2019.09.07
Izraeli fegyverzetet kaphatnak majd ukrán MiG-29 Fulcrum vadászgépek, ukrán sajtóértesülések szerint. Bár jelenleg a felek még az egyeztetéseknél tartanak, annyit már lehet tudni, hogy a programban izraeli részről az Elbit Systems az érdekelt. Amennyiben a szerződés megszületik, úgy az ukránok 11 gépét látnák el korszerű fegyverzettel és néhány fedélzeti rendszerrel, darabonként 40 millió dollár ellenében.
Korszerűsített, felderítő alegységek igényei szerint módosított lövészpáncélosokat fog kapni a lengyel szárazföldi haderő. A BMP-1 hely módosításával létrejött BWR-1D és BWR-1S járművekből 2022-ig bezárólag 38 darab került majd korszerűsítésre. A Harrys és a Radmor digitális rádiórendszereken felül a járművek digitális belső kommunikációs rendszert, JIM LR hőkamerát, SR HAWK rádiólokátort, inerciális Talin 5000 és DAGR GPS navigációs rendszereket, APC 4 vegyi felderítő rendszert, MIMID aknakeresőt, megnövelt űrtartalmú üzemanyagtartályokat, gumibetétes lánctalpakat, ergonomikus üléseket és új állófűtést fognak kapni.
Két új rakétás páncélvadász járművet mutatott be az MBDA és a lengyel PGZ. A Brimstone irányított rakétákat rejtő és védő konténereket a Lengyelországban gyártott lánctalpas alvázakra szerelték fel. A konténerek elejét a rakéták indítása előtt a nagyobb hatótávolság biztosítása érdekében megemelik. A járműveket a lengyel haderőn kívül külföldi vásárlók számára is ajánlják a fejlesztők. Az egyik platform a BWP-1, amely egy helyileg korszerűsített BMP-1-nek felel meg. Ennél a deszanttér tetejére került felszerelésre a 12 rakétát tartalmazó konténer. A gyalogsági harcjármű tornyát leszerelték, helyette egy távirányítású fegyverállvány került felszerelésre a páncéltest jobb oldalára egy nehézgéppuskával. A másik platform, amelyet a HSW SA és az Obrun biztosít, a Krab alváz, amelyet a Krab önjáró tarackhoz használnak. Erre a nagyobb járműre három indítómodult szerelhettek fel, amelyek mindegyike nyolc rakétát tartalmaz, így összesen 24-re emelkedett az azonnal bevethető rakéták mennyisége. A közös együttműködési lehetőség legfontosabb része, hogy az MBDA a Brimstone rakétát gyártását is megvalósítaná Lengyelországban, méghozzá az MESKO SA-nál.
Olasz sajtóértesülések szerint Olaszország is csatlakozni fog a Tempest repülőgépet fejlesztő csoporthoz. A hatodik generációs többfunkciós gép létrehozásában való részvételről szóló dokumentumot még ebben a hónapban alá fogják írni. A Tempest programot a 2018. évi Farnborough Nemzetközi Airshow során mutatták be. A brit kormány a Honvédelmi Minisztériumon keresztül 2 milliárd fontot (2,3 milliárd eurót) különített el a hatodik generációs vadászgép kezdeti fejlesztésére. A Tempest célja, hogy 2040-ig helyettesítse a RAF Typhoon vadászbombázóit és Európán belül már versenytársa is akadt, az Angela Merkel és Emmanuel Macron által a Párizsi Nemzetközi Légibemutató - Le Bourget, 2017. július 12-én bejelentett francia-német új FCAS/NGWS generációs vadászgép személyében.
Ez utóbbi számára további pénzösszeg került jóváhagyásra a héten. Ugyanis a fejlesztésbe beszállt Spanyolországban 100 millió eurót szavaztak meg a fejlesztésére. Madrid tavaly júniusban csatlapozott az Airbus/Dassault gép fejlesztéséhez. A fenti összeget több lépésben fogják a spanyolok átutalni. Így 2019-ben 10, 2020-ban 60, 2021-ben 20, és végül 2022-ben 20 milliót folyósítanak majd.
Egy lépésre van már csak Pakisztán légiereje egy jelentős gépbeszerzés megvalósulásától. De nem egy újabb adagnyi JF-17-es Thunder beszerzése van igen közel. Évek óta folytak tárgyalások Egyiptommal, az ott már nem kellő Dassault Aviation Mirage 5-ös vadászbombázók megvásárlásáról. Meg nem erősített hírek szerint az egyeztetések lezárultak, így hamarosan sor kerülhet a deltaszárnyúak leszállítására Pakisztán részére. Egyiptomban 54 Mirage 5SDE együléses vadászbombázó, (egyenértékű a Mirage III-val), 6 felderítő Mirage 5SDR és 6 5SDD kétüléses példány került eladósorba. Ezekből 36 darab kerülhet majd Pakisztánba, a hírek szerint a többség alkatrészként kerül majd hasznosításra, de lesz pár, amelyik új felségjellel ellátva repülni is fog. Az idős pakisztáni gépek igen korszerűnek mondhatók, hiszen 2008-ban egy modernizáció keretében Thales RC400-as rádiólokátorokat, közeledő rakétákra figyelmeztető rendszert kaptak és lehetőség van az éjszakai bevethetőségre is. Pakisztán jelenlegi Mirage flottája 90 Mirage III és 90 Mirage 5 repülőgépet foglal magában, ezek a ROSE (Retrofit Of Strike Element) korszerűsíti program során jelentős modernizáláson estek át.
A pakisztáni Mirage-ok egyik fontos feladata a nukleáris robbanófejet hordozó robotrepülőgépekkel történő csapásmérés. Éppen ezért fegyverzetükben jó pár éve már megtalálható a 350 km-es hatótávolságú Hatf-8 Ra'ad és a 750 km-es hatótávolságú Hatf-7 Babur robotrepülőgép légi indítású változata. A repülőgépekről bevethető Hatf-8 Ra'ad csapásmérő robotrepülőgép csökkentett észlelhetőségű, elsődleges célpontjai parancsnoki központok, raktárak, rakétaindító állások. Az 1100 kg-os indulótömegű, 4,85 méter hosszú Hatf-8 harci része szerelhető hagyományos vagy nukleáris robbanófejjel is. Navigációs rendszerében megtalálható a GPS és az infravörös képalkotó rendszer is, éppen ezért a körkörös szórása 3 méter körül van. Egyes hírek szerint a Ra'ad és a Babur megalkotásához legalább két, 1998-ban afganisztáni célpontok ellen indított, ám Pakisztáni területen a becsapódás után is viszonylag épségben maradt RGM/UGM-109 Tomahawk robotrepülőgép maradványait használták fel.
Indiában már fejleszteni kezdték a következő generációs rakétahordozó tengeralattjáró-osztályt. A jelenleg még csak S-5 jelzést viselő hajók első példánya 2030 előtt állhat majd szolgálatba. Főfegyverzetét a jelenleg még szintén fejlesztés alatt álló K-6-os ballisztikus rakéták fogják alkotni. A várhatólag majd 8000 kilométeres hatótávolságú fegyverből 16 darabot fog majd hordozni, a rajzokon a hajótest vonalából igencsak kicsit kiálló törzsszekcióban. Most még nem tudni, hogy az indítótubusok képesek lesznek-e kisebb átmérőjű K-15-ös rakéták befogadására. Ezekből az S-5-ös háromszor annyit lenne képes hordozni, mint a K-6-ból, igaz ezek a rakéták csak 740 kilométerre lévő célok ellen alkalmazhatók.
Úgy tűnik, hogy a fülöp-szigeteki légierő két Bell AH-1 Cobra harci helikoptere mégsem fog ebben az évben megérkezni. A szeptemberre vár átadást a személyzet képzésének elhúzódása késlelteti. A Kobrák várhatólag csak 2020-ban fognak majd megérkezni. Ezt az üzletet Amman és Manila között még 2018 szeptemberében kötötték meg. Jordánia a maga részéről 2018-ban 17 darab használt AH-1F-et kínált eladásra, alkatrészekkel együtt, a meglévő több mint 40 gépet számláló állományából. 2015-ig csak 31 AH-1-el rendelkeztek, azonban ekkor Izrael átadott 16 darab használt harci helikoptert.
Japán tovább erősítené ballisztikus rakéták elleni védelmét. Ezt egy jelentősebb rakétabeszerzéssel valósítanák meg. Ez ügyben a kérelmüket már elküldték Washingtonba. Ebben hetvenhárom darab Raytheon Standard-3 (SM-3) Block IIA rakéta megvásárlási szándéka szerepel. A beszerzés becsült költsége 3,295 milliárd dollár körül fog alakulni.
Szeptember 4-én az Embraer szállította a brazil légierőnek az első KC-390 szállító és légi utántöltő repülőgépet. A hazai fejlesztésű típus Brazília öregedő, C-130 Hercules repülőgépeinek helyébe fog lépni. Két IAE V2500-es kétáramú sugárhajtóművel ellátott KC-390 gyorsabb és több terhet hordozhat, mint a hasonló méretű turbólégcsavaros szállítógépek. 26 tonnás terheléssel akár 870 kilométer per órás sebességgel is repülhet. Némileg kisebb, 23 tonnás terhet szállítva 2556 kilométert repülhet. A brazil kormány kedden megerősítette, hogy a brazil légierő 28 darab KC-390 szállító és légi utántöltő repülőgépet vásárol az Embraer repülőgépgyártól. Külföldről eddig 33 gépre érkezett megkeresés. Argentína és Chile 6-6 darabot, míg Kolumbia 12-őt tervez beszerezni. Európából a már biztos portugál megrendelés mellé befuthat majd a Cseh Köztársaság két példánya is. Polgári vonalról a Sky Tech hat gépre szóló beszerzése valósulhat majd meg.
NETARZENÁL GALÉRIA
Aérospatiale AS 350B2 Ecureuil
