2019.10.26
Pár héten keresztül újra csak a földön lesznek láthatók a német hadsereg NHIndustries NH90TTH szállító helikopterei. 2015 után most újra egy alapos átvizsgálás alá vetik eme alváltozat 2018 előtt elkészült példányait. A gyártó figyelmeztetésére teszik mindezt, ugyanis a farokrotor egyik, az eddigi hírekben meg nem nevezett alkatrészét kell alaposan ellenőrizni, illetve szükség szerint cserélni.
Fejlesztéseket vitt véghez az Airbus az A330 MRTT (Multi-Role Tanker Transport) légi utántöltő/szállító repülőgép törzs alatti merev csöves utántöltő rendszerének szoftverében. Ez a módosítás kifejezetten a Boeing F-15 Eagle üzemanyag utántöltésére szolgál, ami az amerikai C és E, valamint a szingapúri SG alváltozatokkal lefolyatott repülési kísérletek során is felmerült nehézségek orvoslása okán került megvalósításra. Az utántöltési próbák alatt ugyanis megfigyelték, hogy a típus tankolása az Eagle középvonalától balra lévő fogadónyílása, illetve az itt jelenlévő légáramlatok okozta problémák miatt nehezebb, mint a többié. További nehézséget okozott, hogy a tankergép mögötti áramlások is aszimmetrikusan érték az A330 MRTT középvonalától kissé oldalt repülő F-15-öt, emiatt az oldalkormány folyamatos használatára volt szükség a megfelelő utántöltési pozíció tartása. Továbbá néha a tankolócső, szintén a légáramlatok miatt, az utántöltés végeztét követő eltávolodás során igen közel került a pilótafülkéhez. Az okok felderítése után meg is született a merev utántöltőcső mozgatását végző módosított szoftvere, így az F-15 Eagle üzemanyag utántöltése most már gond nélkül elvégezhető.
A már meglévő fedélzeti rendszerek továbbfejlesztett változatai helyett új fejlesztésűekkel lesznek ellátva a Kamov Ka-52M harci helikopterek. Az orrba az FH01-es radar helyére a szentpétervári Zaszlon által tervezett V006-os AESA antennával ellátott rádiólokátor fog kerülni. Ennek 900x300 milliméteres méretű antennáján 640 adó-vevő elemet helyeztek el. Páncélosokat 45, hidakat 100, hadihajókat 150 kilométerről képes felderíteni. Légi célok elleni üzemmódokban repülőgépet 50, lebegésben lévő helikoptereket 20 kilométerről detektálhat. Elődjéhez képes 10 kilogrammal könnyebb, vagyis 130 kilogrammot nyom és további előnye, hogy hűtésére levegő szolgál. A jelenlegi forgószárnyasokon lévő jekatyerinburgi UOMZ által fejlesztett GOES-451-es szenzortorony helyét is új eszköz foglalja majd el. Ez az OES-52-es jelzést viseli és a létrehozásában nagy szerepe volt az EC665 Tiger harci helikoptereken alkalmazott Safran Strix szenzortoronynak. Annak ellenére, hogy tartalmaz hő-és hagyományos kamerát, lézeres távolságmérőt és célmegjelölőt is tömege 177 kilogramm, szemben az előd 220 kilogrammjával.
Törökországban elindították a MILDEN programot (jelentése: Milli Denizalti, vagyis Nemzeti Tengeralattjáró) amely egy hazai tengeralattjáró-építési tervezet. Célja, hogy 2040-re egy levegőtől független meghajtással rendelkező tengeralattjáró-osztályt tudjanak szolgálatba állítani. Nem a nulláról indulnak el, hiszen a német Howaldtswerke-Deutsche Werft által tervezett Type 214-es tengeralattjárók helyi gyártásának megvalósításával több török cég is (Aselsan, Havelsan) jelentős tapasztalatokat szerzett az elmúlt években a felszín alatti egységek tekintetében is. Törökország a NATO második legnagyobb tengeralattjáró flottájának tulajdonosa. 12 jelenlegi tengeralattjárója mind a német Type 209-es családon alapul. A terv szerint ezeket részben kicserélik hat fejlettebb Type 214TN modellre, szintén Németországból. A Type 214TN tengeralattjárók REIS-osztály néven lesznek ismertek, és - mint sok korábbi török tengeralattjáró - helyben készülnek. Ez a hat új hajó a 2030-as években csatlakozik majd a flottához.
Bahrein a meglévő OLIVER HAZARD PERRY-osztályú fregattja mellé egy továbbit fog beszerezni. A hajót az Amerikai Egyesült Államok flottájától vonták ki, ahol USS ROBERT G. BRADLEY (FFG 49) néven szolgált. A már meglévő RBNS SABHA fregatt szintén az USA-tól került megvásárlásra, ahol USS JACK WILLIAMS (FFG 24) néven szolgált. A ROBERT G. BRADLEY további szolgálata előtt egy nagyjavításra mindenképpen szükség lesz.
A Pentagonból származó információk szerint Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma ebben az évben nem engedélyezi majd a Lockheed Martin F-35 Lightning II-es vadászbombázók teljes sebességű gyártásának elindítását. Az előállítás felpörgetését ugyanis 2019 végére tervezték, azonban erre valószínűleg 2020 decemberéig, vagy 2021 januárjáig várni kell még. Meg kell említeni, hogy erre eredetileg már 2012-ben sort kellett volna keríteni. Ez a 13 hónapnyi haladék időt biztosíthat a típussal szemben még fennálló elmaradások bepótlására a gyártói/fejlesztői részről. Itt a jelenlegi legkorszerűbb légvédelmi rendszerek jelentette fenyegetésekkel szembeni megfelelőségre kell gondolni, aminek igazolására szolgáló tesztekkel még adós a Lockheed Martin.
Baleset érte a brazil haditengerészet együléses AF-1B vadászbombázóját október 21-én a Rio de Janeiro-i São Pedro da Aldeia haditengerészeti légi támaszponton. A Kuvaittól megvásárolt használt McDonnell Douglas A-4KU Skyhawk gépek helyi megjelölése AF-1, illetve AF-1A, ez a modernizáláson átesett együléses esetében kiegészül még egy B betűvel, míg a kétüléses változat korszerűsítésen átesett gépei az AF-1C jelzést viselik. A 2009 áprilisában megkötött, 140 millió dolláros szerződés értelmében a Kuvaittól megvásárolt 33 A-4KU és TA-4KU közül 12 példány, kilenc együléses AF-1-es és három kétüléses AF-1A került volna korszerűsítésre öt év alatt.
Ezt a modernizációt az Empresa Brasileira de Aeronáutica SA, vagyis az Embraer szakemberei végezik el, a vadászbombázók ennek köszönhetően 2025-ig maradhatnak hadrendben. Az A-4-esek új generátorokat, többfunkciós Elta 2032-es fedélzeti radart, OBOGS rendszert, titkosított kommunikációt lehetővé tevő rádiókat (melyek segítségével később az adatátviteli lehetőség is megvalósul), inerciális navigációs rendszert, új HUD-ot, a pilótafülke műszerfalára két 5”x7”-os kijelzőt, a gázkarra és a botkormányra HOTAS-rendszert, valamint új fedélzeti számítógépet kapnak.
A mostani esetben érintett példány az idén szeptember 6-án átvette az ötödik AF-1B, az N-1013-as lajstromszámú vadászbombázó volt, amelyik egy kétüléses változattal együtt készült a repülési feladat végrehajtására reggel 7 óra körül. Jelenlegi információk szerint a felszállás során adódott gond a Skyhawk hajtóművével, így a felszállást a pilóta megszakította. Azonban a gépét nem tudta a futópályán tartani, így az lesodródott róla és kitört orrfutóval, valamint sérült orr-résszel állt meg. A pilóta gyorsan elhagyta a gépet és repülőtéri tűzoltók gyors beavatkozásának köszönhetően sikerült a nagyobb anyagi kárt, vagy a teljes megsemmisülést okozó tüzet megakadályozni.
Az első két Skyhawk átalakításához 2011-ben láttak hozzá, azonban a dél-amerikai ország egyetlen repülőgép-hordozója, a SAO PAULO (A 12) kivonását követően a munkálatok üteme némileg alábbhagyott, sőt 2017-ben a korszerűsítési program törlésének ötlete is felmerült. Az első AF-1B-t 2015 májusában adták át a típust repülő egységnek, míg a második esetében erre 2016 áprilisában került sor, de az utóbbi repülőgép 2016. július 26-án lezuhant. A tavalyi év májusában a haditengerészet megkapta az első modernizált kétüléses, AF-1C Skyhawk vadászbombázóját, valamint augusztus 23-án átvette a negyedik AF-1B-t (N-1008) is. A korszerűsítés igencsak felemásra sikerült a jelenlegi állapotában, hiszen modern rövid hatótávolságú légiharc-rakéták, hajók elleni rakéták, vagy precíziós vezérlésű bombák és célzókonténer integrációja eddig még nem valósult meg, pedig a gépek képesek lennének ezek alkalmazására.
NETARZENÁL GALÉRIA
McDonnell Douglas RF-4C Phantom II
General Dynamics F-16C Fighting Falcon
McDonnell Douglas KC-10A Extender
Fairchild A-10C Thunderbolt II
McDonnell Douglas EAV-8B+ Harrier II
