2019.09.21
Tűz ütött ki a Horvát Haditengerészet VUKOVÁR rakétás gyorsnaszádján szeptember 19-én 10:50 körül. A hajó a Sibenikben található Iskra hajójavítóban volt ekkor karbantartáson. A tüzet a 1985-ben a finn Wartsila hajógyárban építeni kezdett 45 méter hosszú gyorsnaszádon a személyzet tagjai és a tűzoltók 13:32 óráig megfékezték. Három személyt küldtek a sibeniki kórházba füst mérgezés miatt.
A Holland Honvédelmi Minisztérium bejelentette, növelni fogják az ország Lockheed Martin F-35A Lightning II-es vadászbombázóinak darabszámát. Az eddigi 37 példány mellé már jó ideje rebesgették további gépek beszerzési lehetőségét. A típus képességeivel elégedettek a hollandok, ezért 8-9 újabb Lightning II-es megvásárlási lehetősége került szóba. Ezen a héten már konkretizálódott az elképzelés, így 9 F-35-ös beszerzése fog megvalósulni a 2020-as évtől kezdődően.
További Hollandiához kötődő hír, hogy a hadsereg is kiválasztotta a jövőbe beszerzésre kerülő aktív páncélzatát. A CV9035NL gyalogsági harcjárművek védelmét erősítendő a piacon elérhető öt rendszer elemzését végezték el az első szakaszban. Ezek közül kerül kiválasztásra az Elbit Systems Iron Fist rendszere. A tervek szerint mind a 149 hadrendben lévő CV9035NL megkapja majd az Iron Fist aktív páncélzatot. Ez a szerződés jelentősen növeli annak esélyét, hogy más hadseregek is rendszeresítsék az Iron Fist, mivel Hollandián kívül hat másik európai ország (Svédország, Svájc, Norvégia, Finnország, Dánia és Észtország) is használja a CV90-et.
Hat spanyol helikopter települt át Franciaországba szeptember 15. és szeptember 26. közötti időtartamra. A forgószárnyasok a Baccarat 19 hadgyakorlatra érkeztek a szomszédos ország területére. A Belgiummal és Németországgal határos Ardennek területén megrendezésre kerülő Baccarat 19-en két EC665 Tiger (helyi jelölése HA28) két CH-47 Chinook (helyi jelölése HT17) és két NHI NH90TTH (helyi jelölése HT29) vesz részt a spanyol hadseregtől, 200 katonával együtt. Francia részről 4 Tiger, 3-3 Gazelle és NH90, valamint egy Cougar lesz jelen a hadgyakorlaton, ahová a spanyolok már az elmúlt években is meghívást kaptak.
Szeptember 19-én megérkezett az Orléans-Bricy légitámaszpontra a franciák első Lockheed Martin KC-130J Super Hercules szállító/légi utántöltő repülőgépe. Ez a repülőgép segíteni fogja a Francia Légierő (Armee de l'Air) számára a helikopterek repülés közbeni utántöltését, ami különösen fontos a H225M Caracal helikopterek számára. A második KC-130J szállító/légi utántöltő repülőgép 2020-ban lesz leszállítva. A két KC-130J-t a 61 szállítórepülő-ezred 2. századának (Franche-Comté) állományába kerül az Orleans-Bricy-i légibázison, amelyik már két C-130J-30-as szállítógépet is üzemeltet 2017-től és 2018-tól.
A La Tribune francia újság szeptember 17-én számolt be arról, hogy megszületett a szerződés Katarral páncélosok megvásárlásáról. Az egyeztetések már jó ideje folytak, Párizs szerette volna az üzletet nyélbe ütni még az év első felében, de ez nem valósult meg. Az információ szerint Katar számára 490 VBCI gyalogsági harcjármű kerül eladásra, körülbelül 1,5 milliárd euró (1,65 milliárd dollár) értékben. A lap azt is tudni véli, hogy a szerződést Katar nemzeti ünnepén, vagyis december 18-án jelentik majd be hivatalosan.
Oroszországban már az állami teszteken van a Szuhoj Szu-57-es vadászbombázó egyik igen fontos alrendszere. Az OSNOD egyszerre több feladatot is el fog látni a gép fedélzetén. Így felelős lesz a kommunikációért, az adatátvitelért, a helymeghatározásért és saját-idegen azonosító rendszerként is funkcionál majd. Mindezeket természetesen kellő titkosítással végzi majd, hogy csak a gép rendszerei na és a saját csapatok, illetve a szövetségesek számára legyenek a szükséges adatok megfejhetők. A rendszert hosszú ideig fejlesztették ki, és már jelenleg is több változatban elérhető. A Szu-57-be kerülő variánst célirányosan fejlesztették a típus számára legmegfelelőbbre.
Korszerűsítést követően igazán modern fegyverek jelenhetnek majd az orosz flottánál még szolgálatban maradó Berijev Be-12PS Csajka repülőgépeken. Az 1973-ig gyártott csónaktörzsű típus elsődleges feladata a tengeralattjárók elleni harc volt. A legújabb elképzelés szerint olyan tengeri aknák telepítésére is képessé válna a Sirály, melyek a hadihajók és a tengeralattjárók mágneses és akusztikus jeleit nem csak érzékelik, de az eltárolt minták alapján képesek annak a megállapítására, hogy ellenséges, vagy éppenséggel saját egység van a közelben. Utóbbi esetben természetesen a detonáció elmarad. Az ilyen aknákat egyedül vagy csoportosan is telepíthetik. Az intelligens aknamező alkalmazkodhat a változó környezethez is. Így csoportban közeledő ellenséges hajók támadása esetén figyelmen kívül hagyja az aknakeresőket, és csak a nagy hadihajók alatt robban fel. Repülőgépekről az ilyen aknák telepítése rendkívül gyorsan végrehajtható.
Múlt hét vasárnapján, 2019. szeptember 15-én két újabb Lockheed Martin F-35I Adir vadászbombázó repülőgép landolt a Nevatim légibázison. Izraelbe ezek a 17. és a 18. F-35I-k amik megérkeztek, oldalszámunk 927 és 928. Az Adir-okat jelenleg a 140. ("Aranysas") század üzemelteti. Néhány hónapon belül a 116. ("Dél védelmezői") század is megkezdi majd a típusváltást, 2020 végéig két újabb F-35I kerül majd még az első közel-keleti megrendelőhöz, ahol 2024-re már 50 darab lesz megtalálható belőlük.
Megérkezett Indiába az első szállítmány SPICE-2000-es (Smart, Precise Impact, Cost-Effective) elektrooptikai/műholdas kombinált vezérlésű irányított bomba. Az izraeli gyártmányú fegyverek beszerzését a februári, Pakisztánnal kiéleződött helyzet tett szükségessé. A SPICE-2000-es irányított bombákból Új-Delhi több mint 100 darabot rendelt meg egy 43,2 millió dolláros szerződésben. A bunkerek és föld alá rejtett vezetési pontok ellen alkalmazható bombák a Gwalior repülőtéren települő Dassault Mirage 2000-es vadászbombázók fegyverzetébe fognak kerülni. A júniusban megrendelt mennyiséget várhatólag 3 hónapon belül átadja majd az izraeli Rafael Advansed Defense Systems.
Újabb sikeres éleslövészetet hajtottak végre az indiai fejlesztésű Astra légiharc-rakétával szeptember 17-én, már a légerő által. A 4,5 Mach sebesség elérésre képes, szilárd rakéta hajtóanyaggal ellátott, 110 kilométeres hatótávolságú, 15,5 kilogrammos harci résszel rendelkező, 154 kilogrammos indulótömeggel rendelkező, 3,57 méter hosszú, 178 milliméter átmérőjű, aktív radarvezérlésű fegyvert egy Szuhoj Szu-30MKI vadászbombázóról indították útjára. A legújabb hírek szerint Védelmi Kutatási és Fejlesztési Szervezet (DRDO) irányítása alatt már dolgoznak az Astra továbbfejlesztett, 300 kilométeres hatótávolságú változatán is az indiai mérnökök. Szintén folyamatban van az Astra integrálása a Dassault Mirage 2000, a MiG-29, valamint a Tejas harci repülőgépekre.
Az eddig is ismert katapulttal ellátott kínai repülőgép-hordozóról szó tervek lassan kezdenek megvalósulni. Ennek újabb bizonyítéka, hogy a Vuhanban lévő szárazföldi repülőgép-hordozó módosításra került. Az épület tetején kialakított repülőfedélzet orr-részéről a legutóbbi fotókon már nem volt látható a katapult nélküli felszállásokat segítő síugrósánc. A személyzet képzésére szolgáló életnagyságú repülőfedélzet így már egyre inkább kezd, a még építés alatt álló 78000 tonnásra tervezett, elektromágneses katapulttal és hagyományos meghajtással rendelkező Type 003-as hordozó majdani kialakítására hasonlítani.
Más haditengerészeti hír is érkezett Kínából, ugyanis az elkövetkező hetekben vízre kerülhet az elsőnek megépült Type 075-ös partraszállást támogató helikopterhordozó. A hamarosan már úszó hajó immáron a haditengerészet szabvány szürke színében tündököl. A felépítmény csúcsára Type 382-es rádiólokátorok is felszerelésre kerültek. A kínai Type 075-ök méreteik megfelelnek a legnagyobb ilyen típusú hajókénak, hiszen vízkiszorításuk 40000 tonna lesz, teljes repülőfedélzetük 250 méter hosszú, szélessége pedig 30 méter. A 30 darab helikopter szállítására képes egységek rendelkezni fognak elárasztható dokkfedélzettel és két légpárnás partraszállító járművel is. Összesen hat Type 075-ös megépítéséről szólt eddigi a kínai haditengerészet terve. Ezekből három hajó már az építés különféle stádiumában található meg napjainkban.
Repülőgépek tekintetében a J-20-as típust lehet megemlíteni a héten Kína esetében. Ugyanis helyi források szerint a sorozatgyártása már folyik és a nemrégiben az internetre is felkerült fotót messze meghazudtolva, nem csak 7 repülőképes példány létezik belőle. Állítólag már 70 darab készült el a típusból, bár a többségüket még Oroszországtól beszerzett AL-31F hajtóművek, vagy ennek kínai másolatai a WS-10B-k emelik a magasba. A J-20-ba szánt WS-15-ös erőforrásból, melyet a Shenyang Aeroengine Research Institute tervezett, és a Xian Aero-Engine Corporation gyárt egy újabb széria készült el. Az utánégetővel 19700 kilogrammos tolóerőre tervezett WS-15-ös jelenleg nagyjából 18000 kilogrammot tud teljesíteni. Kína 23,7 milliárd dollárt fektetett be a WS-15 fejlesztésébe, ami csak igen lassan hozza meg gyümölcsét, pedig az első prototípus már 2004-ben feldübörgött.
A továbbfejlesztett, a hőnek és a nagyobb fordulatszám okozta mechanikus terheléseknek jobban ellenálló, egykristályos technológiával gyártott turbinalapátokkal ellátott hajtóművel a fékpadi teszteken felül már légieket is végeztek. Az eddigi 800 óráról 1500 órára emelkedő élettartam szép eredmény, de még messze elmarad az F119-es 4000 órájától. 2015-ben egy WS-15-ös a fékpadon robbant fel, szerencsére senki sem sérült meg. A távol-keleti ország 2025-re 200 darab J-20-at szeretne hadrendbe állítani, míg távolabbi célként egy 500 gépes flottáról szóló álmot dédelgetnek. A WS-15-ök nagyobb sebesség tartását tennék lehetővé utánégető használata nélkül. Ha a WS-15 teljesíti a tervezési célokat, akkor a J-20B cirkáló sebessége 1,8 Mach lesz, míg a maximális sebessége meghaladja a 2,2 Machot. Teljesítményükben így nagyjából egyenértékűek lennének az USA F-22A Raptor gépeivel.
Japán számára a Boeing elkezdte az első KC-46A Pegasus légi utántöltő/szállító repülőgép építését a szárny összeszerelésével szeptember 13-án, pénteken. Az everetti gyártósorról – ahonnan polgári megrendelésre már több min 1150 darab különféle 767-est adtak át - az eddigi megrendelések alapján négy KC-46A fog lekerülni Tokió megrendelésére. A gépekért, a támogató szolgáltatásért és az oktatásért a szigetország 1,9 milliárd dollárt fog kifizetni az USA-nak. Japán lett a típus első külföldi megrendelője, de a típussal kapcsolatos problémák miatt a 2020-ra tervezett átadásra csak 2021-ben fognak sort keríteni. Itt kell megemlíteni a héten a sajtóban megjelent két hibát is. Az egyik az üzemanyag átadásában létfontosságú kamerarendszer nem megfelelő képe, a másik pedig a nem kellően üzembiztos teherrakomány rögzítési lehetőség. Az új típus otthona a Komaki légibázis lesz, ahol már megtalálható négy KC-767J a 404. Légi Szállító és Utántöltő Század állományában, ezek a repülőgépek átlagosan 12,7 évesek.
Egy évig fogják Japánban tesztelni a finn Patria lövészpáncélosát. A továbbfejlesztett AMVXP maximális tömege 30 tonna is lehet és erősebb, immáron 600 lőerős motorjának és továbbfejlesztett erőátvitelének köszönhetően. Hossza 8,40 méter, szélessége 2,80 méter, magassága 2,50 méter. A finnek már most kijelentették, majdani megrendelés esetén készen állnak a gyártási technológia átadására a helyi előállítás megszervezésével együtt.
Ausztráliában már az összehasonlító tesztekhez érkezett a hadsereg gyalogsági harcjárművet kiválasztó programja. A döntőbe a dél-koreai Hanwha Defense Australia AS21 Redback (a dél-koreai hadsereg számára fejlesztett és gyártott K21 változata) és a németországi Rheinmetall Defense Australia Lynx KF41 (KF jelentése "Kettenfahrzeug", vagyis lánctalpas jármű német nyelven) jutott, a BAE Systems CV90 és a General Dynamics Land Systems AJAX kiesését követően. Az ausztrál hadsereg az 1960-as évekből származó M113AS4 páncélozott szállító harcjárműveinek utódjából nagyjából 450 darabot tervez majd rendszeresíteni. Érdekes volt a döntéshozók vélekedése abban a tekintettben, hogy távirányítású tornyok alkalmazását elvetették a jövő gyalogsági harcjárművén, mivel azokat kiforratlannak tartják. Éppen ezért a Rheinmetall a Puma páncélosát el sem indította a megmérettetésen. A Lynx esetében Lance 2.0 torony kerül felszerelésre 30-35 milliméteres gépágyúval és egy 7,62 milliméteres koaxiális géppuskával. Az AS21 Redback-re egy ausztráliai tervezésű és gyártású torony kerül, amelybe 40 gépágyú és egy 7,62 milliméteres koaxiális géppuska van beépítve. A mindkét lövészpáncélos esetében 3 fős a kezelőszemélyzet, de a szállított lövészek esetében a Lynx előnyösebb lehet, hiszen deszanttere kilenc katona elhelyezését teszi lehetővé az AS21 Redback nyolcával szemben. Mindkét jármű hatótávolsága 500 kilométer, a legnagyobb közúti sebességük 70 kilométer per óra.
A kiértékelés lezárultával 2022-ben kerül majd a kormány elé a kiválasztási verseny győztesének neve. A rendszeresítés elkezdésének dátumaként pedig 2026 került kijelölésre. Természetesen a helyi ipart is szeretnék minél nagyobb arányba részesíteni a beszerzésből, így a minél nagyobb arányú gyártás megszervezése szintén egy nagyon fontos harcteret jelent mindkét cégnek. A Rheinmetall ezen a téren már jobban áll vetélytársánál, hiszen a felderítő feladatokra megrendelt Boxer gyártását Brisbane-től nyugatra fogják megvalósítani. A Hanwha terveiben egy a Melbourne-től délre fekvő Geelongban történő gyártás szerepel, de több helyi vállalatot már meg is kerestek a majdani együttműködés lehetőségével. Továbbá ettől a versenytől függetlenül ajánlatot tettek a K9 Thunder 155 milliméteres önjáró tarackágyú, Huntsman-nek nevezett helyi változatára. Ennél is megvalósítható lenne a helyi előállítás, ami az AS21 Redback-al közösen még könnyedebben véghezvihető, a gyártó állítása szerint.
Befejezte a Rolls-Royce az F130-as hajtómű fékpadi tesztjeit. A polgári repülőgépek számára kifejlesztett BR725-ös erőforrás módosítását a Boeing B-52 Stratofortress stratégiai bombázók számára alakították át. A hajtómű nem teljesen ismeretlen az amerikai légierő számára, hiszen az E-11A és C-37 repülőgépeken már alkalmazásban van évek óta. A B-52-ek új hajtóművekkel való ellátása több mint 150 új munkahelyet teremte a brit cég Indianapolis-ban lévő üzemében.
Brazíliában haditengerészet szeptember 6-án átvette az ötödik AF-1B (N-1013) vadászbombázóját is. Az elsőnek elkészült együléses példány még 2013. augusztus 13-án hajtotta végre első repülését. A Kuvaittól megvásárolt használt McDonnell Douglas A-4KU Skyhawk gépek helyi megjelölése AF-1, illetve AF-1A, ez a modernizáláson átesett együléses esetében kiegészül még egy B betűvel, míg a kétüléses változat korszerűsítésen átesett gépei az AF-1C jelzést viselik. A 2009 áprilisában megkötött, 140 millió dolláros szerződés értelmében a Kuvaittól megvásárolt 33 A-4KU és TA-4KU közül 12 példány, kilenc együléses AF-1-es és három kétüléses AF-1A került volna korszerűsítésre öt év alatt.
Ezt a modernizációt az Empresa Brasileira de Aeronáutica SA, vagyis az Embraer szakemberei végezik el, a vadászbombázók ennek köszönhetően 2025-ig maradhatnak hadrendben. Az A-4-esek új generátorokat, többfunkciós Elta 2032-es fedélzeti radart, OBOGS rendszert, titkosított kommunikációt lehetővé tevő rádiókat (melyek segítségével később az adatátviteli lehetőség is megvalósul), inerciális navigációs rendszert, új HUD-ot, a pilótafülke műszerfalára két 5”x7”-os kijelzőt, a gázkarra és a botkormányra HOTAS-rendszert, valamint új fedélzeti számítógépet kapnak.
Az első két Skyhawk átalakításához 2011-ben láttak hozzá, azonban a dél-amerikai ország egyetlen repülőgép-hordozója, a SAO PAULO (A 12) kivonását követően a munkálatok üteme némileg alábbhagyott, sőt 2017-ben a korszerűsítési program törlésének ötlete is felmerült. Az első AF-1B-t 2015 májusában adták át a típust repülő egységnek, míg a második esetében erre 2016 áprilisában került sor, de az utóbbi repülőgép 2016. július 26-án lezuhant. A tavalyi év májusában a haditengerészet megkapta az első modernizált kétüléses, AF-1C Skyhawk vadászbombázóját, valamint augusztus 23-án átvette a negyedik AF-1B-t (N-1008) is. A korszerűsítés igencsak felemásra sikerült a jelenlegi állapotában, hiszen modern rövid hatótávolságú légiharc-rakéták, hajók elleni rakéták, vagy precíziós vezérlésű bombák és célzókonténer integrációja eddig még nem valósult meg, pedig a gépek képesek lennének ezek alkalmazására.
Elképzelhető, hogy Brazíliában a svéd JAS39E/F Gripen vadászbombázók beszerzési üteme módosulni fog. Az ok a költségvetésben keresendő. Az eddigi terv szerint a 36 repülőgépből - melyekből 26 együléses - 2021-ben négy, 2022-ben hét, 2023-ban hat, 2024-ben nyolc, 2025-ben kilenc és végül 2026-ban két példány került volna a légierő állományába. Az első 13 teljes egészében Svédországban készül, 8 félkészen került volna a dél-amerikai megrendelőhöz, ahol befejezték volna ezeket. A fennmaradó 15 gép lett volna helyben gyártott. Jelenleg még nem hallani arról, hogy ez a gyártási tervezet módosulhat, az viszont már szóba került, hogy két évvel később, csak 2028-ban válna teljessé a mennyiség.
NETARZENÁL GALÉRIA
General Dynamics F-16BM Fighting Falcon
McDonnell Douglas F/A-18C Hornet
Aérospatiale AS 350B2 Ecureuil
