78 Longbow rádiólokátor tengeri célpontok elleni alkalmazhatóságát tovább javították a kisméretű célpontok esetében, ez a felderítési távolság kétszeresére történő növelésével is járt. Továbbfejlesztésen estek át a hajtóművek és az erőátviteli rendszer is, de a rotorlapátok összecsukása és szétnyitása is gyorsabban lett végrehajtható. A célzórendszer látószöge is megnövekedett az eddiginek a duplájára, továbbá a közel infravörös tartományban már színek megjelenítésére is képessé vált.
NETARZENÁL GALÉRIA
McDonnell Douglas F-4E Phantom II
General Dynamics F-16AM Fighting Falcon
McDonnell Douglas EAV-8B+ Harrier II
McDonnell Douglas F-15DJ Eagle
