Az egy éven és három hónapon át tartó nagyjavítás és átépítés után június 25-én befutott honi kikötőjébe a japán IZUMO könnyű repülőgép-hordozó.

Az 1970-es években épített SHIRANE-osztályú rombolók leváltására hivatott 22DDH-ként is emlegetett 27000 tonnás IZUMO-osztályt, mint helikopterhordozót, vagyis mint helikoptereket hordozó rombolót mutatták be a terveinek 2009-es elkészültét követően, de tény hogy a 7 tengeralattjárók elleni hadviselésre és 2 kutató-mentő feladatok ellátására képes helikopter mellett, a 248 méter hosszú, 38,3 méter széles hajó képes további 400 fő és 50 3,5 tonnás jármű szállítására is. A repülőfedélzeten egyidejűleg 5 helikopter végezhetett fel- és leszállásokat, de a repülő- és hangárfedélzet teljes kihasználtsága mellett akár 14 forgószárnyas is elhelyezhető volt rajtuk.

Az IZUMO (DDH-183) könnyű repülőgép-hordozó (Wikipedia)

Fegyverzetüket mindössze két Phalanx közelkörzeti gépágyú és két RIM-116 SeaRAM rakétaindító alkotja. Az IZUMO (DDH-183) és a KAGA (DDH-184) nevet viselő testvérhajója alkalmas a Bell-Boeing V-22-es Osprey billenőrotoros gépek üzemeltetésére, ezeket szintén megrendelte a szigetország, sőt az első Osprey-t a 2020-as évben a japánok át is vették. Azt, hogy a hajóosztály képes lehet az F-35B rövid távol fel-és helyben leszálló vadászbombázó üzemeltetésére már a megjelenését követően többen megemlítették. Annak idején megemlítésre került az is, hogy az aktuális japán alkotmány 9. paragrafusának 2. bekezdése megakadályozza, hogy Tokió támadó képességekkel rendelkező repülőgép-hordozóval rendelkezzen. Itt szintén tiltva volt az interkontinentális ballisztikus rakéta, valamint nagy hatótávolságú stratégiai bombázó hadrendben tartása is. Márpedig a 2013 augusztusában vízre bocsátott IZUMO ilyetén átalakítása már felvetné, hogy ez a hajó nem csak helikopterek bevetésre, indítására alkalmas. Tény, hogy egy ilyen jellegű kapacitás kialakítása viszont jelentősen szorosabbra fonná a már így is igen erős amerikai-japán szövetséget.

Az IZUMO-osztály repülőfedélzetének mérete a számítások alapján lehetővé tenné egyidejűleg 10 F-35B kiszolgálását és üzemanyaggal, netán bombákkal és rakétákkal történő feltöltését. Így Észak-Korea azon területei is biztonsággal és akár több alkalommal is igen rövid fordulóidővel elérhetők lennének a Lightning II-esek számára, amik megtámadása több időt venne igénybe. 2018 márciusában a Japán Haditengerészet vezető köreiből kiszivárgott hír szerint az IZUMO tervezésénél, vagyis 2006 és 2008 között már számoltak a Lockheed Martin F-35B Lightning II-es rövid távon fel-és függőlegesen leszálló vadászbombázók eseteges üzemeltetésével. A hangár mellett a fedélzeti lift mérete is megfelelő a gép számára, hiszen nagyjából 15 méter hosszú és 11 méter szélességű.

Érdekes elképzelés katapultokkal, szögfedélzettel és az F-35C változattal (globalsecurity)

Már 2017 decembere óta köztudott, hogy Tokióban egy átalakítás után szeretnék a testvérhajókat képessé tenni az F-35B, valamint a V-22-es gépek üzemeltetésére. Az IZUMO-osztályra telepíthető F-35B-k mellé jól jött volna egy légtérfelderítő képességgel rendelkező típus, talán a V-22 Osprey alapjain létrehozva. Azonban a védelmi minisztérium 2018 decemberének utolsó hetében tett nyilatkozatában kijelentette, nem terveznek ilyen képességekkel rendelkező típust beszerezni. Véleményük szerint az E-767 és az E-2D radargépek elérhetősége és képessége a jövőben biztosítani fogja a szükséges adatokat, így a beszerzésről eltekintenek.

A 2020 márciusában elkezdett, 28 millió dolláros költségvetésű átépítés csak az első lépés az F-35B megjelenéséhez vezető úton, hiszen további munkálatok is szükségesek lesznek még ehhez. Gyaníthatóan a Jokoszuka kikötőjébe hazatért IZUMO fedélzete már hőálló bevonatot kapott, amelyen a sárga helyzetjelölő vonalak is módosultak, az F-35B igényeinek megfelelően. Áthelyezésre kerültek a fedélzeti világítások, valamint a felépítményen lévő néhány eszköz is, így védve az F-35B-k hajtóművéből kiáramló erős gázsugár károsító hatásaitól. A következő módosítás 2024 végétől veheti majd kezdetét. Az orrfedélzet módosítására is ekkor kerítenek majd sort. Az F-35B-hez foglalkoztak a felszállások segítéséhez igencsak jól jövő síugró sánc lehetséges megvalósításával is, de ezt később elvetették. A felszállást megkönnyítő szerkezet hiánya azonban nem könnyíti meg a hajógyári munkások dolgát, hiszen a repülőfedélzet mellső, trapéz alakú része az átépítés miatt eltűnik és helyette egy szögletes kerül majd kialakításra, aminek köszönhetően megnövekedik a területe. Cserébe csökken majd az F-35B Lightning II-es vadászbombázók felszállótömege, mivel kevesebb üzemanyaggal és/vagy fegyverzettel indulhatnak bevetésre. Ugyanekkor fogják a belső teret is módosítani.

Rajzon a szögletessé vált orrfedélzettel (reddit)

A 2017. március 22-én átadott második IZUMO-osztályú helikopterhordozó, a KAGA (DDH 184) átépítése várhatólag 2022 első negyedévében veszi majd kezdetét. Ez 14 hónapig fog tartani és az IZUMO-val ellentétben az összes módosítást ez idő alatt, vagyis egyszerre fogják elvégezni. Persze az sem lehetetlen egyesek szerint, hogy a belső terek átalakítását csak 2026 körül fogják végrehajtani. A 2024-től megérkező első hat F-35B miatt az sem elképzelhetetlen, hogy első alkalommal amerikai gépek fognak leszállni a japán hordozókon. Tény, Tokió az elmúlt időszakban a Kína jelentette fenyegetés okán felgyorsította az F-35B-k beszerzési ütemét, így azok akár a hordozók elkészültének idejére akár már képesek is lehetnek a fedélzetről üzemelni.