A közeljövőben a belga fegyveres erők szárazföldi komponense jelentős változások előtt állhat.

Brüsszelben úgy tűnik, előkészítik az öt évvel korábban kitűzött Stratégiai Vízió 2030 program korrekcióját, amely elégtelennek bizonyult. Június 23-án Ludivine Dedonder belga védelmi miniszter által kinevezett, tizenkét szakértőből álló csoport egy jelentést nyújtott be a parlament védelmi bizottságnak a szárazföldi erők lehetséges változásairól. Emellett Belgium fontolóra veszi a csatlakozást a következő generációs európai harckocsi fejlesztésére elindított MGCS (Main Ground Combat System) programhoz. 2012-ben Franciaország és Németország úgy döntött, hogy elindít egy közös programot, amely keretén belül egy új harckocsi megtervezése és kifejlesztése történne meg az 1970-es és 80-as években tervezett és fejlesztett német Leopard-2 és a francia Leclerc harckocsik cseréje érdekében. Kicsit több mint négy évvel ezelőtt ezzel párhuzamosan Németországban a Rheinmetall mérnökei már dolgoztak az új orosz harckocsi, az Armata páncélos ellenfelének megalkotásán. Akkor még háromféle elképzelést vizsgáltak meg.

Belga Leopard 1A5 (Reddit)

Az első a Leopard 2-es harckocsi további fejlesztése volt, melyben a fő hangsúlyt egy új, magasabb kezdősebességű 120 milliméteres löveg képviselte. Ez a jelenlegieknél nagyjából 20%-al magasabb páncélátütési képességet jelentett volna. További fejlesztések elsősorban az elektronikát érintették volna, de természetesen az aktív páncélzat is a felszerelés részét képezte volna. A második elgondolás még mindig a Leopard 2-en alapul, de itt már egy teljesen új, 130 milliméteres löveg játszotta volna a főszerepet. Ettől 50%-al magasabb páncélátütési képességet várnak a fejlesztők. A harmadik volt az franciákkal közös MGCS program. Az MGCS, mint a jövő európai harckocsija a Leopard-2 és Leclerc helyét fogja átvenni. Ezt az új fejlesztéseket és technológiákat felvonultató páncélost aktív páncélzattal, 130 milliméteres űrméretű Rheinmetall L/51-es löveggel, törzsben elhelyezett kezelőkkel, és távirányítású toronnyal látnák el. Így remélhetőleg jobb képességekkel fog rendelkezni, mint az orosz T-14 Armata harckocsi.

Németország és Franciaország terveiben az szerepel, hogy 2021-ben kétszáz millió eurót költenek majd el a MGCS programra. Ez az összeg lehetővé tenné, hogy a három fővállalkozó, a francia Nexter, valamint a német KMW és a Rheinmetall megkezdjék a majdani páncélos technológiai demonstrátorának elkészítését. Ez a munkafázis 2025-ben zárulna le és a következő lépést 2028-ig a prototípusok elkészítése jelentené. Amennyiben sikerül tartani az ütemtervet, úgy az új harckocsik 2035-ben már átadásra is kerülhetnének. Az MGCS iránt egyre nagyobb az érdeklődés. Nagy-Britannia esetében a 2021-es év elején érkeztek hírek arról, hogy a brit védelmi minisztérium tárgyalásokba kezdett Franciaországgal és Németországgal a következő generációs harckocsi fejlesztésére elindított Main Ground Combat System programban megfigyelőként való részvételének lehetőségéről. Annak részletei, hogy pontosan milyen hozzáférést is kapnak majd a britek a programhoz, jelenleg még nem világos, mivel egy lehetséges egyezséget csak ez év vége felé írhatnak alá. Szintén érdeklődtek az MGCS után az olaszok, a lengyelek és a csehek is, de a két fő résztvevő eddig, elsősorban hazai ipari érdekeltségeik védelmében nem nyitotta meg programját más országok - és hadiiparban érdekelt cégeik – előtt. Mindezek fényében most még érdekesnek tűnik a belgák elképzelése, hiszen az FN Herstal és a John Cockerill Defense jó nevű cégek a hadiiparban és bevonásuk az MGCS programban biztosan sértene több német és francia érdeket. A másik oldalt nézve, a már meglévő belga ipari és a kutatási-fejlesztési kapacitások valószínűleg a legerősebb érvek a belga részvétel mellett. Belgium, még ha csatlakozik is a programhoz, gyaníthatóan csak második kategóriás tagként teheti ezt majd és csak korlátozottan lesz képes befolyásolni a fejlesztés irányát.

Piranha IIIC, Belgium jelenlegi „csúcs” páncélosa (Wikipedia)

Miért is lenne szüksége Belgiumnak az MGCS-re? Röviddel a hidegháború befejezése után a belga páncélos erők 468 harckocsival rendelkeztek, ezeket az évek során folyamatosan leépítették. A gerincet adó Leopard 1 harckocsik esetében a búcsú 2014. szeptember 10-én jött el. Ekkora már az A5-ös változatból 132 darab volt megtalálható a hadrendben, de ezek túlnyomó többsége tárolva volt. A Leopard 1 harckocsik kivonása utód nélkül ment végbe, ez a képesség akkor elveszett. A harckocsizó fegyvernem újjáélesztése nem megy egyik napról a másikra, főleg nem úgy, hogy a szükséges anyagi fedezet sincs meg hozzá. Jelenleg Belgium még mindig messze van a NATO által elvárt, a honvédelemre fordítandó GDP 2% -ától. A szakértői testület szerint a javasolt 1,24% -os emelés csak a szükséges minimum lenne ezen a téren. Tavaly ugyanis csak a GDP 1,07% -át különítették el a Honvédelmi Minisztérium költségvetéseként. Más téren is lesz mit fejleszteni, hiszen csapatlégvédelem terén is leépítés volt, a Mistral rövid hatótávolságú rakétákat 2017-ben vonták ki. Itt már tettek lépést az újjáépítésre, de itt is csak 2030-ra várják annak a szintnek az elérését, amit célként tűztek ki.