2020.01.18
Ahogy az várható volt Németország új nehézhelikopter-tenderére (Schwerer Transporthubschrauber = STH) jelentkezett a két legesélyesebbnek tartott gyártó, a Sikorsky és a Boeing is. Előbbi a még talán nem kellően kiforrott CH-53K King Stallion modellel, míg utóbbi a némileg kisebb kapacitású, de megbízhatóbb CH-47 Chinook típussal. Berlin 44-60 darab forgószárnyas beszerzéséről szóló szerződését 2021-ben tervezik majd véglegesíteni. Ezek a helikopterek 2024-től kerülnének átadásra, míg az utolsó példány 2030-ban érkezik majd meg. A Sikorsky helyi erők bevonásával (is) megpróbál sikert elérni. Csapatában olyan nevek találhatók meg, mint a Rheinmetall Aviation Services GmbH, az MTU Aero Engines, az Autoflug GmbH, a Hydro Systems KG, a Collins Aerospace, a Hensoldt, a Liebherr, a Rohde & Schwarz, a Vincorion és a ZFL. További pozíciószerzés okán Németországban egy logisztikai és karbantartó központot is létrehoznának a lipcsei repülőtér területén. A német vállalatok jelentős szerepet játszanak a CH-53K program sikerében, mivel a német ipar számára ez sok új, hosszú távú munkahely létrehozását jelentheti. Azt már most tudják a Sikorsky-nál, hogy a Bundeswehr igényei miatt egy új fedélzeti rádiólokátorra is szükség lesz a továbbfejlesztett kommunikációs rendszer mellett a King Stallion esetében, amennyiben kiválasztásra kerül.
Finnország Izraelből szerez be lőszereket Leopard 2-es harckocsiai számára. A 120 milliméteres simacsövű lövegből így az Elbit Systems leányvállalata, az IMI Systems által gyártott M339-es jelzéssel ellátott lövedékek indulhatnak majd útjukra.
Még december 18-án került a Sevilla-ban található festőműhelybe az az Airbus A400M Atlas tehergép, mely Luxemburg megrendelésére került legyártásra. Az MSN104 gyártási számmal rendelkező repülőgép a CT-01 lajstromozás alatt fog majd repülni. Átadása a 2020-as év közepére, június második felére várható. Ez a példány hét másik, Belgium által megrendelttel együtt Belgiumban, a Melsbroek légibázison lesz majd megtalálható. A Belgium és Luxemburg által megrendelt összesen 8 repülőgépet 2023 végéig fogja leszállítani a gyártó.
Olaszország további 30 Freccia (Nyíl) páncélost rendelt meg, még a 2019-es év decemberében. Az Iveco-Oto Melara konzorcium számára ezzel a megrendeléssel lehetőség nyílik a gyártósor további életben tartására. Róma eddig 634 darabot rendelt a Freccia különféle változataiból és a gyártó egyértelműen megpróbálja külföldön is eladhatóvá tenni a Freccia-t, már évek óta. A gyalogsági harcjármű variáns fegyverzete egy 25 milliméteres Oerlikon KBA gépágyú és két 7,62 milliméteres géppuska. Az OTO Melara Hifist Plus torony helyett ellátható a szintén olasz Dardo lánctalpas gyalogsági harcjármű tornyával is. Fegyverzete igény szerint kiegészíthető TOW, vagy Rafael Spike MR/LR irányított páncéltörő rakétákkal is. A gyalogsági harcjármű változat mellett létezik páncélozott szállító harcjármű, felderítő, rakétás páncélvadász (a 25 milliméteres Oerlikon KBA gépágyút is megtartva), 120 milliméteres TDA-2R2M aknavetőt hordozó, parancsnoki, egészségügyi, valamint műszaki-mentő változatban is. A 26 tonnás Freccia mozgatásáról egy 550 lóerős Iveco 6V motor gondoskodik. A Freccia gyalogsági harcjármű háromfős személyzetén kívül még további nyolcfőnyi lövészraj szállítására képes. Olaszország a 2006-ban véglegesített 253 darabos megrendelésében 172 példány OTO Melara Hifist Plus toronnyal ellátott gyalogsági harcjármű, 36 Rafael Spike irányított páncéltörő rakétákkal ellátott páncélvadász, 20 parancsnoki jármű és 21 120 milliméteres aknavetőt hordozó változat volt megtalálható. A következő, 2014-es megrendelésben 381 darab páncélos szerepelt, ezek közül 120 volt a felderítők igényei szerint módosított változat. A 2019-es megrendelésben 5 darab gyalogsági harcjármű, és 25 darab páncélvadász változat szerepelt.
Az Izvesztyija orosz lap értesülése szerint az új orosz bombázógép, a PAK-DA gyártása 2027-től veheti majd kezdetét. A Tupoljev által megtervezett géppel 2023 áprilisától kezdenék el a berepülést, ami gyorsan haladna, hiszen a meglévő szerződés előírja a bombázó három prototípusának elkészítését. Ezt követően a rendszeresítést megelőző állami tesztekre 2026 februárjától kerítenének sort. A bombázóhoz készített új hajtóművel ebben az évben kezdődnek majd el a tesztek. A PAK-DA-val szemben elvárás a Tu-160-nál nagyobb repülési idő és fegyverterhelés is. 2017-ben a PAK-DA első prototípusainak repülési próbáit 2025-re várták, míg a gyártás elindítását 2028-2029-ra prognosztizálták.
Szintén friss hír, hogy új tengeri járőrgépet terveznek kifejleszteni Oroszországban. Az orosz haditengerészet által támasztott műszaki követelményeket a Tupoljev Tu-204-es utasszállító repülőgép átalakított változata képes lenne kielégíteni. Így az idős Iljusin Il-38-as és Tupoljev Tu-142-es gépeknek egy korszerű fegyverekkel és fedélzeti rendszerekkel ellátott utódja lehetne. Előbbiek sorában továbbra is fő szerepelt játszanak majd a torpedók, azonban a fegyverek esetében szeretnék a lehető leginkább robotizált eszközöket kifejleszteni az új tengeri járőrgép számára. Fő feladat a tengeralattjárók elleni harc, és szintén elvárás az egy tengeralattjáró elpusztításának képessége, mindössze egy torpedó felhasználásával. Természetesen a már jól ismert akusztikus bóják és a fedélzeti keresőberendezések is megtalálhatók lesznek a módosított Tu-204-es fedélzetén.
Üzbegisztánból érkezett hírek szerint az egykori szovjet tagköztársaság megkapta első Mil Mi-35M (Hind-E) helikoptereit. Az időpont és a darabszám még nem teljesen egyértelmű, két gépről van bizonyosan képi bizonyíték. Írásos források szerint azonban még 2019 vége előtt megérkezett négy Mi-35M az országba. A típus nem ismeretlen itt sem, hiszen a Mi-24-ből 25 darab van napjainkban is rendszeresítve. Továbbfejlesztett verziójából Taskent 12 példányt rendeltek meg 2018 elején.
Törökországban helyi nyilatkozatok szerint teljes sebességgel folyik a hazai tervezésű, ötödik generációs harci repülőgép, a TF-X hajtóművének fejlesztése. A gázturbina kutatási és fejlesztési központjának a TR Engine számít, de munkájukat mások is segítik. A helyi rövidítéssel MMU-nak nevezett, elsősorban légi harcra fejlesztett gép felszállását 2029-re várják, így a gázturbina 2026-ra, 2027-re kerülhet kifejlesztésre. A tervezett török típushoz kapcsolódó hír, hogy Ankara szorosabb együttműködésre szeretné rávenni Malajziát. Az ázsiai állam jelenleg kompozit alkatrészek előállításával veszi ki részét a programból. Mélyebb együttműködés lehetőségével a Turkish Aerospace Industries szintén megkereste Indonéziát, Pakisztánt, Bangladest, és Kazahsztánt is.
Ez év végéig folytathatja a Lockheed Martin F-35-ös alkatrészek gyártását Törökország. Mindezt teheti úgy, hogy legalább másfél évvel azelőtt az országot kirekesztették a típus programjából. A hírek szerint a törökök által előállított alkatrészek már márciustól kiválthatók lennének másutt készültekkel, de a Pentagonban tiszteletben tartották a Lockheed Martin-nak és a Pratt&Whitney-nek az érvényes szerződésben foglalt kötelezettségét, így ennek köszönhető a decemberi időpont megállapítása.
Az Izrael déli részén, a Negev-sivatagban végzett legutóbbi tesztsorozatokban a Rafael demonstrálta a SPIKE SR (rövid hatótávolságú) irányított rakétájának napjainkban egyedülálló képességét. A 9,6 kilogramm tömegű SPIKE SR hatótávolságát sikerült jelentősen megnövelni. Ez a SPIKE rakétacsalád legkisebb és legkönnyebb változata, melyet már több ország is rendszeresített. Az ilyen tömegű fegyverek nagyjából 1500 méteres hatótávolsággal rendelkeznek. A továbbfejlesztésnek köszönhetően a SPIKE SR 2000 méteres távolságban is képes harckocsik megsemmisítésére.
Január 16-án hivatalosan is megkezdte repüléseit a Lockheed Martin F-35I Adir vadászbombázókkal az izraeli légierő 116. (Dél oroszlánjai) repülőszázad. Az első hivatalos fénykép, melyen eme, még 1956-ban alapított alegység jelvényét viselő F-35I látható, 2019 decemberében látott napvilágot. Az új amerikai típusra elsőként átfegyverzett alegység, a 140. (Arany Sas) repülőszázad ugyancsak az Izrael déli részén található Nevatim légibázison települ, mint a 116-os. Ez lehetővé teszi, hogy a még nem teljesen feltöltött gépállományú 116. repülőszázad számára elégséges gépmennyiség álljon rendelkezésre az összes repülőgépének átvételéig. Érdekesség, hogy ezek a századok korábban F-16A/B Netz-el repültek 2015-ig, a 116-ok éppenséggel 2003-tól. Az izraeli légierőnek jelenleg 20 darab F-35I Adir repülőgépe van, és 2024-ig várhatóan összesen 50 repülőgépet kap majd meg, hogy a két teljes századot át tudják fegyverezni. A fennmaradó 30 repülőgépből hat repülőgép előreláthatólag még ebben az évben leszállításra kerül Izrael részére. Ezek között lesz az a példány is, amelyen tesztelni fogják az Izraelben tervezett eszközöket.
Az egyiptomi hadseregről készült egyik hivatalos videó alapján úgy tűnik Kairó Mil Mi-24 Hind harci helikopterekkel is rendelkezik. Többen is úgy vélik, hogy nagyjából 12 darab Mi-24V állhatott szolgálatba az észak-afrikai ország haderejében, már 2017-től kezdődően. A gépeket használtan vásárolhatták, talán Ukrajnától. A helikopter törzsének bal oldala alatt célzótorony volt látható a felvételen, valamint az is szembeötlő volt, hogy a hajtóművekre nem a szovjet érában tervezett EVU, hajtóműkiömlőre felszerelhető hűtőberendezés volt látható, hanem egy áramvonalasabb kialakítású eszköz. Egyiptom esetében még 2014-ben említették meg a korszerűbb Mi-35-ök beszerzését, azonban a képkockákon látható helikopterek behúzható futóművekkel és három-három félszárnyak alatti felfüggesztési ponttal rendelkeztek.
Egy másik rövidfilmben két egyiptomi MiG-29M Fulcrum volt látható a hajtóművek között légi utántöltő konténert hordozva. A PAZ-MK utántöltő konténerek segítségével nem csak a többi MiG-29M üzemanyag-készlete egészíthető ki a levegőben, hanem a francia Dassault Mirage 2000EM, Rafale C/DM, McDonnell Douglas F-4E Phantom II is utántölthetővé válik. A Fulcrum-ok tanker szerepét a szárnyak alatti két-két póttartály még hangsúlyosabbá tette, még úgy is, hogy a mögöttük repülő két Rafale csatlakozása nem volt látható. Az eredetileg a hordozófedélzeti üzemre áttervezett MiG-29K/KUB variáns számára megalkotott PAZ-MK utántöltő konténer 18,5 méter hosszú tömlőjén percenként 750 liternyi üzemanyag adható át.
A NETARZENÁL-on a múlt heti bejegyzésben volt olvasható, hogy a török Turkish Aerospace Industries (TAI) a hazai hajtómű fejlesztése miatt egy évvel elodázza a Pakisztán által 1,5 milliárd dollárért megrendelt 30 darab T129 ATAK harci helikopter legyártását. A pakisztániak elfogadták a helyzetet és biztosították a törököket, türelemmel kivárják a plusz 12 hónapot. Tették ezt úgy, hogy betekintést kaptak a Tusas Engine Industries TS1400 jelzéssel ellátott hazai gázturbinájának fejlesztési stádiumába, és gyaníthatóan úgy vélték, partnereik sikeresen befejezik majd a fejlesztést a megadott időpontig.
Január 16-tól a nyílt tengeren hajózik az Egyesült Államok legújabb repülőgép-hordozója a USS GERALD R. FORD (CVN 78). A több téren is forradalmi újdonságot hordozó hadrendbe állítását és bevethetővé tételét 2021 októberére szeretnék elvégezni, természetesen ennek feltétele a megbízható működési képesség. Ezért egy részletes tervet alkottak meg arra nézve, mikorra hol kell majd tartani a képességek tesztelésében. 2020 márciusának végére befejeződnek a fedélzetre szánt repülőgépek kompatibilitási próbái, valamint a fékező és indítórendszereknek is megfelelően kell majd üzemelniük. Most éppen ezek a próbák kezdődtek el a keleti partvonal közelében. Az elektromágneses katapult és a repülőgépek lefékezését a korábbi rendszereknél kíméletesebben végző rendszer erőhatásait vizsgálják az E-2D Advanced Hawkeye, a C-2A Greyhound, T-45 Goshawk, F / A-18E/F Super Hornet, és az E/A-18G Growler repülőgépek esetében. A FORD fedélzetén még a 2018. januári tesztek során 747 fel-és leszállást hajtottak végre, így az akkor és a majd most összegyűjtött adatok elemzése során egyértelműen kiderül, hogy történt-e érdemi előrelépés.
Érdeklődést mutat az amerikai haditengerészet igényei szerint által fejleszteni kezdett AARGM-ER lokátorromboló rakéta iránt az amerikai légierő. Az AGM-88 HARM utódjának tekinthető AARGM-ER-t a flotta egyaránt rendszeresíteni kívánja a Boeing F/A-18E/F Super Hornet és EA-18G Growler, valamint a Lockheed Martin F-35C Lightning II repülőgépein. A fegyvert 2019 márciusától kezdődően fejleszti a Northrop Grumman Innovation Systems (korábban ATK Defense Electronics Systems), az akkor elnyert 323 millió dolláros szerződés értelmében. Az elődökhöz képes kétszeres hatótávolsággal rendelkező AARGM-ER makettjével a függesztési próbákat már elvégezték az F-35C esetében, és természetesen elfér a belső fegyvertérben is, így várható képességeinek okán is joggal kelthette fel a légierő érdeklődését. Itt természetesen az F-35A variáns lenne a hordozó. A flotta vezetői 2022-ben már hadrendbe szeretnék állítani a radargyilkos rakétát.
Brazíliában január 10-től folyik a harmadiknak elkészült AH-11B Super Lynx helikopter összeszerelési munkálatai. Az N-4005 oldalszámú forgószárnyas 2019. október 30-tól november 1-ig sikerrel elvégezte a gyári berepülési feladatokat angol légtérben. Most a szállításhoz szétszerelt állapotot elhagyva újra repülőképessé teszik, majd egy berepülési program után átadják a megrendelőnek. Nagy-Britanniában még 2017 szeptemberének utolsó hetében hajtotta végre első repülését az elsőnek modernizált brazil AH-11B Super Lynx helikopter. A brit jelölésrendszerben Super Lynx Mk.21B-ként emlegetett variáns egy 2014 júliusában megkötött, 160 millió dolláros (117 millió euró) értéket meghaladó szerződés keretében kerül modernizálásra az AH-11A Super Lynx (Super Lynx Mk.21A) változatból. Az Egyesült Királyságban található Yeovilban, egy átfogó korszerűsítési program során, mind a nyolc dél-amerikai Super Lynx LHTEC CTS 800-4N hajtóművekkel kerül ellátására (ezek találhatók meg a Lynx Mk.9A, a Super Lynx 300 és az AW159 változatokban is), új navigációs és elektronikai hadviselés támogató rendszerek kerülnek beépítésre, de színes kijelzők is megjelennek a pilótafülke műszerfalán és a pilóták már éjjellátó szemüveget is alkalmazhatnak feladataik lerepülése során.
NETARZENÁL GALÉRIA
McDonnell Douglas CF-188A Hornet
Bombardier/Raytheon Sentinel R.1
McDonnell Douglas RF-4E Kai Phantom II
North American TF-100F Super Sabre
