2018. feb 17.

2018.02.17

írta: Netarzenál
2018.02.17

Összesen 11000 darab rakétát vásárol EC665-ös Tiger harci helikopterei számára Spanyolország és Németország. A Thales Belgiumban (Herstal) gyártott 70 milliméteres átmérőjű fegyveréből a spanyol Tiger HAD-E variánsok 1000 darabot fognak kapni, míg a német UHT-k számára 10000 darabot vásárolnak meg. Ezeket az FZ90 MOD.4-es rakétamotorral ellátott eszközöket a 19 csővel rendelkező FZ225-ös, illetve a 7 csővel rendelkező FZ233 rakétablokkokból indíthatják el a harci helikopterek szárnycsonkjai alól.

Lengyelország és Kanada is csatlakozott, ahhoz nemzetközi programhoz, ahol több állam összefogva próbál meg közösen egy tengeri járőrfeladatokra alkalmas repülőgépet beszerezni. Franciaország, Németország, Görögország, Olaszország, Spanyolország és Törökország érdekelt még a programban, amelyben még felderítő, megfigyelő, hírszerző feladatok ellátására is alkalmassá szeretné tenni a közösen kiválasztott típust. Az elvárt képességeket még ebben az évben szeretnék véglegesíteni, így az első gépek 2025-től már szolgálatba is állhatnának.

Iráni források szerint hamarosan hadrendben állónak lehet majd tekinteni a helyi fejlesztésű és gyártású a Karrar harckocsi. A páncélos leginkább a T-72-es továbbfejlesztésének tűnik, melyet az orosz T-90MSz inspirált. Az utóbbival való nagyfokú hasonlóság nem teszi kizárhatóvá a fejlesztés során az orosz részvételt, segítséget sem, de leginkább azokat a 2015-ös híreket erősítheti meg, amelyek szerint az iráni szakembereknek lehetőségük volt a hadsereg által lefolytatott tesztek során alaposan megismerni a T-90MSz harckocsit, melyet akkoriban úgy hoztak szóba helyi portálok, mint lehetséges beszerzést. Mindenesetre, ami biztos az az, hogy a Karrar egy hátrafelé keskenyedő hegesztett tornyot kapott, melynek első részét reaktív páncélzattal erősítették meg. Az erőforrás teljesítményének növeléséről, vagy cseréjéről nincs hír, így a Karrar mozgékonysága megegyezhet a T-72-ével, vagy annál egy kicsit rosszabb is lehet, az erősebb páncélzat okozta plusz súly miatt.

Az ágyúcső torony és a füstgázelszívó közötti részén, a hőkiegyenlítő burkolat felett, egy további szögletes, a csövet körülölelő alkatrész látható. Ennek szerepe eddig nem tisztázott. A reaktív páncélzat kazettái a páncéltest mellső részén a vezető előtti páncélzaton is megtalálhatók, ezek körülbelül kétszer olyan vastagok, mint a T-72-en alkalmazott Kontakt-1-é. Továbbá, míg a motortér és a torony hátsó részén rácsos előtétpáncélzatot alkalmaztak, addig a kötényzet többi részét páncéllemezek alkotják. A torony két oldalára kerültek felszerelésre a ködgránátvetők hat-hat darab indítócsövei. Újabb, a T-90MSz-el való hasonlóságot mutat a parancsnok éjjel-nappali figyelőműszere fölé elhelyezett távirányítású fegyverállvány, melyre egy 7,62 milliméteres géppuskát helyeztek el.

Egyrészről a Védelmi Minisztérium felől, másrészről a típust repülő személyzetek felől is megerősítést nyert, hogy Szingapúrban a Boeing AH-64D Apache harci helikoptereket is használhatják a lassan repülő kisrepülőgépek és UAV-k elfogására. Az alacsonyan és lassan repülő gépek felderítésére a gyártó szerint, a rotorlapátok felett elhelyezett a Lockheed Martin-Northrop Grumman AN/APG-78 rádiólokátor képes. Azt azonban, hogy a típussal adnak-e légvédelmi készültséget semelyik forrás sem erősítette meg.

Japánban újra szóba került a Lockheed Martin F-35B Lightning II lehetséges beszerzése. Most azonban nem hajófedélzeti alkalmazás került az előtérbe, hanem a távoli szigetek kisebb méretű repülőtereiről való bevethetőségi képesség. A 42 F-35A mellé akár már a következő évi költségvetésben is lehetőség lenne az első F-35B-k árának elhelyezésére. Így a rövid távon fel-és függőlegesen leszállni képes variáns akár már 2026-tól hadrendbe állhatna. Tokiói elemzések 1-2 századnyi mennyiséget látnak elegendőnek a lehetséges feladatok ellátására, így 20-40 darab F-35B Lightning II-re kerülhetne fel a felkelő napot szimbolizáló felségjel.

Február 9-én a Lockheed Martin átadta a 400. C-130J Super Hercules szállítógépet is. Ez a példány a MC-130J Commando II (ez egyébként a 13. MC-130J) változatban készült el és az Amerikai Légierő Különleges Műveleti Parancsnokságának (AFSOC) állományába került, azonban hamarosan AC-130J Ghostrider csatarepülőgéppé fog átváltozni. Egy 2016 augusztusában elnyert 10 milliárd dolláros szerződésnek köszönhetően a típus gyártása további 10 évig folytatódni fog, így az eddig elkészült több mint 2500 C-130-as egyedszáma több mint 100 példánnyal is magasabb lehet.

Nukleáris robbantások után a levegőben tovaterjedő részecskét begyűjtésére szeretné képessé tenni három öreg Boeing KC-135R légi utántöltő repülőgépét az amerikai légierő. Az 1960-as években erre a speciális feladatra a WC-135W Constant Phoenix típust alkották meg, ezek a gépek azonban napjainkra már igen sok repült órát szedtek össze, így cseréjük hamarosan időszerűvé fog válni. Az utóbbi időben leginkább Japánból szálltak fel a gépek és Észak-Korea környéki légterekben kutattak az atomfegyverekkel végrehajtott kísérletek nyomai után. A WC-135R variáns megalkotásához a légierő vezetői 208 millió dollárt találnak elegendőnek.

 

NETARZENÁL GALÉRIA

 

Fiat G-91R3

Bell AH-1Z Viper

Dassault Rafale C

McDonnell Douglas F-15J Eagle

Szuhoj Szu-27UB

Boeing F/A-18E Super Hornet

Eurofighter EF-2000 Typhoon

Lockheed CF-104 Starfighter

Dassault Mirage 2000D

McDonnell Douglas EF-18A Hornet

Westland WS-61 Sea King Mk42C

Fairchild A-10C Thunderbolt II

Kawasaki T-4

McDonnell Douglas F/A-18C Hornet

Dassault Mirage 2000C

Sikorsky CH-34A Choctaw

Szuhoj Szu-24MR

Szólj hozzá

EC665 Lockheed Martin T-90MSz Boeing T-72 AH-64D Apache F-35B Lightning II Northrop Grumman Karrar Thales Super Hercules Herstal Tiger HAD-E Tiger UHT FZ90 MOD.4 AN/APG-78 C-130J MC-130J Commando II AC-130J Ghostrider KC-135R WC-135W Constant Phoenix WC-135R