2018.10.13
Közösen dolgozik egy irányított lövedék kifejlesztésén a svéd Saab és az amerikai Raytheon az Egyesült Államok hadseregének számára, már 2017 óta. Ezt egyaránt szeretnék majd alkalmazni a Carl-Gustaf és AT4-es fegyverekből is. A 2000 méteres hatótávolságú, félaktív lézeres önirányítású lövedék a mozgásban lévő (nagyjából 60 kilométer per órás sebességig) könnyen páncélozott járművek mellett alkalmas lesz épületek és bunkerek elleni felhasználásra is. Az első teszteket 2020-ban szeretnék végrehajtani az új lőszerrel, Svédországban.
Svédországban egy földi célpont védelmében mutatta meg működőképességét a Leonardo és a Thales közös, repülőgép-fedélzeti aktív önvédelmi rendszere. Az elindított infravörös önirányítású rakéta ellen a rendszer sikeresen megvédte az oltalmazott célpontot. A Thales Elix-IR rakétaindításra figyelmeztető rendszert és a Leonardo Miysis lézeres aktív ellentevékenységi rendszert a Leonardo Defensive Aids Suite (DAS) vezérlőegység kapcsolja össze. Az egész rendszert magába foglaló Terma Universal DIRCM konténer, mely az infravörös önirányítású rakéták semlegesítésre szolgál, a kisebb helikopterektől kezdve a nagyobb repülőgépekig bármilyen légi eszközön alkalmazható lesz majd a jövőben a fejlesztők szerint.
Többféle rakéta indítására is képes lehet majd a jövőben a Rheinmetall Defence Boxer gyalogsági harcjárműve. A cserélhető feladatspecifikus modulok sorában ugyanis megjelenhet majd a rakéták indítására szolgáló is. Az MBDA által bemutatott elképzelésben a Boxer képes lenne a harckocsik és épületek, illetve erődítmények ellen alkalmazható Brimstone, a több 10 kilométerre lévő földi célpontok megsemmisítésre alkalmas Spear és a légvédelmi CAMM rakéták indítására is egyazon állványról.
Franciaországban 2018. október 2-án, kedden hivatalosan is szolgálatba állították a svájci Pilatus PC-21-es típusú turbópropelleres kiképzőgépet. Párizs még 2016. december 30-án egy 500 millió eurós szerződésben rendelt meg 17 darabot a svájciak új típusából. Franciaország ezzel a második európai ország lett, Svájc után, melyik a PC-21-et megrendelte. Az franciák első, 1600 lóerős Pratt&Whitney Canada PT6A-68B hajtóművel ellátott PC-21-ese még tavaly júliusában készült el. A haladó képzést megvalósító Dassault/Dornier Alpha Jet sugárhajtású, valamint a középfokú képzésben használt Aérospatiale TB30-as Epsilon légcsavaros kiképzőgépek utódjaként megrendelt példányok közül az utolsó a 2019-es évben fog megérkezni.
Különleges egységek által végrehajtandó feladatokban való részvételre szeretné alkalmassá tenni NHIndustries NH90-es helikoptereit a francia haderő. Az új variánsból első lépésben 10-et vásárolnának meg, ezekből az első hat már 2025-ig átadásra kerülne. A TTH modifikáción alapuló gépek egyik jellegzetessége a Safran széles látószögű kamerarendszere lesz, amelyik több kamera képét felhasználva biztonságosabbá teszi az éjjeli és rossz látási körülmények közötti repüléseket. A gépet repülő pilóták számára a Thales továbbfejleszti a sisakkijelzőjét is, ami a későbbiekben akár más gépeken is bevezetésre kerülhet.
Oroszországban is szeretnék egy igencsak nagymérvű vásárlással korszerűbb alapokra helyezni az alapfokú pilótaképzést. Éppen ezért a Honvédelmi Minisztérium egy beszerzési eljárást fog hamarosan elindítani, aminek végén 230 darab kiképzőgépet fognak rendszeresíteni. A megmérettetésen a hírek szerint a Jakovlev Jak-152-es mellett az osztrák Diamond Aircraft Industries DART-550-es típusa fog részt venni. Az orosz gép állami berepülése még zajlik, így a bombaüzletet eredményező tender elindítását várhatólag csak ennek sikeres befejezése utánra fogják időzíteni. A nagy durranás azonban már megtörtént, hiszen a német eredetű RED-A03T erőforrások gyártásának jogát egy Russo-Balt nevet viselő cég már megszerezte. Ezen a téren lehet hátrányban a DART-550-es, hiszen egy General Electric GE H75-100-as gázturbina végzi a mozgatását, ami ebben az embargóveszélyes időszakban bizony egy megrendelés esetleges elvesztéséhez is vezethet.
Elmúlt a szeptember és bizony nem érkezett hír arról, hogy végrehajtotta volna első repülését az alaposan modernizált Tupoljev Tu-22M3M szuperszonikus közepes bombázó. Mert bizony nem repült, méghozzá azért, mert a beépített új rendszerek számítógépein futó programok rakoncátlankodnak, bár erről eddig hivatalos információ nem érkezett. Szintén innen lehetett azt hallani, hogy a legjobb esetben a repülőgép október végén vagy november elején repülhet majd. A Tu-22M3M-nek elnevezett variáns korszerű fedélzeti elektronikát, új hajtóműveket és fegyverzetet is kap a több évtizedes további szolgálatot lehetővé tevő munkálatok során. Az NK-32-02 hajtóművek mellett a sárkányszerkezetbe beépítésre kerülő elektronikai összetevők is a szintén korszerűsítésen átesett Tupoljev Tu-160M szuperszonikus stratégiai bombázóból kerülnek átemelésre, így jelentős idő spórolható meg a fejlesztéssel. A bombázó új fegyverei közül név szerint hónapokkal ezelőtt még csak a K-32-es csapásmérő robotrepülőgép lett megemlítve, ami 600-1000 kilométeres hatótávolságú, legnagyobb sebessége 4000-5000 kilométer per óra.
Pár hónapja már arról is szóltak hírek, a modernizált Tupoljev Tu-22M3M szuperszonikus közepes bombázó fegyverzetében megjelenhet a csapásmérő feladatkör ellátására alkalmassá tett MiG-31K repülőgépek fegyvere. A légvédelmi rendszerek számára eddig is komoly kihívást jelentő Kindzsal (Tőr) típusú hiperszonikus rakéta légi indítású változatából akár négyet is elhelyezhetnének a Tu-22M3M-en, a szükséges módosításokat követően. A korszerűsítésre szánt Tu-22M3-as bombázók mennyisége még továbbra sem végleges, eddig 30 darabos mennyiség került megemlítésre az orosz sajtóban. A nagyobb modernizálandó darabszámra várók számára reményt adhat az az információ, mely szerint Védelmi Minisztérium fogja meghatározni az átalakításra kerülő mennyiséget, amit akár jelentősen meg is növelhet a Kindzsal típusú hiperszonikus rakéta légi indítású változatának sikeres integrációja a típuson, mivel így még nagyobb harci potenciálhoz juthatnak az oroszok.
Újabb ajánlattal próbálja meg erősíteni pozícióját Indiában a Lockheed Martin. A helyi megrendelésre szánt több mint 100 darab F-16 Block 70-es modifikációjú gép mellett a Tata Advanced Systems Limited-el közösen létesítendő üzemegységben további 400 új V változatú Fighting Falcon kerülne előállításra, továbbá itt végeznék további 400, korábban elkészült gép V verzióra való korszerűsítését is. A radarral, a fegyverrendszerekkel és a kommunikációval kapcsolatos kritikus technológiák átadásával kapcsolatban a tárgyalások még folynak és talán ez jelentheti azt a pontot ahol a Viper méregfoga beletörhet majd az indiai üzletbe, hiszen ezek helyi előállítása is sarkalatos pontja a megrendelés elnyerésének.
Kínában az állami média bejelentette, hamarosan végrehajtja első repülését az ázsiai állam új bombázógépe. A nagyjából két évtizede fejlesztett gépet immáron a sajtóban is a H-20-as megjelöléssel illették. A Northrop Grumman B-2 Spirit lopakodó bombázóra állítólag igencsak hasonlító csupaszárny kialakítású gép hatótávolsága 8000 és 12000 kilométer körül lesz, míg a szállítható fegyverzet tömegéről eddig 8 és 20 tonna közötti adatok jelentek meg.
Október 4-én került vízre Japánban a 11. SZORJU-osztályú tengeralattjáró az ORJU (SS-511). A Kobe városában található Mitsubishi Heavy Industries hajógyárban elkészült egység az első a katonai tengeralattjárók történelmében, melyet lítium-ion akkumulátorokkal láttak el. A hajóosztályból ötöt egyébként a Kawasaki Heavy Industries hajógyártó leányvállalata, a Kawasaki Shipbuilding Corporation épített meg. A hírek szerint a GS Yuasa által tervezett lítium-ion akkumulátorok a testvérhajókban eddig elraktározható elektromos energia mennyiségének kétszeresét képesek tárolni, így jelentősen megnövekedhet majd a hajóosztály utolsó tagjainak víz alatti képessége.
A 2015 márciusában építeni kezdett, két Kawasaki 12V 25/25 dízelmotor mellett levegőtől független meghajtó egységgel (ezt négy Kawasaki Kockums V4-275R Stirling motor alkotja) rendelkező ORJU várhatólag 2020-ban fog majd szolgálatba állni. A Stirling motoroknál egy rész dízel, vagy bármilyen más olajhoz négy rész folyékony oxigént adagolnak, amiket tartályokban tárolnak. A keletkező kipufogógázt lehűtik 25 fokosra, így buborékképződés nélkül kiengedhető a tengervízbe. A SZORJU-osztályú tengeralattjárók 84 méter hosszúak, lemerülve 4100 tonnás vízkiszorítással rendelkeznek.
Az amerikai hadsereg 21 millió dolláros szerződést kötött a Raytheon-nal a BGM-71 TOW irányított rakéták továbbfejlesztésére. Ez a módosítás egészen pontosan a rádiófrekvenciás irányítású TOW RF változatokat fogja érinteni, ugyanis a hatótávolság megnövelése a cél. Éppen ezért a három éven át tartó munkálatok fő területe a rakétamotor lesz. A TOW várhatólag 2050-ig megtalálható lesz az amerikai fegyveres erők eszköztárában.
A héten néhány újabb LCS-osztályú fregatt neve vált ismertté. A USS INDEPENDENCE tervei szerint megépítendő LCS 32 a SANTA BARBARA nevet fogja viselni az Egyesült Államok hadihajói között immáron harmadikként, míg a USS FREEDOM legifjabb testvérhajójának, az LCS 29-nek a neve BELOIT lesz. Egy további fregatt, jó eséllyel az LCS 34-es pedig a CLEVELAND nevet viselve fogja majd a világtengereket szelni.
Megpróbálja az amerikai hadsereg érdeklődését felkelteni a Rheinmetall Defense a KF41-es Lynx gyalogsági harcjárműve iránt. Ebben a harcban a Raytheon Company lesz a fegyvertársa a német vállalatnak. A beépített területen is helyét megállni képes új amerikai gyalogsági harcjármű, mely most még a NGCV (Next Generation Combat Vehicle) jelzést viseli és majd a Bradley utódja lesz, várhatólag a következő évtizedben kerül majd rendszeresítésre. A Lynx esetében az amerikai partner fegyver és egyéb rendszerek (hőképalkotó kamerák, aktív páncélzat, Coyote távolról irányított repülőgépek) integrációjáért felel majd.
A Lynx gyalogsági harcjármű egy moduláris járműcsalád lesz, ami erős védelmet és korszerű technológiák alkalmazását fogja jelenteni a megrendelőknek. Fegyverzetét a LANCE távirányítású toronyban helyezhetik el (ezt egyébként szintén a Rheinmetall gyártja) így a 30, vagy akár a 35 milliméteres gépágyúk alkalmazása is szóba jöhet a torony bal oldalára felszerelhető két irányított rakéta mellett. Kiegészítő fegyverzetként egy Rheinmetall 7,62 milliméteres koaxiális géppuska kerülhet jobbra a fő fegyverzettől.
Fegyverzetének alkalmazását nagyban segíti a páncélosok körében évek óta terjedő vadász-gyilkos célzórendszer alkalmazása, ami azt jelenti, hogy a parancsnok által felderített és megsemmisítésre kijelölt célpont járműhöz viszonyított pozíciója megjegyzésre kerül, majd az irányzó gombnyomására – ami annyi jelent az automatika számára, hogy kéri a következő célt – a torony és a fegyverzet csöve rááll a parancsnok által megjelölt koordinátára. Az igény szerint erősíthető moduláris páncélzat kiegészíthető lesz aktív páncélzattal is, tovább növelve a Lynx védelmét.
Továbbá alkalmazásra fog kerülni lézer besugárzás érzékelő és mesterlövészek felderítésére is alkalmazható akusztikus lövésdetektor is. A mozgékonysággal sem lesz gond, hiszen hosszirányban 60 fokos dőlésszög, míg keresztirányban 30 fokos dőlésszög sem jelent majd akadályt a 851-938 lóerős Liebherr dízelmotorral összekapcsolt Allison automataváltó számára. Már a bemutatáskor két változatban volt látható a Lynx, úgymint KF31 és KF41. A KF jelentése "Kettenfahrzeug", vagyis lánctalpas jármű német nyelven. A 38, illetve 44 tonnás járművek személyzete egyaránt 3 fő, de a rövidebb KF31-es hat, míg a hosszabb KF41-es nyolcfőnyi lövész szállítására képes.
Ugyanezen megrendelésért száll harcba a General Dynamics Land Systems is a Griffin III-as gyalogsági harcjárművével, ami szintén európai eredetű, ugyanis az Ascod-on, illetve annak egyik brit leszármazottján, az Ajax-on alapul. A szintén 40 tonna körüli tömeggel rendelkező páncélos fő fegyverzetét egy 85 fokos szögig emelhető 50 milliméteres Northrop Grumman gépágyú alkotja, míg védelmét az izraeli eredetű Iron Fist Light aktív páncélzat is erősíti. A lőfegyver nagy mérete a toronyra is kihat, ez ugyanis ugyanolyan széles, mint a jármű páncélteste. A Griffin III-as hat lövész szállítására képes. A Griffin jelenleg csak technológiai demonstrátor szinten létezik, a gyártó véleménye szerint a toronyfegyverzet mellett a járműtest is a megrendelő igényei szerint alakítható.
Brazíliában az Embraer repülőgépgyárban elkészültek a második E-99-es radargép korszerűsítésével is. A 2002-ben megjelent típus most gyorsabb adatfeldolgozó képességgel, megnövelt érzékenységű és hatótávolságú rádiólokátorral, valamint üzembiztosabb fedélzeti rendszerekkel lett gazdagabb.
Viszont a 2013-ban kivont Dassault Mirage 2000-es vadászgépek 11 példányára vásárolókat várnak a dél-amerikai országban. A kilenc együléses C és a két kétüléses B verzió természetesen nincs repülőképes állapotban és jelenleg még nem tudni, hogy a hajtóműveik szintén eladásra fognak-e kerülni.
NETARZENÁL GALÉRIA
Sikorsky CH-53E Super Stallion
McDonnell Douglas QF-4E Phantom II
McDonnell Douglas AV-8B+ Harrier II
Lockheed Martin MC-130J Commando II
