2013.03.04
Brazíliában továbbra is elkötelezettek a saját nukleáris meghajtással üzemelő tengeralattjáró programjuk mellett. Dilma Rousseff elnökasszony pénteki beszédjében újra megemlítette a tervezetet és megerősítette, hogy az első, francia segítséggel megépített atom-tengeralattjáró 2023-ban áll szolgálatba. A dél-amerikai országnak már megfelelő szinten van az urándúsító technológiája a fűtőelemek előállításához. A ProSub programként ismert, 2008-ban indult elgondolás megvalósítására majd 4 milliárd dollárt fordítanak. A nukleáris meghajtású egység mellett négy francia SCORPENE-osztályú egység is beszerzésre kerül 2017-től kezdődően.
Kínában is a nukleáris meghajtás mellett voksolnak. A négy évtizednyi tengeralattjárók számára épített reaktorokkal szerzett tapasztalatokat most a felszíni egységeknél szeretnék kamatoztatni. Az első kínai reaktorok amellett hogy rendkívül zajosra sikeredtek még jelentősen nagyobb sugárzásnak is kitették a tengeralattjárók legénységét, mint amerikai, szovjet, brit, vagy francia társaik. Persze a kínai nukleáris tengeralattjárók nem nagyon hagyták el a kikötőiket, így nagyobb kárt nem okoztak semmiben és senkiben, de jelentős tapasztalatot gyűjtöttek velük kapcsolatban a mérnökök. Napjainkra csak annyi bizonyos hogy a fejlesztések eredményeképpen a mostaniak már csöndesebbek és a környezetet érő sugárzás mértéke már elérte a többi országban készített reaktorokét.
Peking nem közölte azt, hogy mikorra és milyen egységek fognak nukleáris reaktorral üzemelni, de erre nagyjából 5-10 évet szánhatnak a jelenleg is folyó fegyverzetfejlesztési ütemüket nézve. Az USA-ban az 1955-ben szolgálatba lépett első nukleáris tengeralattjáró után hat évvel már elkészült az első atommeghajtású repülőgép-hordozó is. Mindössze annyi nyilatkoztak az ügyben, hogy nagyobb méretű hajókban gondolkodnak, de ezek nem repülőgép-hordozók lesznek.
Törökország négy BD-110-es elektrooptikai/infravörös felderítőkonténert és három földi kiértékelő állomást vásárol meg az UTC Aerospace Systems-től. Így Ankara vált a kilencedik BD-110-es megrendelővé. A szerződésbe az UTC Aerospace Systems általi képzési és logisztikai támogatást is belefoglalták.
Az F-35-ös utóbbi időben egyre-másra felbukkanó rossz híreinek hatására a Boeing eléggé erős marketingbe kezdett Kanadában. Egyértelműen a Super Hornet mellett lobbiznak az északi szomszédnál. Legfőbb csapásirányuk a költségek, mivel elmondásuk szerint a Super Hornet fele annyiba kerül, mind beszerzésben, mind üzemeltetési mutatóiban mint az F-35-ös. A Boeing 55 millió dollárért kínálja portékáját, míg a Lockheed Martin - véleményük szerint – minimum 110 milliót fog kérni darabjáért a Lightning II-nek.
Egy repült órára vonatkoztatva szintén a Super Hornet a nyerő, mivel erre 15346 dollárt kell költeni esetében, míg az F-35-nél 31900 és 32500 dollár között várható a kiadás mértéke. Az első adatnál az amerikai haditengerészet jelenlegi információit használták fel, míg az utóbbinál egyértelműen becslésről van szó. A tervezett 65 kanadai F-35-ös 9 milliárd dollárba kerülne és ezek szolgálatban tartására az elkövetkező 42 évben 37 milliárd dollárt kellene áldoznia Ottawának. További érvként szól az F/A-18-as mellett, hogy egy kiforrott, azonnal bevethető típus, jelentős üzemeltetési tapasztalattal, na és két hajtóművel. Ez utóbbi a repülés biztonságát jelentősen javítja egy olyan országban, ahol gyakran előfordulnak madarakkal való ütközések és ezt a szempontot a Boeing szerint nem ártana komolyabban venni Kanadában.
E hét szerdájától kezdik meg kismagasságú kiképzőrepüléseiket a Japánban található Futenma bázisra települt tengerészgyalogos MV-22B Osprey gépek. A billenőrotoros repülőeszközök által használt útvonalakat amerikai-japán vegyes bizottságok hagyták jóvá és ezek megegyeznek a többi repülőeszköz (repülőgép, helikopter) által eddig is használtakkal.
Az IDEX 2013-as kiállításon és vásáron a China Precision Machinery Import Export Corporation standján volt látható a kínai CM-802AKG csapásmérő robotrepülőgép is, amit a jelek szerint már exportra is kínálnak. A hazai jelölésben YJ-83KH-ként ismert fegyvert modellje első alkalommal a 2010-es Airshow China-n volt látható. A CM-802AKG csapásmérő robotrepülőgép tömege 670 kg, és egy 285 kg-os robbanófejjel látták el. Hatótávolsága 230 km, vezérlése kombinált, a cél közelébe érve aktivizálódik az orrába épített képalkotó infravörös kamera, így a célpont kijelölését az indító gép fedélzetén végezhetik el.
A kamera képének vételére egy adatátviteli konténer felfüggesztése szükséges a repülőgépre. A fegyver nem véletlenül hasonlít a China Aerospace Science and Industry Corporation által gyártott CM-802AK hajók elleni robotrepülőgépre, mivel ennek továbbfejlesztésével született meg, azonban a szárazföldi célpontok elleni használhatóság mellett továbbra is bevethető hajók ellen. A CM-802AKG csapásmérő robotrepülőgép egy Xian JH-7A vadászbombázó szárnya alá függesztve, a gép törzse alatti felfüggesztőn az adatátviteli konténer.
NETARZENÁL GALÉRIA
