2014.02.22
Elkészültek a négy francia E-3F AWACS radargép korszerűsítése közül az elsővel a Boeing és az Air France Industries KLM Engineering & Maintenance szakemberei. Az elektromos, mechanikai, szoftveres és szerkezeti munkálatokat egyaránt magába foglaló, nyolc hónapon át tartó felújítás után, most a földi, majd a légi próbák következnek és a gép még ebben az évben átadásra fog kerülni a Francia Légierő számára. A munkálatok során az E-3F-ek új számítógépeket, adattárolókat, kezelőfelületet, szoftvereket, barát-ellenség azonosítókat és adatátviteli rendszereket is kapnak. Az USAF Block 40/45-ös szériába tartozó E-3-aival egyenértékűvé vált E-3F+ a Le Bourget repülőtéren esett át a modernizáláson, másik három társa viszont már az Air France Industries KLM Engineering & Maintenance új létesítményében, a Charles De Gaulle repülőtéren kerül átalakításra. A Boeing 707-es utasszállítókon alapuló légtérfelderítők élettartamuk feléhez érve megkezdődött nagyjavítása és korszerűsítése 466 millió dolláros kiadást jelent Párizs számára.
Egy ideig két változatban lesz megtalálható a Francia Légierőben az Airbus Miliary A330 MRTT (Multi-Role Tanker Transport) gépe. Költségvetési okokból az első példányok még teherajtó, műholdas kommunikációs és adatátviteli rendszerek nélkül készülnek el. Ezeket majd csak a későbbiekben fogják megkapni, nem úgy mint a pár év múlva gyártásra kerülő társaik, amelyek már teljes felszereltségben kerülnek ki a gyárból, hogy leválthassák a C-135FR tankereket. Az első két, még hiányos felszereltségűnek tekinthető Airbus A3330 MRTT megrendelésére még ebben az évben sor fog kerüli.
Dzsibutiban járt a City of Toulouse nevet kapó első francia A400M Atlas (MSN 8). A gép a franciaországi Orleans-ból szállt fel 42 utassal és 11 tonnányi rakománnyal a fedélzetén, hogy a típus történetében első alkalommal hajtson végre valós szállítási feladatot az afrikai ország területére. Az 5560 km-es út eseménymentesen telt, így február 16-án már egy alacsonyan végrehajtott repülésre került sor. A 90 perces szárnyalás során 30 utas tartózkodott a gépen, akik egy kérdőív kitöltésével segítették a majdani ejtőernyősök dolgát, ugyanis a szállítás-repülés körülményéről, komfortjáról kellett nyilatkozniuk.
Svédországban még mindig nem született konkrét megrendelés a következő generációba tartozó A26-os jelzést viselő tengeralattjárókról. 2010-ben az akkori svéd törvényhozás áldását adta két egység megrendelésére, azonban a gyártó a Kockums és a Svéd Védelmi Beszerzési Hivatal (FMV) között eddig még nem született megállapodás. A szűkszavú és konkrétumokat nem tartalmazó nyilatkozatokból nem derül ki semmi sem. Jó esély van arra, hogy az árszabás körül adódhattak nézeteltérések, mivel a Kockums 2005 óta a német ThyssenKrupp Marine Systems része, amely szintén érdekelt a tengeralattjárók piacán. Sokan már a svéd cég megvásárlásakor azt hangoztatták, hogy itt egyszerűen piacot vettek a németek, és a svéd tervezésű és építésű tengeralattjárók felett bealkonyult. Mindenesetre a huzavona a németeknek kedvez, hiszen ha nem születik megállapodás, akkor a Kockums kénytelen lesz leépítéseket végrehajtani a tengeralattjárókat építő részlegében, sőt azt esetleg teljesen be is zárni. Ha ez megtörténik, Svédország elveszíti azon képességét, hogy belföldön építsen tengeralattjárókat. Ezzel egy az 1930-as évek óta tartó tradíció szakadna meg. Így a SÖDERMANLAND-osztály két egységének (a SÖDERMANLAND és az ÖSTERGÖTLAND) a 2020 körül esedékes kivonásakor nem állhat hadrendbe a két A26-os.
Törökország 183 millió dolláros kötbért követel a Boeing-tól az E-737-es radargépek késedelmes szállítása és hadrendbe állítása miatt. A négy E-737-ért Ankara 1,3 milliárd dollárt fizetett ki (ebből 637 milliót előre) és az első példánynak már 2008-ban átadásra kellett volna kerülnie, ehelyett csak ez év januárjában kézbesítették, 2014 decemberének végéig további két E-737-es érkezik meg Törökországba, míg a negyedik gépet 2015-ben adják át. A törökök az eredeti szerződésben foglalt logisztikai és szoftveres támogatás idejét 5, illetve 3 évvel hosszabbítanák meg, míg további 32 millió dollár értékben tartalék alkatrészetek igényelnének, de ezeket is mind a kötbér terhére, a 183 millió dolláron felül.
Azerbajdzsán jelentős fegyvervásárlásra készül Törökországból. A Roketsan által gyártott UMTAS és OMTAS páncéltörő rakétákat már tesztelték az azeriak. Az elmúlt évtizedekben a Roketsan jelentős tapasztalatra tett szert az irányítás nélküli rakéták világában és ezt felhasználva kezdték meg az irányított rakéták fejlesztését. A munkálatokban azonban több török cég is bekapcsolódott, legjelentősebb mértékben az Aselsan vállalat vett részt a fejlesztésben. Az UMTAS (Uzun Menzilli Tanksavar Fuze Sistemi), vagy TAM-LR nagy hatótávolságú páncéltörő rakétát szánja a Roketsan a T-129 ATAK harci helikopter fő fegyverzetéül is. Az UMTAS rakéta a 1,8 m hosszú és 16 cm átmérőjű. Indulótömege 37,5 kg, hatótávolsága 500-8000 méter. Az UMTAS irányítását egy az orrába szerelt hűtés nélküli infravörös képalkotó végzi, melyet az Aselsan fejlesztett ki. Az UMTAS képes indítás után is befogni a célpontot. Helikopterekre két rakétát tartalmazó blokkokban lehet majd függeszteni. Szárazföldi járműre, vagy hadihajóra az UMTAS, egy négy rakétát indítani képes rendszeren nyer elhelyezést.
Némi rokonságot mutat az UMTAS-al az OMTAS (Orta Menzilli Tanksavar Sistemi) amely egy földi indítású, közepes hatótávolságú páncéltörő rakéta. Az irányítórendszer és a tandem robbanófej az UMTAS-al megegyező, azonban az OMTAS rakéta teljes hossza 1,68 m, átmérője 16 cm, de valamivel könnyebb 35 kg-os, az indítócsővel együtt. Az állvánnyal és a hőkamerát, TV kamerát, és lézeres távolságmérőt is tartalmazó célzórendszerrel tömege már 55 kg. Hatótávolsága 200 métertől 4000 méterig terjed és zárt térből is indítható.
További hírek érkeztek a Cirit rakéta esetleges azerbajdzsáni megrendelésének lehetőségérők is. A Cirit a jól ismert 70 mm-es irányítás nélküli rakéta félaktív lézeres irányítású megfelelője. A 2004-ben indult program az AH-1P Cobra és az AH-1W Super Cobra harci helikopterek pontosabb csapásmérésnek lehetőségét próbálta megteremteni. A fejlesztés során azonban nem sikerült a 70 mm-es rakéta méreteinek megfelelően kialakítani a Cirit méreteit, némileg hosszabb lett. A Roketsan ezért kénytelen volt egy új rakétát létrehozni, ami így nem lett kompatibilis a régi rakéták indítóblokkjával. Az 1,9 méter hosszú 15 kg-os Cirit maximális hatótávolsága 8000 méter, ebben a távolságban még képes becsapódni egy 3x3 méteres területen. Minimálisan 1500 méterre lévő célok ellen alkalmazható. A rakéta orrában a lézersugár visszaverődését érzékelő fej, mögötte az irányítást végző vezérsíkok és az ezeket mozgató rendszer lett elhelyezve az energiaellátás biztosító rendszerrel együtt. Ezután következik a többcélú harci rész mely kombinált páncéltörő, repesz és gyújtó hatású. A Cirit hátsó részét a kevés füstöt fejlesztő rakétamotor és a négy stabilizátor foglalja el. Mivel a Cirit nem lett kompatibilis a 70 mm-es rakéták indítóblokkjával, így ezt is megalkotta a Roketsan, mindjárt két változatban. Az egyikbe kettő, míg a másikba négy Cirit helyezhető el.
További, a két országot érintő hír, hogy az FNSS Samur önjáró szalaghídkészletekről is folynak tárgyalások a felek között. Törökország szárazföldi erői 52 Samur önjáró szalaghídkészletet rendeltek meg, ezeket 2011 szeptemberétől folyamatosan adják át számukra. A 8x8-as kerékképletű Samur meghajtásáról egy 522 lóerős dízelmotor gondoskodik, ezzel 50 km/h-s sebesség elérésre képes műúton és 10 km/h-ra a vízben. Hossza 13 méter, szélessége 3,5 méter, magassága 4,1 méter. Egy hídkészletet négy Samur alkot.
F-4 Phantom II-es vadászbombázók alkatrészeinek Iránba csempészését akadályozta meg amerikai és görög szervek együttműködése Görögországban. A 2012 decemberében és 2013 áprilisában Izraelből útnak indult szállítmányokat egy Görögországban bejegyzett, Tassos Karras SA Votanikos nevű vállalkozás juttatta volna el Görögországon keresztül, az 1979 óta fegyverembargóval sújtott Iránba. A szállítmányokat azonban lefoglalták, ám a fantomcégnek és tulajdonosainak egyelőre nyoma veszett.
Február 20-án végrehajtotta első földi gurulópróbáit az első Katar számára gyártott Pilátus PC-21-es turbólégcsavaros kiképzőgép Svájcban. A 24 megrendelt PC-21-es közül az első ez év közepétől kerül majd átadásra Katar számára. Katar egyébként az ötödik ország ahol a PC-21-et rendszeresítik Szaúd-Arábia, Szingapúr, Svájc és az Egyesült Arab Emírségek után.
Zimbabwe helyett Namíbia fogja megkapni a Dél-Afrikai Köztársaságtól a 12 használt Alouette III helikoptert. A katonai felszerelésektől megszabadított forgószárnyasokat, jelentős mennyiségű tartalék alkatrésszel adják át, erről már a franciák jóváhagyása is megszületett. Zimbabwe számára azért nem kerültek leszállításra a helikopterek, mivel félő volt, hogy az országban uralkodó helyzet miatt azokat a lakosság ellen vetné be az ország vezetése. Az Alouette III-os 1962-től 2007-ig álltak szolgálatban a Dél-Afrikai Köztársaságban, ahol az AgustaWestland A109-ek vették át feladataikat.
Pakisztánban a rendőrség számára vásárolnak Szerbiából 20 Lazar 2-es páncélozott szállító harcjárművet. A pakisztáni rendőrség emberei amerikai, orosz, ukrán és török páncélozott szállító harcjárműveket vizsgáltak meg, elsősorban az általuk nyújtott védettség szempontjából. A páncélosokat gyártó országok közül egyedül a szerbek voltak azok, akik vállalták a védelmi képesség élesben történő demonstrációját is.
Negyven éven át végezheti az INS VIKRAMADITYA repülőgép-hordozó karbantartási, felújítási és korszerűsítési munkálatait az orosz Szevmas hajógyár. Eredetileg csak 20 évre szólt az ilyen munkákra vonatkozó szerződés, azonban a múlt hónapban az indiaiak ezt a kétszeresére növelték.
India egyébként a 2014. április 1-től kezdődő költségvetési évben 36,6 milliárd dollárt szán védelmi kiadásinak fedezésére. Ebből 14,93 milliárdot fordítanak majd beszerzésre, szemben a most záruló költségvetési évben felhasznált 14,56 milliárddal. Persze a hadsereget érintő büdzsé még változhat, hiszen az országban hamarosan választások kezdődnek.
Várhatólag még ebben az évben, igaz még csak korlátozásokkal, de hadrendbe állónak lesz tekinthető a HJT-36 Sitara sugárhajtású középfokú kiképzőgép. A típussal már több mint 800 repülést teljesítettek, így a tengerszinthez közeli repülőterekről végzett próbák lassan befejeződnek, akárcsak a nagy repülési magasságban, az éjszakai körülmények között, valamint a fegyverzettel és pót-üzemanyag tartályokkal végzett repülések is.
Kínában kifejlesztették a DF-21-es közepes ballisztikus rakéták újabb változatát. A DF-25-ös (Dong Feng-25) egy kétfokozatú, szilárd hajtóanyagú, becslések szerint 3200 km-es hatótávolsággal bíró fegyver. Harci részében 3 robbanófej helyezhető el, ezeknél állítólag már használják a kínai fejlesztésű Beidou műholdas navigációs rendszert, így amellett hogy egyidejűleg három célpont támadására képes a DF-25-ös, még rendkívül pontos is.
A Kínai Népi Felszabadító Hadsereg jelentése kimutatta, hogy a kínai katonák testméretei az elmúlt 20 évben jelentősen nőttek, így a jövőben gondot okozhat majd a páncélozott járművekbe történő be-és kiszállásuk. Egy átlagos kínai katona napjainkban 2 cm-re magasabb és 5 cm-el nagyobb derékbőséggel rendelkezik, mint két évtizeddel ezelőtti társa. A több 10000 katona testének adataiból készült elemzés világosan rámutatott arra, hogy a kínai páncélosok tervezése során alkalmazott kis méret a jövőben még hátránnyá is válhat.
Az amerikai haditengerészet vezetése szeretné, ha bunkerek és megerősített vezetési pontok megsemmisítésre még inkább alkalmassá vált a Tomahawk csapásmérő robotrepülőgép. Éppen ezért a Block IV-es Tomahawk-okra a JMEWS (Joint Multiple Effects Warhead System) harci rész kerül majd felszerelésre.
Egyre kevesebb üzemanyag található az F-35B belső üzemanyag tartályaiban a Lockheed Martin sajtóanyagai szerint. 2010-ben még 6350 kg-ost szállíthatott volna gép, ez 2013-ra 6125 kg-ra, majd erre az évre 5942-kg-ra csökkent. Ennek köszönhetően a gép számított harci hatósugara 777-km-re rövidült az évek alatt.
Újra repedéseket fedeztek fel a földi strukturális tesztre használt F-35B gépen tavaly szeptemberben. Ezzel a példánnyal a 8000 repült órás összélettartamra tervezett repülőgépsárkány szilárdságát vizsgálják meg 16000 repült órát szimuláló erőhatásokkal. A most felfedezett, a pilótafülke alumínium válaszfalában megjelent repedések figyelmeztető jellegűek, hiszen már 9480 „repült órát” tudhat maga mögött ez a Lightning II-es, de természetesen további módosításokat kell eszközölni a rövid távon fel-és helyben leszállására képes variánsnál. Meg kell jegyezni, hogy a pilótafülke válaszfala az A és a C változatokban titánból készült és ezeknél eddig nem tapasztaltak ilyen jellegű hibát. A sárkányszerkezet eddigi megerősítése miatt a B változat tömege már 91 kg-al lett több, ezzel a gép már elérte a szerződésben foglalt 14776 kg-os legnagyobb szerkezeti tömegre vonatkozó határt. Az újratervezett válaszfallal márciustól végeznek vizsgálatokat és az összélettartamra vonatkozó tesztek szeptembertől kezdődhetnek újra el.
Jó hír is van az F-35B háza tájáról, hiszen a haditengerészet Patuxent River-i bázisáról géppárban hajtottak végre rövid távon fel-és leszállást első alkalommal. Ezen teszt során a gépek körüli áramlások hatását vizsgálták a másik gépre vonatkoztatva.
Február 12-én a törökországi Samsun kikötőjében zátonyra futott az amerikai OLIVER HAZARD PERRY-osztályú USS TAYLOR (FFG 50) fregatt. Személyi sérülés az eset következtében nem történt.
Japánban február 16-án az Acugi támaszponton a nagy hó miatt összedőlt egy hangár. Az 1955-ben felhúzott épültben 10 repülőgép volt, ezek közül négy amerikai P-3C Orion tengeri járőrgép volt.
Amerikában a Boeing KC-46A tartálygépek nevéül a Pegasus-t választották.
NETARZENÁL GALÉRIA
Modernizált B-1B Lancer: 1., 2., 3.
