Londonban úgy döntöttek, hogy a tervezett 2029-es határidőn túl maradnak szolgálatban a három gázturbinával ellátott Merlin helikopterek.

A haditengerészet kötelékében megtalálható Leonardo Helicopters által gyártott AW101 Merlin forgószárnyasok így 2040-ig szolgálhatják majd Nagy-Britanniát. A helikopterekből 30 darab HM.2-es tengeralattjárók és felszíni célok ellen bevethető, illetve 25 HC.4/4A szállító változat lesz megtalálható hamarosan, hiszen utóbbiak átépítése a HC.3/3A-kból jelenleg is folyik. A HC.3/3A-kat még a Brit Királyi Légierő állította szolgálatba. Ezeket a Boeing CH-47 Chinook helikopterek legújabb példányainak megjelenése tett feleslegessé a légierőnél 2015 elején és kezdték meg átalakításukat a flotta igényeinek megfelelően. A Brit Királyi Haditengerészet gépeit, melyeket 2015 júliusában vettek át a RAF, vagyis Brit Királyi Légierő kötelékéből, a Leonardo Helicopters vette kezelésbe a Yeoviltonban lévő üzemében. A brit tengerészgyalogosok szállítását végző égi paripa összecsukható főrotort, a faroktartó mellé hajtható farokrészt, a hajófedélzeti üzemnek jobban megfelelő futóművet, nyűgöző pontokat, valamint a gyorsköteles ereszkedéshez függesztési pontokat kapott. Az eddig megszokott zöld festés is már a múlté lett, hiszen a HC.4/HC.4A verzióra korszerűsített forgószárnyasok szürke színben tündökölnek. A pilótafülkébe a haditengerészet HM.2-es variánsáról már ismert nagyméretű kijelzők kerültek beszerelésre. A tengerészgyalogság 25 forgószárnyasa jelenleg két század állományában található meg, a 845. és a 846. század is a Yeovilton-i bázison települ. A 2016-tól folyó korszerűsítéssel egybekötött átépítés mind a 25 példányt érinti, de még folyamatban van hét átmenetinek tekintett iHC.3-as forgószárnyas korszerűsítése. Ezeket a gyorsabb hadrendbe állítás végett a korszerűbb fedélzeti elektronika beépítése, az új futóművek, illetve a faroktartó mellé hajtható farokrész alkalmazása nélkül tették alkalmassá a hajófedélzeti üzemre.

Szállító változat beltere a lenyitható rámpa irányából (Wikipedia)

Ugyanígy átépítéssel születik meg a Crowsnest Airborne Surveillance and Control (ASaC) légtérfelderítésre szakosodott variáns a brit haditengerészetnél, a 2018-ban kivonásra került Sea King ASaC.7 (SKASaC) radarhelikopterek utódja. Az első ilyen helikoptert ez év márciusában adta át a Lockheed Martin UK. Ennek átadását évekkel ezelőtt 2021 elejére tervezték, így a felmerült informatikai problémák nem okoztak túl nagy késést. Ennél a forgószárnyasnál a Thales mechanikusa mozgatott antennájú Searchwater rádiólokátorát rögzítő konzolt a félgömb alakú burkolattal együtt üzemen kívüli helyzetbe a törzs mellé hajtják fel. A zökkenőmentesebb fejlesztés érdekében a SKASaC-hoz eredetileg kifejlesztett rendszereket és hardvereket tervezték felhasználni, némi továbbfejlesztés után a Merlin-eken. Összesen 10 Crowsnest rendszert vásárol meg London egy 2017. január 16-án aláírt, 269 ​​millió font (351,7 millió dolláros) szerződés keretében a Merlin-ek számára.

Repülő radarállomás, a Merlin HM.2 Crowsnest ASaC (Wikipedia)

Az első, a Crowsnest készlettel felszerelt Leonardo Merlin HM.2 helikopter 2019. március végén hajtotta végre az első repülését a Leonardo Helikopters (korábban AgustaWestland) Yeovil telephelyén. Az első Merlin Crowsnest várhatólag az ősszel, szeptember hónapban fog majd megjelenni a HMS QUEEN ELIZABETH-osztályú repülőgép-hordozók fedélzetén. Az ekkor még csak korlátozottan hadrafogható minősítést 2023 májusában fogja felváltani a korlátozások nélküli. A QUEEN ELIZABETH-osztályú repülőgép-hordozók fedélzetén 4 darab Leonardo Merlin HM.2, valamint 3-3 darab Merlin HM.2 Crowsnest AEW, és Merlin HC.4 helikopter lesz megtalálható. Az MH.2-ek sem mai darabok, hiszen ezek is átépítéssel jöttek létre az MH.1-ekből, majd 10 évvel ezelőtt. Az amerikai Lockheed Martin segítségével létrehozott új változat gépenként 9-10 hónapig tartó elfoglaltságot jelentett a módosítást végzőknek.

Különleges festéssel és Stingray torpedóval ellátott MH.1-es Merlin (Wikipedia)

Ezek 2011 novemberében kezdődtek el az első Merlin-en, ezt a következő év negyedik negyedévben adták át a haditengerészet részére. Az utolsó átépítésével 2016. július 28-án végeztek. A 38 darab MH.1-ből 30 lett képes 16 katona, vagy 12 hordágyon fekvő sebesült szállítására, valamint kutató-mentő feladatkör ellátására is. A modernizált pilótafülke, a pontosabb navigációs rendszer, valamint a továbbfejlesztett tengeralattjáró észlelő rendszerek mellett, a jobb oldali ajtóba egy FN Herstal által gyártott M3M 12,7 milliméteres nehézgéppuska kerülhet elhelyezésre. Az új kijelzők mellett gépenként 40 kilométernyi új kábel is beépítésre került a sárkányokba. Meg kell említeni, hogy 24 példány után már 807 millió fonttal volt könnyebb a védelmi költségvetés, mivel az elvégzett módosítások összege folyamatosan emelkedett.

A repülés közbeni üzemanyag-felvételt lehetővé tevő fogadócső Merlin HC.4/4A prototípuson (Wikipedia)

Az első átépített MH.2-es gép 2012-ben került átadásra, szolgálatba lépése 2014-ben történt meg, de a teljes bevethetőséget csak 2015 nyarán érték el a típussal. Éles bevetésre a Merlin Mk.2-es esetében Sierra Leone területén került sor. Szintén anyagi okokra visszavezethető egy képesség 3 évvel ezelőtti elvesztése is a brit helikopteres erőknél, mégpedig a repülés közbeni üzemanyag-felvételé. A Merlin HC.4/4A variánsai elláthatók az ehhez szükséges fogadócsővel és 2008-ban sikeresen le is zárultak a légi utántöltési próbák, amelyekben KC-130 Herculesek adtak át üzemanyagot a Merlin-eknek. A személyzetek ezen irányú kiképzéséhez és szinten tartásához azonban a szükséges pénzügyi lehetőségek azonban 2018 elejétől nincsenek meg a szigetországban.