Idén május óta megjelentek a közösségi médiában olyan képanyagok, amelyeken egy új típusú kínai tengeralattjáró látható.

Az első képek, még május elején jelentek meg a Weibón, a Twitter kínai megfelelőjén. A fotók alapján leginkább a torony kialakításában ez az egység igen nagy hasonlóságot mutat a Svédországban fejlesztett A26-os BLEKINGE-osztállyal. Gyaníthatónak a már ismert Type 039A/B, vagy YUAN-osztály továbbfejlesztése lehet ez a tengeralattjáró. Leginkább a szovjet/orosz fejlesztett 877-es és 636-os KILO-osztályú tengeralattjárókhoz lehet hasonlítani ezeket a Type 039A/B-ket. Az első 039A típusú egység 2006-ban állt hadrendbe. A kialakításnak valószínűleg kevés köze van a korábbi 039-es típushoz, amely eltér a hajótest és a torony alakjában is, de mindenekelőtt sokkal nagyobb méretekkel rendelkeznek. A kínai KILO klónok, a SONG-osztály egységei 2001-től kezdődően jelentek meg. Ezekből a korai szovjet-orosz KILO egységekre hajazó, ám azoktól lényegesen zajosabb tengeralattjárókból 13 épült meg.

Az eredeti KILO-kból is, a nyugati egységek árának nagyjából feléért, azaz darabonként 200 millió dollárért 12 darab került megvásárlásra. Ezek javított változatai a Type 39A és a Type 39B tengeralattjárók. Emiatt az új hajókat néha 41-es típusnak is nevezik. A 039A típusú vízkiszorítása merülve 3600 tonna, hossza pedig 77,6 méter. A fegyverzetét 533 milliméteres torpedóvető csövekből indíthatja, amelyek felhasználhatók az YJ-8 hajóelleni rakéták indítására is. Type 039B némileg eltér külalakjában az A típustól, de fedélzeti elektronikájában jelentős korszerűsítésen esett át. Kína 2021-ig négy Type 039A és tizennégy 039B típusú tengeralattjárót állított szolgálatba. A 2025-ig terjedő tervekben összesen 25 egységgel számolnak. Nem lehetetlen, hogy ebből a számból már az egyelőre nem hivatalosan 039C-nek nevezet tengeralattjárók is részesülhetnek. A YUAN-osztály kelendőnek bizonyult az exportpiacon is, hiszen 2015-ben Pakisztán nyolc 039B egységet rendelt meg, míg Thaiföld az S26T-t, a 039A típusú exportverzióját választotta.

 Az típuscsalád korábbi tagjaitól azonban jól megkülönböztethető a Type 039C, melynél a torony felső része ki lett szélesítve. Ez az, ami leginkább emlékeztet a svéd tengeralattjáróra, bár a hajótest és a torony többi része is hidrodinamikusabb kialakítással rendelkezik. A hidrodinamikai tulajdonságok javítása nemcsak a sebesség növelését, hanem az elmerült hajó által keltett zaj csökkentését is szolgálja. A hírek szerint a svédek a nehezebb észlelhetőség miatt választották ezt a formát a toronynak. Nem biztos azonban, hogy a kínai tervezőknek is ugyanez volt a céljuk. Egyes vélemények szerint a kínai tengeralattjáró kiszélesített tornya az új kommunikációs rendszerekkel és szonárral végzett kísérletek miatt nyert ilyen kialakítást. Módosult a kormánylapát felső része is, itt egy vontatott szonár nyerhetett elhelyezést. Bár a Type 039C méretiben nem mutat jelentős eltérést elődjeihez képest, további figyelemre méltó változások már lehetnek a burkolat alatt. Ilyen például a lítium-ion akkumulátorok használata. Évekkel ezelőtt már Kínában is alkalmazták tengeralattjáróik mozgatására a svédek és a japánok által kedvelt Stirling motort.

 Még 2012 végén lehetett olvasni arról, hogy a Type 41-esen alkalmazott levegőtől független meghajtás még nem veszi fel a versenyt a nyugaton alkalmazott két-három hetes üzemelést lehetővé tevő társaival, de folynak a fejlesztések és ezek bizakodásra adnak okot a flotta vezetésében. Amennyiben képessé váltak a kínaiak a hatékonyabb Stirling motor megvalósítására, úgy az új lítium-ion akkumulátorokkal együtt új távlatok nyílhatnak meg tengeralattjáróik előtt. Éppenséggel ugyanezt a Stirling motor és lítium-ion akkumulátor párosítást alkalmazzák a japán SZORJU-osztály tizenegyediknek megépített egységén, na és az azt követőkben is. A 2018. október 4-én Kobe városában található Mitsubishi Heavy Industries hajógyárban vízre került 11. SZORJU-osztályú tengeralattjáró, az ORJU (SS-511) lett a katonai tengeralattjárók történelmében az első, melyet lítium-ion akkumulátorokkal láttak el. A hajóosztályból addig ötöt egyébként a Kawasaki Heavy Industries hajógyártó leányvállalata, a Kawasaki Shipbuilding Corporation épített meg.

A hírek szerint a GS Yuasa által tervezett lítium-ion akkumulátorok a testvérhajókban eddig elraktározható elektromos energia mennyiségének kétszeresét képesek tárolni. Az új akkumulátorok szükségességét a japán haditengerészet azzal magyarázta, hogy a Kockums licenc által a Kawasaki Heavy Industries-nél készített Stirling motorok két héten át csak 5 csomós felszín alatti sebesség elérést teszik lehetővé, mivel ezeket a kisebb GOTLAND-osztály számára tervezték. A 84 méter hosszú, 4200 tonnás tengeralattjárók felszín alatti mozgatásáról négy Kawasaki Kockums V4-275R Stirling motor gondoskodik, összesen 8000 lóerőt szolgáltatva. A Stirling motoroknál egy rész dízel, vagy bármilyen más olajhoz négy rész folyékony oxigént adagolnak, amiket tartályokban tárolnak. A keletkező kipufogógázt lehűtik 25 fokosra, így buborékképződés nélkül kiengedhető a tengervízbe. A lítium-ion akkumulátorok további előnye a kisebb karbantartási igény, valamint az, hogy gyorsabban tölthetők

Kína esetében is a nukleáris meghajtással rendelkezőkkel szemben az ilyen tengeralattjárók olcsóbbak, továbbá halkabb működést is biztosítanak. A legutóbbi hírek szerint a legfejlettebb kínai tengeralattjáróba építhető atomreaktorok keltette zaj még elmarad a kor színvonalától, bár itt is érezhető az előrelépés. Teljesen logikusnak tűnhet, ha már van egy jó hatásfokkal működő Stirling motor, valamint a civil szféra számára nagy mennyiségben készülnek lítium-ion akkumulátorok az országban, akkor a kettőt párosítva egy korszerű és csendes tengeralattjárót lehet összehozni. További előny a nukleáris tengeralattjárókkal szemben a kisebb méret, ami miatt jobban megfelelnek a viszonylag sekély tengerparti területeken történő hajózáshoz is. Éppenséggel pont ilyenek a kínai haditengerészet fő műveleti területei.

 Még egy előnyt meg kell említeni a Type 039C esetében, ez pedig az építés helye. Ugyanis az új tengeralattjárót Wuhanban építették meg. Itt két hajógyár is felépítésre került, bár a város 700 kilométerre található a tengertől, mégis a kínai hajógyártás fontos központja. Ez annak köszönhető, hogy a Jangce folyó lehetővé teszi nagyobb, tengerjárásra képes hajók megépítését is. Wuhan szintén fontos szerepet játszik a 039A/B típusú tengeralattjárók építésében. Erre a célra a városon kívül új, nagyobb hajógyár épült, amely 2015-ben kezdte meg működését és folyamatosan bővül. A rendelkezésre álló adatok azonban azt mutatják, hogy a 039C egységet a városban található régi üzemben építették meg. A termelés új hajógyárba történő áthelyezésével együtt csökkent a régi hajógyárban az alkalmazottak száma, ezáltal azon illetéktelen személyek száma, akik láthatták az új tengeralattjárót.