Horvátország a Multi Role Fighter Aircraft (MRFA) programban kereste a már lassan két évtizede nyugdíjazásra érett, de ukrán üzemidő-hosszabbításnak köszönhetően 2024-ig hadrendben tartható nyolc együléses MiG-21biszD és négy kétüléses MiG-21UMD Fishbed vadászgépeinek utódját.

A legutóbbi - talán már végleges - 2021. május 28-án közhírré tett győzelmet a francia Dassault Rafale vadászbombázó szerezte meg, az Egyesült Államok által kínált új Lockheed Martin F-16V Block 70/72, a svéd Saab JAS39C/D Gripen, a használt olasz Eurofighter Typhoon-ok, a szintén használt norvég és görög F-16-ok, és az Izrael által újra felajánlott ugyancsak használt F-16C/D Block 30-at megelőzve. Amennyiben a szerződés aláírásra kerül, Horvátország lesz az ötödik Rafale megrendelő. Az ezt megelőző győztesek éppenséggel az izraeli használt, de módosított és felújított Lockheed Martin F-16-ok voltak, azonban ezek eladását az Egyesült Államok vétózta meg 2019-ben. Washington ekkor azt kérte Tel-Aviv-tól, hogy a Fighting Falcon-okon található összes izraeli módosítást távolítsák el az eladást megelőzően, ez azonban olyan költséggel járt volna, amit az izraeliek nem vállaltak fel a körülbelül 500 millió dolláros üzlet megtérülése érdekében. Így került sor a következő kiválasztási procedúra elindítására. Éppen ennek köszönhetően az izraeli ajánlatot most már nem vették túl komolyan szomszédjaink.

(Fotó: Dassault Aviation)

A legnagyobb meglepetés a Saab ajánlatának elutasítása volt, amely egyedüliként nyújtott be konkrét javaslatokat a gazdasági együttműködésre és beruházásokra. A svédek elmondták, hogy készek lettek volna Horvátországba befektetni a szerződés értékének felével megegyező összeget. Végül az F-16V és a Rafale jutott be a döntőbe. Az ajánlatok értékelésére kijelölt tárcaközi bizottság jelezte, hogy a francia és az amerikai ajánlatot tartja a legjobbnak, de a végső döntést és felelősséget a kormányra bízták. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a harci képességek tekintetében minden felajánlott repülőgép teljes mértékben megfelelt a légierő követelményeinek. Végül a francia Rafale ajánlatot választották, mivel az a legjobb áron kínálta a korszerű haditechnikát. Horvátország bruttó hazai összterméke lassan növekszik, ennek csupán 1,83 százalékát különítették el védelmi kiadásokra 2020-ban, vagyis alig több mint egymilliárd dollárt az egész hadsereg igényeinek fedezésére. Egyetlen más harci repülőgépet üzemeltető NATO-országnak sincs kisebb védelmi költségvetése.

Horvát MiG-21biszD (Fotó: T. Brandt/Horvát Védelmi Minisztérium)

A jelenleg hadrendben álló legkorszerűbb Rafale F3-R variánsokból egy századnyit, vagyis 12 darabot vásárol meg Zágráb 999 millió euró ellenében és a franciák ajánlata a legjobb részletfizetési lehetőséget kínálta, hogy ne terheljék meg túlzottan a költségvetést. A Rafale-ok minden bizonnyal hatalmas ugrást jelentenek majd a horvát légierő számára, mely így végre a kor színvonalának megfelelő harci repülőgépekkel fog rendelkezni. Ezekből 10 darab lesz az együléses, míg 2 a kétüléses változat. Az F3-R többek között RBE2 AESA antennával ellátott radart, továbbfejlesztett, NATO kompatibilis Link 16 adatátviteli rendszert, egy frissített Spectra önvédelmi rádióelektronikai hadviselési rendszert és egy földnek ütközést megelőző rendszert is kapott. Az F3-R fegyverarzenálja kibővült az MBDA Meteor látótávolságon túli levegő-levegő rakétával, a Thales TALIOS célzókonténerrel és a Sagem Hammer rakéta-póthajtású bomba lézeres vezérlésű változatával. Eddig nem világos, hogy Horvátország milyen fegyvereket vásárolt meg vadászbombázói számára. Mivel a költségek alacsonyan tartása fontos szempont volt a horvátoknál, így ezek a gépek a Francia Légierőnél pár éve már használt példányok közül kerülnek átadásra. A horvátok azonban korábban azt is megemlítették, hogy nemcsak a repülőgépek harci képességeit és a pénzügyi kérdéseket vették figyelembe, hanem olyan tényezőket is, mint a szállítás sebessége és az adott szállító kiválasztásának tágabb következményei a horvát külpolitikára nézve.

Felfegyverzett Dassault Rafale F3-R (Fotó: Francia Légierő)

Mivel ezek használt és fizikailag létező repülőgépek, viszonylag gyorsan szállíthatók. A szállításokat két részletre osztják, az első hat példány 2024-ben, a többit 2025-ben érkezik meg Horvátországba. Ez az átadási sebesség messze gyorsabb, mint amint az amerikaiak tudtak volna vállalni. Szlovákia esetében például 2024-ig kell várni a még 2019-ben megrendelt F-16V-re. A francia gépek otthona várhatólag a jelenleg a MiG-ek által lakott Pleso légibázis lesz, ami Zágráb közelében található és ahol jelentős fejlesztésekre lesz szükség az új típus miatt. A francia ajánlat tartalmazott még egy szimulátort, alapvető fegyvercsomagot, földi tesztberendezéseket, pótalkatrészeket és kiképzést. Valamint három éven át tartó átfogó gyártói támogatást repülőgépekhez, hajtóműveikhez és egyéb berendezésekhez, beleértve egy 12 hónapos garanciát is. Ezek lehettek a francia ajánlat előnyei. Ezenkívül Franciaország az Európai Unió két legfontosabb országának egyike, kiterjedt fegyveriparral rendelkezik, és ez a jövőben számos előnnyel járhat a horvát ipar és politika számára. Gyaníthatóan a Görögország számára eladott Rafale-okhoz hasonlóan a Francia Légierőtől a horvátokhoz kerülő gépmennyiséget is új példányokkal fogja pótolni Párizs.