2014. sze 07.

2014.09.07

írta: Netarzenál
2014.09.07

Elkezdte az első Lengyelország által megrendelt M-346-os sugárhajtású kiképzőgép gyártását az Alenia Aermacchi olaszországi üzemében. Varsó nyolc gépet rendelt meg, a szükséges szimulátorokkal és logisztikai támogatással együtt 383 millió dollárért. Az első gép 2016-ban kerül átadásra és ezután a pilótaképzés is hamarosan elindulhat, hiszen ekkorra már megkapja típusátképzést hat oktatópilóta is. Egyes hírek szerint azonban jó esély mutatkozik arra, hogy további M-346-okra is felkerülhessen a lengyel felségjel, ugyanis a lengyelek további négy gép beszerzését fontolgatják.

A következő évben fogja megkapni az első új Puma gyalogsági harcjárműét a német hadsereg. Bár a páncélos első példányait még 2010-ben átvették, ezek az első példányok még csak a tesztek céljaira szolgáltak. Az első egység, amelynek hadrendjében megjelenik a Puma a 92. gépesített gyalogsági zászlóalj lesz Münsterben. 2010 óta nagyjából 20 Puma hagyta el a gyártósort, ezeken a próbák során felmerült hibákat küszöbölték ki. Módosításra került a távirányítású torony, a járműtest, de a felfüggesztést is átalakították, továbbá egy új futógörgő párral lehet többet látni a módosított gyalogsági harcjárműveken.

A Mauser MK 30-2 gépágyú már az időzített robbanásra képes lőszerekkel is tüzelhet, de cserére kerül a párhuzamosított 5,56 mm-es MG4-es géppuska is. Ennek helyébe egy 7,62 mm-es fog kerülni, még nem tudni, hogy a Heckler & Koch, vagy a Rheinmetall gyártmánya. A torony bal oldalára két EuroSpike irányított rakéta fog kerülni. A torony oldalán lévő 4-4 és a test hátulján lévő 6 76 mm-es ködgránátvetőt továbbiakkal egészítették ki. A belső térben a jármű személyzete és a szállított lövészek parancsnoka számára beépített fekete-fehér képernyőket színesre cserélték. Németország az eredetileg tervezett 405 Puma helyett csak 350-et szerez be, ezek közül nyolc a járművezetők képzésére szolgáló változat lesz.

Franciaországban elképzelhetőnek tartják, hogy a Ukrán helyzet miatt Moszkva mégsem veheti majd át ez év októberében a VLAGYIVOSZTOK névre keresztelt partraszállást támogató helikopterhordozóját. A jelentős pénzügyi bonyodalmat okozó lépés hallatán több alternatíva is megfogalmazódhat a legyártott egységek jövőbeli sorsáról. Párizs a már meglévő három MISTRAL mellé a 2013-as védelmi felülvizsgálat befejezéséig még egyet szeretett volna hadrendbe állítani. A két épülőfélben lévő orosz egységből az egyik akár francia lobogó alatt is szolgálhatna, ha az államkincstárban található rá fedezet.

Egy másik elképzelés szerint a NATO E-3 Sentry légtérfelderítő gépeinek, vagy a HAW C-17-es szállítógépeinek mintájára a két hajót egy nemzetközi üzemeltetési háttérrel biztosított NATO, vagy/és Európai Uniós parancsnokság alá tartozó katonai egység állományába helyeznék el. További lehetőség a hajó(k) exportja lenne, a célország pedig Kanada. Ugyanis Ottawa még évekkel ezelőtt érdeklődött a MISTRAL hajóosztály iránt, az ő igényeiknek jobban megfelelne az oroszok kérésére a zord északi vizeken történő hajózáshoz megerősített hajótest.

Elhagyta Kiel kikötőjét és Izrael felé vette útját az INS TANIN tengeralattjáró. A jelenleg legkorszerűbb egység 2012 májusában került átadásra a megrendelőnek, eddig egy igen átfogó tesztsorozatot hajtottak végre rajta. Ez az idő igen soknak tűnhet, de a TANIN tulajdonképpen egy teljesen új egységnek tekinthető a jelentős továbbfejlesztéseknek köszönhetően. A DOPHIN-II-ek hossza 68,6 méterre nőtt a DOPHIN-I-ek 57,3 méteréhez képest, vízkiszorításuk 2400 tonna lett az elődök 2050-ével szemben. Fegyverzetüket négy 650 mm átmérőjű és hat 533 mm átmérőjű csőből lehet indítani. ezek lehetnek DM-2A4 Seehake vezetékes irányítású torpedók, vagy UGM-84C Harpoon robotrepülőgépek is. Bizonyos rendszereket csak Izraelben szerelnek majd bele a TANIN-ba, így a további próbákat követően várhatólag 2015 közepén áll majd hadrendbe.

A Királyi Maláj Légierő Szuhoj Szu-30MKM vadászbombázói K-31A hajók elleni és K-31P radarok elleni rakétákkal lefolytatott éleslövészeten lesznek ebben a hónapban. Az indításokra a Dél-kínai-tengeren kerül sor, akárcsak az ország haditengerészetének MBDA MM40 Exocet, Seawolf és MBDA Sea Skua rakétákkal végrehajtandó éleslövészetére.

Még folynak a tárgyalások Ausztrália és Japán között a SORYU-osztályú tengeralattjárók ügyében. A 4000 tonnás egységek mozgatását biztosító levegőtől független meghajtórendszer került most a megbeszélések középpontjába, ugyanis az ausztráliai gyártás megvalósítása sok időbe telne és jelentős kockázatot rejt magába, ami a program csúszását okozhatja.

Szeptember 3-án 40 évnyi szolgálati idő után kivonták az amerikai haditengerészet állományából a Bell UH-1N Huey típusú helikoptereket. A bőrnyakúaknál 1971-ben megjelent változat a 2010-es afganisztáni kivonásáig volt harctéri szolgálatban, (Vietnam, Grenada, Perzsa-öböl, Afganisztán és Irak) azóta már csak kiképzési és összekötő feladatokat látott el. A 205 megvásárolt USMC UH-1N-t 160 Bell UH-1Y Venom váltja le.

Egy továbbfejlesztett LCS koncepcióval kopogtat a US Navy ajtaján a Lockheed Martin. A 7-10 méterrel hosszabb hajótestbe függőleges indítórendszert építhetnének, az LCS vízkiszorítása így 3600 tonnára növekedne, a jelenlegi 3400-ról. Nagyobb teljesítményre képes radarjával nagyobb légvédelmi képességet alapoznának meg az új hajóknak, amiknek fedélzetén lecserélnék az 57 mm-es hajóágyúkat 76 mm-esre. A Lockheed szerint a beszerezni kívánt 52 LCS-ből az utolsó 20 lehetne a módosított egység.

Augusztus 29-én átvette első Block III-as VIRGINIA-osztályú tengeralattjáróját az amerikai haditengerészet. A Block III-as USS NORTH DAKOTA (SSN 784) legnagyobb eltérését korábbi társaitól, az orrszekcióban megjelenő, darabonként több mint 35 tonnás VPT-ket (Virginia Payload Tubes) adja. Egy Block III-ra két VPT kerül, bennük 6-6 Tomahawk csapásmérő robotrepülőgép helyezhető el a korábbi változatokban ott lévő 12 függőleges indító helyett. További lehetőségként felmerülhet a már tesztelés alatt álló, a tengeralattjárók fedélzetére szánt személyzet nélküli víz alatti járművek indító-és visszanyerő rendszere. A haditengerészet és a General Dynamics Electric Boat által megalkotott, akár 13 tonnás járművek mozgatására is képes rendszert a Tomahawk csapásmérő robotrepülőgép indítósilójában helyeznék el, ami 7 méter hosszú és 1,5 méter széles.

Az indító-és visszanyerő rendszert függőleges helyzetbe építenék be a silóba és a személyzet nélküli járművet szintén függőlegesen tartaná a helyén. Indításkor a siló teteje felnyílna, ám a Tomahawk helyett, az indító-és visszanyerő rendszer emelkedne ki a személyzet nélküli víz alatti járművel. A járművet tartó megfogó rész vízszintes helyzetbe fordulna, majd útjára engedné az aknák felderítését, vagy hírszerzést végző robot-tengeralattjárót. Feladatának végeztével a robot-tengeralattjárót automatikusan rögzítené a megfogó, majd visszasüllyesztené a silóba az újabb indításig. A indító-és visszanyerő rendszer földi prototípusával már folynak a tesztek, a tengeralattjárók fedélzetére szánt változat 2019 környékén jelenhet majd meg.

NETARZENÁL GALÉRIA

British Aerospace Sea Harrier FA.2.

Hawker Siddeley Buccaneer S.2B.

General Dynamics F-111E Aardvark.

McDonnell Douglas A-4AR Fightinghawk.

Panavia Tornado IDS.

Saab AJS37 Viggen.

Dassault Mirage 2000-5DDA.

Tupoljev Tu-22M-3.

Szólj hozzá

M-346 Puma VLAGYIVOSZTOK TANIN DOPHIN-II Szu-30MKM UH-1N Huey VIRGINIA-osztály USS NORTH DAKOTA (SSN 784)