Ha most még nem is teljesen, de egy lehetséges fegyver jövője veszélybe került. A Raytheon AGM-154-es JSOW siklóbombák családjának gázturbinával ellátott, így már csapásmérő robotrepülőgéppé vált JSOW-ER változatáról van szó.

Az AGM-154E fejlesztését már jó ideje csak az Amerikai Haditengerészet pénzelte, azonban a 2022-es költségvetésben már nem található meg az erre a fegyverre elkülönített büdzsé. Olybá tűnik, hogy a flotta Lockheed Martin F-35C Lightning II-es vadászbombázói is a szárazföldi A változat fegyvertárában fellelhető 925 kilométeres hatótávolságú AGM-158B JASSM-ER csapásmérő robotrepülőgépekkel indulhatnak majd harcba, amennyiben igen nagy távolságban lévő célpontot kell megsemmisíteniük. Mi a gond ezzel? Csupán csak az, hogy az AGM-158B nem fér el az F-35-ös belső fegyverterében, így azt csak a lopakodási jellemzők jelentős romlásával járó, szárnyak alatti felfüggesztési pontokon tudja hordozni a gép.

A flotta részéről elvárás volt, hogy az F-35C rendelkezzen a belső fegyvertérben is hordozható nagy hatótávolságú fegyverzettel. A gázturbinával ellátott JSOW-ER pont megfelelt erre a célra. Egy még 2019-ben tett kijelentés szerint, az F-35C-n a JSOW-ER integrációja 2023 után vette volna kezdetét, és a fegyvert a Boeing F/A-18E/F Super Hornet vadászbombázók is megkapták volna. Természetesen igény esetén a szárazföldi F-35-ök fegyverzetében is megjelenhetett volna a JSOW-ER. A JSOW-ER koncepció valójában több mint egy évtizedes múltra tekint vissza. Raytheon a Williams International WJ24-8, vagy a Hamilton Sundstrand TJ-50 gázturbinájával hajtott változatot ajánlotta a megrendelő figyelmébe. A repülési tesztre ez utóbbi erőforrást szerelték be, és a próba során kiderült, ezzel teljesíthető az ígért 426 kilométeres hatótávolság, ami nagyjából négyszerese volt a hajtómű nélküli siklóbombáénak.

Raytheon AGM-154E JSOW-ER (Janes)

Magának a JSOW-ER-nek a továbbra is megmaradó lopakodó tulajdonságai kiváló lehetőséget biztosítottak volna a nagy hatótávolságú légvédelmi rendszerek elleni harcban. A végfázisban működésbe lépő infravörös képalkotó kamera pedig a találat pontosságát növelte volna. Ezt a megerősített célpontok elleni felhasználásra tervezett AGM-154C-1 Block III-as verzióján is alkalmazzák, így mozgó célpontok ellen is hatásos a fegyver. Ugyancsak megjelent az a lehetőség, hogy indítást követően új célpontot lehessen kijelölni a siklóbombának, vagyis ez is átültethető lett volna a JSOW-ER-be. A JSOW nagy előnye a könnyedén cserélhető harci rész, aminek köszönhetően a fegyver igazán többcélú lehet. Gyaníthatóan ez a gázturbinával hajtott JSOW-ER változatnál is így lett volna, kiegészülve azzal, hogy 2008-ban a Raytheon azt állította, az AGM-154E darabára 350000 dollár körül fog mozogni, vagyis nagyjából fele annyiba fog kerülni, mint az ugyanekkora hatótávolsággal rendelkező JASSM.

De a JSOW így sem lett sikertörténet, az Amerikai Légierő 2008-ban kivonta fegyvertárából ezt az eszközt, ami innentől kezdve már csak a haditengerészetnél volt megtalálható. Így az F-35C-k a hajtóművek nélküli változatokkal a fegyverterükben bizony repülhetnek és itt még oldalanként egy-egy AIM-120 AMRAAM légiharc-rakétának is marad hely. A belső fegyvertérben így csak a norvég Kongsberg-el közösen fejlesztett NSM (Naval Strike Missile) csapásmérő robotrepülőgép kerülhet. A 3,96 méter hosszú NSM súlya 407 kilogramm, hatótávolsága 180 kilométer hajók mellet szárazföldi célpontok elleni is alkalmazható. A JSOW-ER részére a mentőövet egy külföldi megrendelő jelentheti. Ilyen akadhat, hiszen Egyesült Arab Emírségek számára 2020 novemberében az amerikai kormány jóváhagyta a különféle repülőgép-fedélzeti fegyverek eladását. Ezek között szerepelt 50 darab AGM-154E is.