2019.05.04
Április 26-án teljessé vált Norvégia CV9030-as gyalogsági harcjárművekre vonatkozó rendelése. 2013-ban vette kezdetét ez a beszerzés. Az új variáns egyik legfőbb ismertetője a gumiból készült lánctalp. Ezt 2010 végétől próbálták ki harctéri körülmények között Afganisztánban, két lövészpáncéloson. A lánctalpakat közösen alkotta meg a kanadai Soucy International és a BAE Systems svéd leányvállalata. A 103 darab eddig is használt norvég CV9030-as gyalogsági harcjármű korszerűsítésével egyidejűleg 41 új legyártására is sor kerül, így Norvégiában 144 darab CV9030-as állt szolgálatba. A 144 páncélost érintő, 750 millió dolláros korszerűsítés során az utóbbi időkben szerzett háborús tapasztalatok felhasználásával megerősítették a páncélzatot és az aknák elleni védelmet, valamint a mozgékonyság növelésére is figyelmet fordítottak és mindezek mellett új elektronikai összetevőket és távirányítású fegyverállványokat is felszereltek a páncélosokra.
Hollandia mellett Norvégiából is beszereztek CV90-es gyalogsági harcjárműveket az észtek egy négy évvel ezelőtti döntés értelmében. Norvégia az új gyártású járművek érkeztével vált meg 35 darab régebbi CV9030 gyalogsági harcjárművétől. A 144 norvég CV9030-ból 74 a lövészpáncélos felszereltségű, 15 darab parancsnoki változat, 21 példány felderítő feladatokra van kialakítva, 16 műszaki jármű, másik 16 darab pedig csak Protector távirányítású fegyverállvánnyal van felszerelve és utánpótlás szállítására, valamint sebesültek elszállítására alkalmazzák.
A 2018-as év után újra a Földközi-tenger feletti légtérben volt megtalálható Svédország egyik elektronikai hírszerzésre átalakított repülőgép. A gép a nemzetközi légtérben végzet repülés után a RAF Akrotiriben lévő támaszpontján szállt le. A Gulfstream Aerospace G-IVSP sugárhajtású üzleti repülőgép az S102B jelzést és a Korpen nevet viseli a svéd katonai szolgálatban. Ezek a repülőgépek 1992 óta működnek a svéd légierőnél. Közvetlen elődjeik az 1972-tól, vagyis 20 éven át alkalmazott két TP85-ök voltak, amelyek a szintén polgári Sud Aviation Caravelle utasszállító repülőgépek átalakításával jöttek létre.
Május 2-től egy további Eurofighter Typhoon gépekkel felszerelt század védelmezi Nagy-Britanniát. A RAF Lossiemouth-i támaszpontján a típust erről a bázisról repülő századokból immáron a negyedikként, míg a királyi légierő egészét nézve a hatodikként szolgálatba állt IX. (B) Százada a Panavia Tornado vadászbombázókról került átfegyverzésre és mostantól képes a szigetország légterét megközelítő repülőeszközök elfogására, azonosítására, majd kikísérésére. A légtérvédelmi készültség a Lossiemouth-i támaszponton igen elfoglaltnak mondható, a múlt hónapban csak az orosz bombázók miatt négy alkalommal riasztották és emelték fel az itt készültségben lévő gépeket. A IX. (B) Század hajózói és repülőgépei egy további feladatot is el fognak látni. Pár Eurofighter Typhoon a tervek szerint megkülönböztető festést fog kapni a közeljövőben és a RAF valamint a NATO országok számára fognak ellenséges repülőeszközöket megszemélyesíteni agresszor szerepkörben.
További, a brit Eurofighter Typhoon típust érintő hír a hétről, hogy az iszlám terroristák elleni műveletet támogató FGR.4-es változatok fedélzetéről már márciusban éles körülmények között is alkalmazásra került az MBDA Brimstone 2 rakéta. A P3E továbbfejlesztés a RAF-nál egy ambiciózus hároméves, 425 millió font értékű kezdeményezés volt. Célként azt tűzték ki, hogy biztosítsa a 2019 márciusában kivonásra kerülő Panavia Tornado GR.4-es vadászbombázók által képviselt harctéri támogatási képesség hatékony helyettesítését.
Meglepő elképzeléssel jelentkezett az újonnan alakult AERALIS brit vállalat. A sugárhajtású kiképzőgépek piacára betörni szándékozó cég repülőgépénél a törzs mellső és középső része megegyezne. Erre, mint egy központi elemre a megrendelő igénye szerint lehetne az egy, vagy két hajtóműves hátsó törzsszekciót, valamint a trapéz, vagy nyilazott félszárnyakat felszerelni. A moduláris felépítésnek köszönhetően a gépek hosszú távú bérlése során igény szerint átépíthetők lennének, illetve a bérleti idő lejárta után egy másik felhasználó számára könnyedén átalakíthatóvá válnának.
Fehéroroszországban bemutatták a Buk-MB3K légvédelmi rendszert. A szovjet/orosz eredetű rendszer továbbfejlesztésének céljai a megbízhatóság és a még jobb teljesítmény elérése volt. Hordozójárműként a 8x8-as kerékképletű MZKT-69225 szolgál. Ennek tetejére került a 4 darab rakéta az új fejlesztésű AESA antennás rádiólokátorral együtt. Ez a berendezés már 130 kilométeres távolságból képes a légi célok felderítésére, míg a beépített rendszerek automatikusan elvégzik az észlelt célok azonosítását és rangsorolását is. Ezen a téren a nagyobb teljesítményű számítógépek segítségével 50-100%-al sikerült a teljesítményt növelni. További előrelépést jelent a digitális titkosított adatkapcsolat használata is. Szintén meg kell említeni, hogy a 60 kilométer per órás sebesség elérésére képes 17,3 tonnás MZKT-69225 jármű navigációs rendszerét a GPS és a GLONASSZ egyaránt támogatja, pontosítja. Természetesen a rakétákat szállító és utántöltő jármű alvázaként is az MZKT-69225 került alkalmazásra.
Jelenleg a török hadsereg minősítő tesztjein vesz részt a török FNSS Savunma Sistemleri Pars 4x4 ATV (Anti-Tank Vehicle) rakétás páncélvadásza. A 4x4-es kerékképletű kétéltű jármű a vezetőfülke feletti részén hordja a távirányítású tornyát, melyen két irányított páncéltörő rakétát és egy 7,62 milliméteres géppuskát helyeztek el. A Pars 4x4 ATV személyzete 4 fő, dízelmotorjának és automata sebességváltójának köszönhetően eléri a 100 kilométer per órás sebességet és hatótávolsága 700 kilométer. Vízben legfeljebb 6,5 kilométer per órás sebességgel haladhat. Ankara 2016 júniusában rendelt meg 76 darab Pars 4x4 ATV rakétás páncélvadászt, ezeket 2019-től kezdődően kell majd átadni a gyártónak és amennyiben további megrendelés nem fog érkezni rá, úgy az utolsót 2021-ben szállítják le. A Pars 4x4 ATV rakétás páncélvadász belső terében négy további irányított páncéltörő rakéta helyezhető el, a prototípuson még az orosz Kornet rakéták voltak láthatóak. A legutóbbi próbákon már sor került a hazai fejlesztésű OMTAS irányított rakéták indítására is. A célfelderítést két eltérő hullámhossztartományban üzemelő hőkamera, egy nappali kamera és egy 10 kilométeres mérési távolságú lézeres távmérő biztosítja.
Az FNSS elkészítette a partraszálló műveletekben használatos kétéltű páncélozott járművének prototípusát. A ZAHA (Zirhli Amfibi Hücum Araci = új harci kétéltű lánctalpas páncélozott jármű) nevet viselő eszköz világpremierje az IDEF 2019-en volt. Az amerikai AAAV-7 kétéltű páncélozott járműre hasonlító elrendezésű ZAHA-ból eddig 27 darabra érkezett megrendelés a török haditengerészettől. Ezek közül 23 darab páncélozott szállító harcjármű lesz távirányítású fegyverállványon elhelyezett 12,7 milliméteres nehézgéppuskából és 40 milliméteres gránátvetőből álló fegyverzettel, 2 db parancsnoki variáns, míg a másik két példány műszaki változat lesz. A földön 70 kilométer per órás, míg a vízben 7 csomós sebesség elérésére képes,21 katona partra szállítására alkalmas, 3 fős személyzetű (parancsnok, irányzó, vezető) ZAHA-ból az első 2021-ben kerül majd átadásra, míg az utolsó 2022-ben.
Közelebb van a rendszeresítéshez a TAI (Turkish Aerospace Industries) által a török légierő számára kifejlesztett Hurkus B turbólégcsavaros kiképzőgép A katonai célokra módosított típusból 3 példányt már tesztel a légierő az Izmir tartományban található Cigli légibázison. A Hurkus A modell mellett, mely leginkább a civil képzésben fog helytállni, a B, katonai alapkiképzésben használatos gép mellett tervbe van véve a fegyveres bevetések végrehajtására képes C változat létrehozása is. Ez utóbbi két variáns iránt a gyártó elmondása szerint már jelentős érdeklődés tapasztalható a Közel-Keleten és Afrikában is. Amennyiben a Hurkus B képességeivel elégedettek lesznek, úgy a típus átvételére már nyártól sort keríthetnek, havonta 2-3 darabos mennyiségben. A Hurkus B prototípusa 2018 januárjának végén hajtotta végre első repülését és a légierőhöz való átkerülés előtt egy 90 órás repülési tesztprogramot végeznek el a gyártónál.
Az 1600 lóerős Pratt&Whitney Canada PT6-os gázturbinával hajtott Hurkus B 100 kilogrammal könnyebb, mint az A változat és a pilótafülkében rendelkezik a műszerfalba szerelt többfunkciós kijelzőkkel, a BAE Systems által gyártott LiteHUD szemmagasságú kijelzővel, valamint Martin-Baker Mk T16N dupla nullás katapultülésekkel is. A légierő a SIAI-Marchetti SF-260 utódját látja a hazai gyártású gépben, amiből első körben 15 darabot rendeltek meg, majd a későbbiekben még további 40 darabra tartanak igényt. A továbbfejlesztett, már inkább harci repülőgépnek tekinthető Hurkus C-re vonatkoztatva benyújtotta ajánlatát a TAI a légierő részére. A Hurkus C öt felfüggesztési ponton lesz képes 1500 kilogrammnyi fegyverzet hordozására. A 8 kilométeres hatótávolságú, félaktív lézeres önirányítású L-UMTAS rakéta mellett fegyverzetében a Roketsan UMTAS infravörös irányítású páncéltörő rakéták és a Cirit félaktív lézeres önirányítású rakéták is megtalálhatók lesznek. A bombafegyverzet terén a szintén lézeres félaktív önirányítású Teber irányítókészlettel ellátott bombák megjelenése várható
Befejeződtek a szélcsatornában végzett tesztek a szintén török, de már sugárhajtású Hürjet könnyű kiképző/támadógép esetében. A típus első repülése valószínűleg 2022 júniusában lesz, körülbelül hat hónappal később, mint ahogy az egy korábbi tervben szerepelt. Úgy néz ki a típus egy hajtóművel fog rendelkezni, bár ennek típusa még nem eldöntött, akárcsak a fedélzeti rendszerek beszállítóié. Ezekben a kérdésekben pár hónapon belül megszületik majd a válasz. A Törökországban 70 darabos mennyiségben használt Northrop T-38A Talon gyakorlógépek utódja 13,4 méter hosszú lesz, szárnyainak fesztávolsága 11 méter, fegyverterhelése 3 tonna, maximális sebessége Mach 1,2 lesz. A fantáziarajzokon ábrázolt kéthajtóműves Hürjet helyett a 2018-as Farnborough Airshow-on látott makett csak egyhajtóműves volt, szárnyai alatt Roketsan L-UMTAS félaktív lézeres vezérlésű levegő-föld rakéta, Teber-81 és -82 lézeres/GPS vezérlésű bombák, valamint a HGK-82 műholdas irányítású bombák lettek elhelyezve. A fedélzeti avionika nagyobb része meg fog egyezni a Hurkus turbópropelleres kiképzőgép felfegyverezhető C változatának pilótafülkéjében alkalmazottakkal.
További Törökországból származó hír, hogy egy AESA antennával rendelkező rádiólokátor fejlesztésén is dolgozik az Aselsan. A berendezéssel folytatott földi próbákat 2022-ig be szeretnék fejezni, a légi tesztekre csak ezek után kerülne sor. A távlati tervekben az szerepel, hogy ez a radar kerülhessen az F-16-ok orrába beszerelésre. Természetesen éppen ezért képességeiben fel kell hogy tudja venni a versenyt a konkurens, már évek óta létező berendezésekkel.
Izraelben egy újabb repülőszázadot fognak átfegyverezni a Lockheed Martin F-35I Adir vadászbombázókra. A 116. repülőszázad már 6 évtizedes múltra tekinthet vissza. Az új típus megérkezéséig és az után is a hadrendbe állítást természetesen az F-35I-t már repülő 140. század fogja segíteni.
Katar szerződést kötött a 2018 és 2022 között leszállításra kerülő Boeing F-15QA Advanced Eagle vadászbombázók fegyverarzenáljának növeléséről. A 36 darab gépre a 120 kilométeres hatótávolságú Boeing AGM-84L Harpoon Block 2-es hajók és már szárazföldi célok elleni alkalmazásra is megfelelő robotrepülőgépek kerülnek integrációra.
Kínából származó hírek alapján a LIAONING repülőgép-hordozó, a hamarosan befejeződő átépítés és korszerűsítés után, egyre inkább alkalmas lesz harci feladatok végrehajtására, a pár évvel ezelőtti kiképzőhajói státuszt végleg maga mögött hagyva. Leginkább a hordozó felépítményének hátsó részén végeznek átalakításokat, ott ahol a repülésvezető munkahelye van, ami kényelmesebbé tágasabbá fog válni. A 2018 augusztusa vége óta végzett átépítések során erősebb, nagyobb tömeggel leszálló gépek megállítására képes fékezőrendszert kap a LIAONING, de az itt használt acélkábelek élettartama is megnövekszik. A vészhelyzetbe került repülőgépek megállítására egy erősebb hálós megállító rendszer (majomfogó) kerül alkalmazásra. A meghajtó-és a villamosenergia-rendszeren is számos optimalizálást és fejlesztést is végeztek, valamint az interferencia védettséget is kiemelten kezelik a munkák során.
Elérte a kezdeti bevethetőségét Ausztrália Boeing EA-18G Growler rádióelektronikai zavarógépeit alkalmazó százada. A RAAF Amberley bázisán állomásozó alegység 11 darab géppel rendelkezik, mivel 2018-ban a 12. gép a Las Vegas közelében lévő Nellis bázison és annak közelében lévő légtérben megrendezett Red Flag hadgyakorlaton vett részt, amikor lezuhant. Canberra még nem döntötte el, hogy a hiányzó gép pótlására egy újgyártású példányt rendelnek-e, vagy egy már elkészült F változatot építenek majd át.
Egy új felfüggesztőpilont mutatott be a Lockheed Martin az F-35 Lightning II-es vadászbombázók számára. Ennek a Sidekick nevet viselő felfüggesztőnek a segítségével a belső fegyvertérbe az eddigi fegyverterenkénti két-két AIM-120 AMRAAM légiharc-rakéta helyett immár három-három lesz elhelyezhető. Minderre azonban csak a nagyobb fegyvertérrel rendelkező A és C változatok esetében van lehetőség, a kisebb fegyvertérrel rendelkező B változatnál nem nyílik mód a Sidekick használatára.
Költségvetési okokra vezethető vissza az, hogy Brazíliában a 2016-ban bejelentett időleges felfüggesztés után idő előtt befejeződhet az Alenia-Embraer AMX vadászbombázók modernizációs programját. A 45 millió dolláros költségelvonás miatt 33 együléses A-1A és 10 kétüléses A-1B A-1M szabvány szerinti átépítését meg nem határozott időre lelassították 3 éve, a felfüggesztést akkor még csak ideiglenes megoldásnak vélték sokan. Pedig a jó pár évvel ezelőtti elképzelés szerint 1,12 milliárd dollárt áldoztak volna az Embraer repülőgépgyárban elvégzendő munkára, amit az izraeli Elbit is segített. A brazil AMX-ek orrába a Mectron által kifejlesztett SCP-01 többfeladatú radar került beépítésre a korszerű avionika mellett. Az így már A-1M jelzést viselő gépek 3,8 tonnás fegyverterhelése egyaránt állhat majd levegő-levegő, levegő-föld, levegő-felszín osztályú precíziós fegyverekből is.
Öt éve még arról volt szó, hogy a 43 gépes darabszám még módosulhat, hiszen a légierő parancsnoksága az akkor még szolgálatban álló összes, azaz 53 AMX korszerűsítését tervezte (45 A-1A és 11 A-1B), amint meglesz rá az anyagi fedezet. Az eddig elkészült 11 darab együléses és 3 darab kétüléses modernizált AMX-ek így 2032-ig maradhatnának szolgálatban. Az idő múlásával egyre kevésbé valószínű, hogy a típus újabb átalakításon is át fog esni a jövőben, ugyanis 2012 októbere óta folytak a szélcsatornában végzett vizsgálatok az A-1-es makettjével. Ennek a szívócsatornájának az oldalára helyezték el a merev „kacsa-vezérsíkokat”. Ezektől azt várták, hogy javítani fogják a gép nagy állásszögű repülési tulajdonságait, valamint növelik a gép manőverező-képességét és csökkentik a fel-és leszálláshoz szükséges távot. A vizsgálatok minden téren pozitív eredményt hoztak, az aerodinamikai módosítás kis anyagi ráfordítással megvalósítható lenne.
NETARZENÁL GALÉRIA
English Electric Canberra T.17
General Dynamics F-16D Fighting Falcon
Bell AH-1J International Cobra
