2018.05.26
Május 24-től szolgálatba álltak a Brit Király Haditengerészetnél az AgustaWestland AW101 Commando Merlin típusú helikopterek. A korábban HC.4/HC.4A verzióként ismert gép első repülését 2016 októberének utolsó hetében hajtotta végre. A brit tengerészgyalogosok égi paripája összecsukható főrotort, a faroktartó mellé hajtható farokrészt, a hajófedélzeti üzemnek jobban megfelelő futóművet, nyűgöző pontokat, valamint a gyorsköteles ereszkedéshez függesztési pontokat kapott. Az eddig megszokott zöld festés is már a múlté lett, hiszen a forgószárnyas szürke színben tündököl. A pilótafülkébe a haditengerészet HM.2-es variánsáról már ismert nagyméretű kijelzők kerültek beszerelésre. A tengerészgyalogság 25 forgószárnyasa jelenleg két század állományában található meg, a 845. és a 846. század is a Yeovilton-i bázison települ. A korszerűsítéssel egybekötött átépítés mind a 25 példányt érinteni fogja. A munkálatokat a Leonardo Helicopters végzi el 601 millió dollár ellenében, 2020 decemberéig.
Oroszországban újra el szeretnék látni a Tupoljev Tu-22M3-as Backfire bombázókat a K-22-es földi célok elleni rakétákkal (AS-4 Kitchen). A 2000-es évek elején kivonásra került fegyverrendszert hadihajók, rádiólokátorok és megerősített földi célpontok ellen vethették be a szuperszonikus sebességre képes közepes bombázók. Három év alatt a hajdanában legyártott 3000 rakéta közül 32-t korszerűsítés után állítanának újra hadrendbe. A munkálatok során a K-22-es képességei a modernebb K-32-höz lesznek hasonlatosak, vagyis a nagyobb hajtóműnek köszönhetően hatótávolsága elérheti majd az 1000 kilométert is. A pontosabb találatról egy korszerű fedélzeti radarral ellátott irányítórendszer gondoskodik majd.
Izraelben a Rafael Advanced Defense Systems már az első próbalövészetek is túl van az EPIK (Electro-Optical Precision Integration Kit) precíziós irányítókészlettel. Az eddigiektől eltérően az EPIK nem a levegő-föld felhasználási célú fegyverek számára kerül kifejlesztésre, hanem a föld-föld osztályba tartozók számára. Persze az új kategória nem jelent minden esetben teljesen új fejlesztést és így van ez az EPIK esetében is, ugyanis a jól ismert Rafael Spice levegő-föld irányítókészletekben megtalálható elemek kerültek itt is használásra. Az EPIK magába foglal egy hűtés nélküli infravörös érzékelőt, egy műholdas és egy inerciális navigációs rendszert, valamint egy félaktív lézeres irányítórendszert is a szükséges irányítófelületeken és kormányrendszeren túl. A mozogó célpontok ellen is alkalmazható EPIK precíziós irányítókészlettel eddig hat indítást végeztek ezek során több rakétatípusra is felszerelték, ezek közül az egyik a szovjet eredetű 122 milliméteres BM-21-es Grad rakéta-sorozatvető rakétája volt.
Thaiföldön bemutatták az izraeli és a hazai ipar által közösen korszerűsített Northrop F-5Tiger II harci repülőgépek elsőnek elkészült prototípusát. Az F-5F Super Tiger (F-5ST) létrehozásához az izraeli Elbit Systems nyújtott elengedhetetlen segítséget a Rafael Advanced Defense Systems mellett. A leginkább a brazil légierő F-5M gépek képességeivel egyenértékű, 14 gépet érintő modernizálás során 4 példány teljes körű korszerűsítésen esik át, míg a fennmaradó 10-nél leginkább a rádiólokátor, valamint a hozzá kapcsolódó rendszerek kerülnek lecserélésre. A beépítésre kerülő rendszerek listája: Elta EL/M-2032 rádiólokátor, DASH IV sisakkijelző. A szárnyak alá függeszthető fegyverzet kibővül a Rafael Derby és a Python V rakétákkal, míg a Litening III-as célzókonténer a légi célok mellett a földiek ellen is alkalmazható, valamint a gépek önvédelmét a Sky Shield zavarókonténer növeli meg. A munkálatokat az állami tulajdonú Thai Aviation Industries (TAI) üzemében végzik el, ahol a sárkányszerkezet élettartamát is megnövelik 7200 repült órától 9600-ra, ennek köszönhetően a Szuper Tigrisek 2032-ig szolgálatban tarthatók lesznek.
Lassan kezd körvonalazódni a tajvani tengeralattjárók korszerűsítési programja. A HAI LUNG-osztály két, Hollandiától használtan megvásárolt egysége számára 2013-ban és 2014-ben beszerzésre került az UGM-84L Sub-Harpoon Block II-es tengeralattjáróról indítható hajók elleni robotrepülőgép 32 példánya, két UTM-84L jelzést viselő gyakorlópéldánnyal együtt. A 125 km-es hatótávolságú amerikai gyártmányú fegyverek a GPS-el kiegészített navigációs rendszerükben, zavarvédelmükben és a partmenti vizekben történő bevethetőségükben különböznek a Block I-es szériától. A Harpoon légi és felszíni indítású változata már évekkel korábban is megtalálható a szigetország haderejében, azonban a tengeralattjáróról indítható variáns a 2010-es évek közepéig hiányzott. Két UGM-84L Harpoon Block II-es tengeralattjáróról indítható hajók elleni robotrepülőgép indításával demonstrálta Tajvan, hogy befejeződött a fegyver integrációja a 2014-es évé végén. A UGM-84L Harpoon megjelenésével alaposan megnő a két tajvani tengeralattjáró pusztító képessége. Más téren viszont évekig nem mutatkozott jelentősebb előrelépés.
Tajvan számára a Donald Trump vezette amerikai kormány ebben az évben engedélyezte a tengeralattjárók építésében gyakorlatot szerzett amerikai vállalatokkal való üzleti kapcsolatok kiépítését, vagyis Tajpej számára elérhető közelségbe kerültek az évek óta tiltott technológiák. Ezekkel még könnyebbé válhat a szigetállam számára a hazai gyártású tengeralattjárók előállítása, amire pár éve már lépéseket is tettek. Még 2001 áprilisában George W. Bush elnök jóváhagyta nyolc hagyományos meghajtású tengeralattjáró eladását, majd ennek a döntésnek a magvalósítása függőbe került. Tajvanon természetesen örülnek a legújabb döntésnek, míg Pekingben éppen ellenkezőleg. Ugyanis diplomácia csatornákon keresztül is kifejezték nemtetszésüket a döntés miatt, a médiavisszhang mellett. Tavaly Mark 48-as torpedók beszerzése is elérhetővé vált, mostanra az is kiderült, hogy a HAI LUNG-ok 2020-tól 2022-ig kerül majd sor. Ezen időtartam során számos amerikai eredetű berendezés, harcvezetési rendszer, periszkóp, hangradar kerül majd beépítésre. A munkálatokban a holland RH Marine nyújt segítséget, mint a rendszerintegrációért felelős vállalat. A hazai Chung Shan Tudományos és Technológiai Intézet lesz felelős az elektronikus hadviselés és harci rendszerek korszerűsítéséért. Az intézet számos berendezést saját maga fog elkészíteni, míg a többit helyi beszállítókkal gyártatja majd el.
Ausztráliában az izraeli Rafael Advanced Defense Systems SPIKE LR II irányított rakétáját választotta ki rendszeresítésre az MBDA által gyártott MMP (Missile Moyenne Portée) helyett. A rakéták a Rheinmetall Boxer gyalogsági harcjárműre kerülnek majd felszerelésre. A kiválasztásban iránymutató Land 400 Phase 2 követelménynek mind a két rakéta megfelelt, azonban a SPIKE LR II integrációja könnyebben végrehajtható lesz, hiszen nem sokban különbözik az eredeti SPIKE LR-től, így szintén a Lance torony bal oldalán kerül majd elhelyezésre két rakéta. Tavaly év végén az Izraelben a hadsereg több mint 1000 darabot rendelt a Rafael SPIKE LR II irányított rakétájából. Ez a már több mint 5000 darabos mennyiségben legyártott SPIKE rakétacsalád új, ötödik generációs változata, mely a sok újdonság mellett megőrizte elődei előnyeit. Indításához a régebbi berendezések is alkalmasak, legyenek azok bárhol, bármilyen járműre telepítve.
Az ifjonc 12,7 kilogrammos, vagyis elődjénél 10%-al könnyebb lett, köszönhetően a hűtést nem igénylő infravörös érzékelőnek. A SPIKE LR II kétféle harci résszel is ellátható, így páncélosok ellen alkalmazható rajta a 30%-al megnövelt páncélátütési képességű tandem harci rész is. A pusztítást tovább növelendő az új rakéta képes 70 fokot meghaladó becsapódási szög esetén is működni, így egy újabb lépést téve előre a páncélosok tetőpáncélzata elleni támadások tekintetében. A másik harci rész egy programozható repesz-romboló, mi szintén működésbe léphet becsapódáskor, de akár az után is. Kicsit nagyobb, 35%-os lett a SPIKE LR II hatótávolsága, így már 5,5 kilométerre lévő célpontok ellen is alkalmazható, de helikopterek esetében a 10 kilométeres hatótávolság is biztosított, igaz ez esetben az optikai huzalvezérlés helyett rádiófrekvenciás adatkapcsolat használatával. Ausztrália mindössze a második megrendelője a SPIKE LR II-nek, hiszen Lettország egy eddig még darabszámot jelentő ismeretlen mennyiséget rendelt belőle az év elején.
Érdekes terven dogozik a Boeing csapata. Az eddigi harctéri tevékenységek tapasztalatait elemezve úgy gondolják, tovább kell bővíteni a B-1B Lancer szuperszonikus stratégiai bombázók már jelenleg is igen szélesnek mondható közeli légi támogatási képességét. Mindez persze a típus továbbéltetését is szolgálná, amiben a Boeing igencsak érdekelt. No de most vissza a tervhez, ami többféle elgondolást is tartalmaz, azonban közös bennük, hogy mind a már meglévő bombakamrákat használna fel csöves tűzfegyverek, illetve később akár lézerfegyver alkalmazására.
Az USA légierejében igencsak hosszú múltra visszatekinthető Gunship-es megoldás, vagyis a repülési irányra merőleges beépítés több verzióban is elképzelésre került. Van, amelyik egyszerűen a bombakamra ajtajának helyére felszerelt gondolában helyezné el a fegyverzetet, de van lenyíló ajtóra szerelt, így 15-30 fokos szögben lefelé irányuló csővel rendelkező elgondolás is, illetve olyan is amelyiknél a behúzott állapotából vízszintes csövekkel kerülne lebocsátásra a fegyverzet és itt nagyobb szerepet kapna a gép oldalirányú bedöntésével végzett célzás is. Közös bennük, hogy a terveken egyaránt négy fegyver (nehézgéppuska, gépágyú) került feltüntetésre.
Messze bonyolultabbak azok az elképzelések, melyeken a kiengedett fegyverek oldalirányban elforgathatók és természetesen a magassági irányzásuk is megoldott. A colostok-szerűen összecsukódó rendszer esetében akár egy méterrel is a géptörzs alatt helyezkedhetne el a fegyverzet, amit két gépágyú alkotna. Messze stabilabb fegyverelhelyezésnek tűnik a csavarorsókkal a géptörzs alá a körsínnel együtt éppen csakhogy kiengedhető variáció. Előbbinél a módosított kamraajtók a kiengedést követően visszacsukásra kerülnének, míg az utóbbi esetében az ajtókra nem is lenne szükség.
Amennyiben újabb megrendeléseket nem sikerül begyűjteni, a Bell Helicopters ebben az évben befejezi az UH-1Y Venom típus gyártását. A tengerészgyalogság számára készülő forgószárnyassal 85%-ban azonos alkatrészeket tartalmazó AH-1Z Viper harci helikopterek előállítása azonban 2022-ig tartani fog.
Nem résztelezett ok(ok) miatt májusban nem került átadásra Brazília számára az első két, korszerűsítésen átesett AH-11B Super Lynx Mk.21B haditengerészeti helikopter. Nagy-Britanniában 2017 szeptemberének utolsó hetében végrehajtotta első repülését az elsőnek modernizált brazil AH-11B Super Lynx helikopter. A brit jelölésrendszerben Super Lynx Mk.21B-ként emlegetett variáns egy 2014 júliusában megkötött, 160 millió dolláros (117 millió euró) értéket meghaladó szerződés keretében kerül modernizálásra az AH-11A Super Lynx (Super Lynx Mk.21A) változatból. Az Egyesült Királyságban található Yeovilban, egy átfogó korszerűsítési program során, mind a nyolc dél-amerikai Super Lynx LHTEC CTS 800-4N hajtóműveket kap (ezekkel lettek ellátva a Lynx Mk.9A, a Super Lynx 300 és az AW159 változatok is), új navigációs és elektronikus hadviselés támogató rendszerek kerülnek beépítésre, de színes kijelzők is megjelennek a pilótafülke műszerfalán és a pilóták már éjjellátó szemüveget is alkalmazhatnak majd feladataik lerepülése során. Az első három korszerűsítésen átesett forgószárnyas várhatólag még ez év harmadik negyedévében került átadásra Brazília számára.
NETARZENÁL GALÉRIA
Lockheed Martin F-35B Lightning II
