2017.11.18
Pozsonyban november 15-én eldöntötték, hogy a finn Patria AMVXP gyalogsági harcjárműveket fognak vásárolni. 2018 és 2029 között 81 darab 8x8-as kerékképletű lövészpáncélost fognak hadrendbe állítani, melyek a jól ismert Patria AMV-k továbbfejlesztett változatai, 404 darab 4x4-es könnyű jármű mellett 1,2 milliárd dollár ellenében. Érdekesség, hogy a szlovákok a csehek által alkalmazott Steyr Pandur II-t nem találták jobbnak a skandináv járműnél.
Németországi hírforrások által a hadrendben tartott Leopard 2-es harckocsik kevesebb, mint fele hadrafogható. A 244 darab páncélos közül 53 szinte hatástalanítottnak tűnik a jelentős mennyiségű alkatrészhiány okán. 89 darab másik harckocsi kevesebb hiányzó alkatrész mellett még kiképzésre, gyakorlásra használható állapotban van, de felszereltségük nem nevezhető teljesnek. Ezeket a példányokat a hiányzó összetevők beszerzése és beszerelése után rövid időn belül teljes harcértékűnek lehetne nyilvánítani. 7 Leopard 2-es különféle tesztek lefolytatásához van felhasználva. A teljes felszereltséget és harcképességet 95 harckocsi esetében lehet megemlíteni.
Bulgáriában a következő év végéig szeretnék újfent lezárni a légierő harcigép beszerzését. A legutóbbi győztes, a Saab JAS 39 Gripen mellett a Eurofighter Typhoon és a Lockheed Martin F-16-osa is újra indul a megmérettetésen, de a döntéshozók várják még a Boeing F/A-18E/F Super Hornet vadászbombázókra szóló ajánlattételét is.
Befejezte első tengeri próbáit a francia haditengerészet számára ötödiknek átadásra kerülő FREMM-osztályú (Frégate Européenne Multi-Mission) fregatt, a BRETAGNE. Első körben szokás szerint a meghajtó és a navigációs rendszer került tesztelésre. A 2013 októberében építeni kezdett 5900 tonna vízkiszorítású, 139 méter hosszú, 19,7 méter széles BRETAGNE 2016 szeptemberében került vízre és várhatólag 2018 közepén került majd a francia flotta kötelékébe. Párizs 2019 közepe előtt hat FREMM fregattot szeretne a flotta kötelékébe tudni, ez a terv most még tarthatónak tűnik, két további egység a NORMANDIE és az ALSACE tartózkodik az építés különféle fázisaiban.
A La Manche-csatorna túloldaláról is érdekezett haditengerészeti vonatkozású hír. Ugyanis december 7-én került hivatalos átadásra a Királyi Haditengerészet számára a HMS QUEEN ELIZABETH repülőgép-hordozó, mely 2010 óta hiányzó (ekkor került kivonásra a HMS ARK ROYAL) hajókategóriát fogja újra képviselni a szigetország tengeri erejében. Testvérhajója a HMS PRINCE OF WALES (R09) 2019-ben kerül majd átadásra.
Oroszországban helikopterekkel lettek gazdagabbak a Lég- és Űrvédelmi Erők. A pilótaképzést alapfokán alkalmazott Ansat-U típusból öt került átadásra és megérkeztek a Mil Mi-28UB kétkormányos harci helikopterek első példányai is.
Némileg hátrébb tart a MiG-35-ös programja, egészen pontosan a gyári tesztek végén jár és ez még ebben az évben be fog fejeződni. A tervezőiroda elmondása szerint mintegy 30 ország érdeklődik a típus iránt. Moszkva 2020-ig 24 MiG-35-ös hadrendbe állításával számol.
Érdeklődését fejezte ki a török kormány brit HMS OCEAN (L12) deszant helikopterhordozó iránt. A 2013 és 2014 között 15 hónapos modernizációs programon részt vett egységet a Devonport-i hajógyárban korszerűsítették 65 millió font értékben. Akkor a gépészeti berendezések mellett megújultak a kommunikációs rendszerek is. A brit flotta legnagyobb hadrendben álló hajója és egyetlen helikopterhordozója jövőre leszerelésre kerül. A 202 méter hosszú HMS OCEAN 1995-ben lett vízre bocsátva és 1998 februárjában állt szolgálatba, közel 1300 ember, 40 szárazföldi jármű és 18 helikopter szállítására képes.
Ez év első felében újra megerősítésre került, hogy Brazília szívesen megvásárolná a 21000 tonnás egységet, egy ésszerű ár esetén, míg Londonban 80,3 millió font ellenében lettek volna hajlandók eladásba bocsátkozni. Mostanra már az is kiderült, hogy Ankara is megvásárolná a deszant helikopterhordozót, amennyiben a brazil üzlet nem valósulna meg. Amennyiben a török eladás sikerrel létrejön, úgy pár éven belül Törökország már két helikopterhordozóval fog rendelkezni, hiszen Spanyolországban, a Navantia-nál már épül a JUAN CARLOS I tervei alapján egy hajó, a TCG ANADOLU (L408) partraszállást támogató helikopterhordozó, ami majd 2021-ben kerül majd átadásra.
Elkezdték az első kuvaiti megrendelésre készülő Eurofighter Typhoon vadászbombázó összeszerelését. A 2016. április 5-én aláírt szerződés az eddig gyártott gépeknél messze fejlettebb 28 darab példányról szól, amik 2020 és 2023 között kerül majd átadásra.
Helyi megfigyelések szerint már két darab, felderítésre átalakított Dassault Aviation Falcon 2000-es sugárhajtású üzleti géppel rendelkezik a dél-koreai légierő. A törzs alatti gondolában oldalra néző, szintetikus apertúrájú rádiólokátor került elhelyezésre, illetve a gondola elején egy forgatható szenzortorony lett felszerelve. A légifölényszürke színben pompázó gépeken adattovábbításra és vételre szolgáló antennák is felszerelésre kerültek.
Japánban még nem született döntés az F-3-as jelzést vadászbombázó fejlesztése ügyében. Elemzések alapján kijelenthető, a fejlesztés költsége elérheti a 40 milliárd dollárt és ezen oknál fogva a fejlesztés végigvitelét akár külföldi partner bevonásával is véghez lehetne vinni. De még ez utóbbi témában sem sikerült érdemi lépést tenni Tokióban, ahol várhatólag a következő ötéves védelmi költségvetés kialakításáig, vagyis 2018 első feléig nem fognak döntést hozni ebben az ügyben.
Persze az F-3-as program alakulásától függően nem kell aggódni a szigetország biztonságáért, hiszen több milliárd dollárt felemésztő fejlesztések zajlanak, elég csak az F-35-ös, vagy a ballisztikus rakéták elleni védelem kiépítésére gondolni. Na és persze folyik a Northrop Grumman E-2D Advanced Hawkeye beszerzés is. Ennek éppen a héten került sor egy jelentős előrelépésére, ugyanis az Amerikai Egyesült Államokban végrehajtotta első repülését az első Japán számára gyártott E-2D Advanced Hawkeye légtérfelderítő repülőgép. Az 1983 óta szolgáló E-2C utódjából Tokió 2014-ben rendelt meg az Advanced Hawkeye két példányát, a már meglévő 13 E-2C és 4 Boeing E-767-es mellé.
Átvette 64. ARLEIGH BURKE-osztályú rombolóját az amerikai haditengerészet. A USS RALPH JOHNSON (DDG 114) a DDG 51 IIA terveknek megfelelően lett megépítve, a fedélzetére telepített Aegis Baseline 9 harcvezetési rendszerrel, a megnövekedett számítógépes teljesítménynek, és a legújabb rádiólokátoroknak köszönhetően egyaránt képes a légkörben és az azon kívül megjelenő fenyegetések ellen tevékenykedni.
A Bell Helicopter bejelentette, hogy november 14-én az amerikai haderőkben rendszeresített V-22 Osprey billenőrotoros repülőgépek (CV-22 és MV-22) túllépték a 400000 repült órát. A napjainkra majd 300 gépesre növekedett állomány jelentős része alkalmazásra került 2007 óta a világ számos pontján kiképzések, hadgyakorlatok, humanitárius segítségnyújtási feladatok és éles bevetések résztvevőiként.
Argentínában fontolgatják az ország haderejének szerkezeti átalakítását, persze költségvetési okok is említésre kerültek a lépést szükségessé tevők között. Az egyik legjelentősebb lépés az lenne, hogy a haditengerészet és a szárazföldi haderő irányítása alól az összes repülőeszköz kikerülne és mind a légierő fennhatósága alatt repülhetne tovább.
November 15. óta nem sikerült kapcsolatba lépni az Argentin Haditengerészet ARA SAN JUAN (S 42) tengeralattjárójával. A TR-1700-as tervek alapján megépített dízel-elektromos tengeralattjáró, amelyet a német Thyssen Nordseewerke készített el és 1985-ben szállították le Argentínának, az elmúlt évtizedben több alkalommal is távol volt a nyílt víztől javítás okán, ahonnan legutóbb 2014-ben tért vissza. A 66 méter hosszú egység egy hadgyakorlaton vett részt Argentína déli partjainak közelében, amikor megszűnt vele a kapcsolat. Felkutatására a haditengerészet az ARA SARANDI (3360 tonnás ALMIRANTE BROWN-osztályú) fregattot, az ARA ROSALES (1790 tonnás ESPORA-osztályú) korvettet és az ARA DRUMMOND (1170 tonnás) korvettet küldte ki, de két repülőgép, egy S-2T Turbo Tracker és egy Super King Air 300-as is erősíti a keresésben részt vevő csapatot. Péntek reggeli hírek szerint az ARA SAN JUAN (S 42) tengeralattjáró Mar del Plata környékén már vontatás alatt áll, akkumulátortűz miatt került ebbe a helyzetbe. Ezen híreket a haditengerészet nem erősítette meg.
Argentína felszín alatti erőit három tengeralattjáró alkotta az utóbbi években. A két TR-1700-as, az ARA SANTA CRUZ (S 41) és az ARA SAN JUAN (S 42), mellett egy Type-209-es egység az ARA SALTA (S 31) volt úgy-ahogy bevethető a kevéske alkatrész, valamint az elmaradt karbantartások okán. A dél-amerikai országban az utóbbi hónapokban újra kacérkodnak az 1970-es évekből megmaradt félkész tengeralattjárók befejezésével. A két TR-1700-as: az ARA SANTA CRUZ (S 41) és az ARA SAN JUAN (S 42) mellé még további négy megépítését tervezték anno, ezeket a Domeq Garcia hajógyárban építették volna meg 1984-es, vagy 1985-ös befejezési dátummal. A két leginkább előrehaladott stádiumban lévő egység a 74%-ban elkészült ARA SANTA FE (S 43) és a 35%-ban megépített ARA SANTIAGO DEL ESTERO (S 44). Az ARA SANTA FE befejezéséről legutóbb 1994-ben tettek le, azóta már többször felmerült a befejezésének ötlete. Ezek során volt, hogy nukleáris meghajtást vizionáltak a vízbe még sosem került tengeralattjáróba. Egyes számítások szerint az ARA SANTA FE befejezéséhez nagyjából 60 millió dollárra lenne szükség.
NETARZENÁL GALÉRIA
Eurofighter EF-2000 Typhoon T.
McDonnell Douglas F/A-18C Hornet.
McDonnell Douglas F-15E Strike Eagle.
McDonnell Douglas F-4E AUP Phantom II.
Alenia Aermacchi M-346 Master.
McDonnell Douglas F-15C Eagle.
Fairchild A-10C Thunderbolt II.
Eurofighter EF-2000 Typhoon F.2.
