A kanadai média 2020 végi beszámolói szerint további egy évvel később fog csak szolgálatba állni a VICTORIA-osztály (ex-UPHOLDER-osztály) egyik legszerencsétlenebb sorsú egysége, a HMCS CORNER BROOK (SSK 878) tengeralattjáró.

A még 1998-ban megvásárolt hajóosztály ezen tagja de facto leszerelésre került, miután a Csendes-óceánon, a Vancouver-sziget közelében egy 2011-es gyakorlat során a Nootka-szorosban tengerfenéknek ütközött. Az emberi mulasztás okozta hiba a mai napig kihatással van a CORNER BROOK-ra. Persze a 2019 áprilisában történt tűzesett éppenséggel nem tartozik ebbe a kategóriába, de ez állítólag csak minimális kárt okozott. Mindenesetre a fő ballaszttartállyal az ütközés óta számos probléma adódott, így szárazdokkban került megjavításra a tengeralattjáró.

Felszíni menetben a HMCS CORNER BROOK (SSK 878) tengeralattjáró (Wikipedia)

Ez első nekifutásra nem járt sikerrel és a szivárgás továbbra is fennállt, éppen ezért a tengeralattjáró újra szárazdokkba került a tavalyi év végén. Az ok állítólag a Victoria Hajógyárban nem megfelelően végzett nyomáspróbában volt keresendő. Ennek köszönhetően a CORNER BROOK tengeren való felbukkanása 2021 júniusára volt várható. Így a hajó felújítása összesen hét évet vett igénybe. Az újbóli vízbe kerülésére 2021. június 13-án került sor. A VICTORIA-osztály többi egysége sem tud sokkal jobb eredményt felmutatni, 2019-ben például a három másik tengeralattjáró a VICTORIA (SSK 876), a HMCS CHICOUTIMI (SSK 879), és a HMCS WINDSOR (SSK 877) egyetlen napra sem futottak ki a tengerre, igaz itt a szükséges javítások és karbantartások elmaradása volt okként megjelölve.

A VICTORIA-osztályú tengeralattjárókat 1983 és 1993 között tervezték és építették Nagy-Britanniában, naptári élettartamuk 2027-ben jár majd le. Kanada általi megvásárlásuk után sor probléma adódott az osztály tagjaival. Jellemző volt a VICTORIA-osztály minden tengeralattjárójára, hogy a Nagy-Britanniából történt megérkezésüket követően több olyan hegesztési varratott találtak, amelyek javítást igényeltek. A HMCS CHICOUTIMI kigyulladt, amikor 2004-ben az Egyesült Királyságból Kanadába tartott, egy matróz életét vesztette, nyolc pedig megsebesült. Testvérhajója a VICTORIA 2006-ban az elektromos rendszerében szerzett nagyfokú károsodást egy felújítási munka közben. A koronavírus megjelenése is hatással volt a tengeralattjárókra, s bár névadó egység tavaly szeptemberben újra szolgálatba lépett, sőt ez év áprilisától már a HMCS WINDSOR is vízre lett bocsátva, mindkét egységen további javítások váltak szükségessé.

A 2011-ben bekövetkezett ütközés után (cbc.ca)

Amennyiben a fent említett 2027-es időpont után is szeretnék a kanadaiak hadrendben tartani a tengeralattjáróikat, akkor várhatólag nagyjából egységenként egy 1,5 milliárd dollárba kerülő élettartam növelő programra lenne szükség ahhoz, hogy az osztály a 2030-as évek végén, vagy 2040-es évek elején is aktív legyen még. Bár ez nem hangzik olyan soknak, mégis jelentős kiadás egy olyan országban, ahol a 2019–2020 közötti éves védelmi kiadásokat összesen mintegy 26,5 milliárd dollárra becsülték. Az élettartamot megnövelő program a teljes védelmi költségvetés több mint 5 százalékának felelne meg. Nem lenne teljesen meglepő, ha a kanadai kormány úgy döntene, hogy a tengeralattjárók életének meghosszabbítására szolgáló forrásokat jobban is el lehetne költenie másutt. Azt is tudni kell, hogy Kanada az elmúlt 20 évben már több mint egymilliárd dollárt költött el a tengeralattjárókra, mint látható, ez nem éppen a legjobb védelmi befektetés volt.