Méghozzá nem is akármilyen változatét, ugyanis ebben a harckocsiban nincs benne a személyzet.

A távirányításúvá vált T-14-es először az Army-2020-on volt látható és az eddigi próbákon jól helytállt. Jelenleg még nincs tervbe véve ezen változat sorozatgyártása. Inkább csak arról van szó, hogy megnézik a mindennapi életben, na és a harctérhez hasonló körülmények között napjainkban mennyire használható egy ilyen harckocsi. Bár a távolról vezérlés megmarad, több igazi újdonság is fellelhető lesz ezen a harckocsin. Ugyanis amit csak lehetséges, automatizálnak az oroszok. Ilyen lesz például a célzás, amit mesterséges intelligenciával tesznek könnyebben kezelhetővé. Így nem kell a személyzetnek pontosan a célra irányozni a fegyvert, a kívánt irányt csak nagyjából adják meg. A célpont felismerését a mesterségen intelligencia végzi, a legénység csak jóváhagyással megerősíti a célbefogást, vagy parancsot ad a következő megkeresésére.

Magának a személyzettel ellátott T-14 Armatának a gyártása a következő évben veszi majd kezdetét a legújabb hírek szerint. Tavaly augusztusban éppenséggel az idei évet jelölték ki az első T-14-ek átadására a hadsereg részére. A hírek szerint a bemutatkozástól eddig eltelt időszakot a motorban és a hőkamerás rendszerben talált hibák kiküszöbölésével töltötték el. Így a motor már képes azokat a paramétereket teljesíteni, amit elvárnak tőle, továbbá a hőkamrás célfelderítő és célzórendszer képességei is felveszik a versenyt a nyugati hasonló berendezésekkel. Még 2018 augusztusában jelentették be, hogy Moszkva összesen 132 darab T-14-es harckocsit, valamint T-15-ös gyalogsági harcjárművet rendelt meg.

Várhatólag ezek a páncélosok már a 2017 augusztusában bejelentett, hideg időjárási körülményeknek jobban megfelelő T-14 Armata harckocsik lesznek. Az akár -50 fokos hőmérsékleten is probléma nélküli motorindítást és a fedélzeti rendszerek áramellátását szuperkondenzátorok segítségével valósítják meg az akkori információk szerint. Az akkumulátoroknál kisebb helyigényű, de nagyobb teljesítmény leadására képes áramforrás a motor indítása mellett képes lesz több elektromos rendszer működtetésére is, így a torony forgatására és a lövegcső emelésére-süllyesztésére is a generátort hajtó belsőégésű motor beindulásáig. Így a személyautókból már ismer "start-stop" technológiához hasonló megoldás fog megjelenni a páncélos járművek világában.

A T-14 Armata harckocsi egy újfejlesztésű, harckocsiágyúból indítható irányított rakétát is kaphat majd. A lézeres félaktív irányítású eszköz a 9K119M Reflex-M rakétán alapul, de a tandem páncéltörő fejrész hatásosságát megnövelték. Továbbá a cserélhető fejrésznek köszönhetően a felhasználási köre is bővült. Az 5 kilométeres hatótávolságú, 125 milliméteres átmérőjű rakéta képes eltalálni akár 70 kilométer per órás sebességgel haladó célpontokat is. A jövőben szeretnék növelni a fegyver helikopterek és repülőgépek elleni alkalmazhatóságát is az orosz mérnökök. Az Uralvagonzavod alá tartozó, Jekatyerinburgban található 19-es számú üzemben egy pár éve már minden eddiginél pontosabb, a nyugati szemmel is igen korszerű gyártósoron készülnek a 125 milliméteres lövegek.

A csökkentett hátrarúgású 2A46M5 125 milliméteres sima csövű löveg, mely egyaránt megtalálható a T-72B3-as, a T-90MSz, harckocsikon és a 2S25 Sprut-SzDM deszantharckocsin is, itt készül. De legújabb orosz harckocsi, az T-14 Armata 2A82-1M jelű lövege is ebben az üzemben kerül előállításra. Ennek a lövegnek az elődjének tekinthető a 2A46 család. A pontosabb fúrás (ez a 2A46M5-ös löveg esetében egy 6 méter hosszú cső előállítását jelenti) és az egyéb, szintén kisebb hibaszázalékkal végrehajtott gyártási (hegesztés, lézeres, vagy plazmás vágás) műveletek eredményeképpen a lövegek pontossága 15-20%-al is megnövekedhet az üzem vezetői szerint.

Szintén 2020 augusztusára datálható az a TASzSz hírügynökségnek adott interjú, melyben Alekszandr Potapov, az Uralvagonzavod vezérigazgatója megerősítette, hogy a BMPT harctámogató jármű család új változatának elkészítésén dolgoznak. Akkor ismét megerősítést nyert, hogy a jármű a nehéz Armata univerzális lánctalpas platform alapján fog megvalósulni. Az eddig használt Terminator 3 nevet elhagyják, helyette ez a variáns az Ilja Muromec nevet fogja viselni. A szíriai harci tapasztalatok alapján a 30 milliméteres gépágyúk hatékonysága a beépített területen folytatott harcokban nem volt elégséges. Bár a fedezékként használt tégla és betonfalak átütése nem okozott gondot, a rombolóerő messze kevés volt a fal mögött védelmet keresők semlegesítésére, így a rakéták elfogytával a 125 milliméteres harckocsilövegek segítségére volt szükség. Persze a rakéták nem csak elfogytak, hanem sokszor indításra képtelen állapotba kerültek a városi harcokban, így a jövőben szükség lesz lövésbiztos konténerekben elhelyezni ezeket. A csöves tűzfegyverzet esetében az 57 milliméteres gépágyúk használata valósul meg a harmadik generációs BMPT esetében.

A fegyverzet elhelyezésére ideális megoldás lehet a már létező 3,6 tonnás tömegű AU-220M Bajkál távirányítású torony. Ez kis mérettel rendelkezik, így a könnyebb, akár kerekes futóművel ellátott páncélosokon is alkalmazható. A főfegyverzet +60 és -5 fok között emelhető, illetve süllyeszthető, de a kis méret legfőbb hátránya a lőszerkészlet, ami az 57 milliméteres lőszerek esetében 80 darab. Ezt ellensúlyozza az, hogy egy, vagy két 57 milliméteres gépágyúlövedék 15 darab 30 milliméteressel ér fel. További terület ahol még várható előrelépés, az a drónok elleni harc, illetve a rossz látási viszonyok közötti alkalmazhatóság. Az AZP-57 gépágyú (mely páncéltörő lövedékével 2600-2900 méteres távolságból 200 milliméteres homogén acélpáncélzat átütésére képes) az előbbinél is hasznos lehet, programozható gyújtókkal ellátva már légi célok elleni is hatékony fegyver, főleg, hogy lőtávolsága 16 kilométer. Kiegészítő fegyverzetként továbbra is megtalálhatók lesznek a 30 milliméteres automata gránátvetők, valamint 7,62 és 12,7 milliméteres géppuskák.

Rossz időjárási viszonyok esetében a 9P157-2 Krizantém-Sz rakétás páncélvadászok fegyverrendszerének felszerelése jelenthet már létező és könnyedén felhasználható megoldást. A BMP-3-as gyalogsági harcjármű bázisán létrehozott 9P157-2 Krizantém-Sz a lézeres, vagy radaros félaktív irányítással ellátott 9M123/AT-15 Springer rakétákat alkalmazza. Így hatásosan képes harcolni rossz időjárási viszonyok között is, amikor nem lenne lehetőség a lézeres félaktív vezérlést használó rakéták indítására. Ezekből az indítócsővel együtt 54 kilogrammos, 2 méter hosszú, 15 centiméter átmérőjű rakétákból egyszerre kettő van tűzkész állapotban, a járműtestből kinyúló indítóállványon. Ezt az állványt, ha nem használják, automatikusan be lehet hajtani a jármű testébe a rádiólokátorral együtt. A 6 kilométeres hatótávolságú rakéták rátöltését az állványra automata végzi.

A 9P157-2 Krizantém-Sz belső terében lévő automata töltőben összesen 15 irányított rakéta helyezhető el. Ezek lehetnek a félaktív lézervezérlésű 9M123 páncéltörő, illetve a 9M123F termóbarikus robbanófejjel szerelt változatok éppúgy, mint a radarvezérlésű 9M123-2 páncéltörő és a 9M123F-2 termóbarikus robbanófejjel ellátott variánsok. A nagyfokú automatizálásnak köszönhetően a 9P157-2 Krizantém-Sz rakétás páncélvadász személyzete mindössze két fő. A harmadik generációs BMPT Ilja Muromec esetében 2-4 rakéta használata valószínűsíthető majd. Az Armata páncélos család egy újabb tagja a T-17-es jelzésű rakétás páncélvadász lenne. Megjelenése igencsak emlékeztet a 9P157-2 Krizantém-Sz rakétás páncélvadászra, amelyet a BMP-3-as gyalogsági harcjárművön hoztak létre. A középvonaltól balra eltolt behúzható indítóállványát és a rakétákkal ellátott töltőberendezését a leszerelt torony miatt felszabaduló helyre építenék be. A parancsnok jobb oldali búvónyílása mögé szerelnék fel a célzórendszert és a távirányítású géppuskát is. A rajzok alapján a páncéltestet megrövidítenék, hiszen a T-14 Armata 7 futógörgőjével szemben a rakétás páncélvadászon csak 6-ot látni.