2019.01.26
Szerbia is erősíti helikopteres képességét, hazánkhoz hasonlatosan. A hír nem új, az a részlet azonban igen, hogy a tavaly év elején négy Mi-17 szállító helikopter és négy Mi-35 harci helikopter megvásárlásáról közzétett információ mára már nem valós. Ugyanis a Mil Mi-17-ből csak három darabot rendelnek meg, viszont a Mi-35-ből többet, hét példányt szereznek be a héten tett bejelentés szerint.
Varsó a júliustól szeptemberig tartandó időszakban kívánja feltérképezni a Mil Mi-24 Hind harci helikopterek korszerűsítési és üzemidő növelési lehetőségeit. Éppen ezért a fent említett időszak alatt számos külföldi gyártót/beszállítót felkeresnek majd az együttműködés lehetőségével. A hírek szerint a 30 darabos, 27 és 37 éves kor közötti flotta számára irányított páncéltörő rakétákat is be szeretnének szerezni, visszaállítva így a típus harckocsik elleni alkalmazhatóságát, ami a szovjet/orosz eredetű fegyverzet elöregedésével megszűnt. A távolabbi jövőt természetesen új harci helikopterek jelentik majd, a Kruk beszerzési programban jelenleg a Boeing AH-64E Apache és a Bell AH-1Z Viper tűnik a valószínűbb befutónak. Az új gépekből 2022-től kezdődően legalább 32 darabot szeretne rendszeresíteni Varsó.
Portugáliában keresik a pilótaképzés jövőbeli magvalósíthatóságának lehetőségét. A Németországtól átvett Alpha Jet gépek 2018-as kivonását követően a pilótaképzésre az USA-béli lehetőséget használják ki, azonban ezt nem tartják hosszú távon elfogadhatónak. Éppen ezért külsős céggel állapodnának meg, erre leginkább esélyes a SkyTech lehet. A bérelt repülési idő Aero Vodochody L-39NG gépeken hamarosan elérhető lesz, ugyanis a SkyTech tíz darabot már megrendelt belőlük. Lisszabonban azonban olyan típust látnának szívesen, amelyik jobban kielégíti a 4. és az 5. generációs típusokra kerülő hajózók képzését. Jelenleg az erre a feladatra leginkább megfelelőnek látott típus a Leonardo M-346 Master bár tény, hogy vannak más alternatívák is a piacon. A portugálok reményei szerint az azonos harci gépeket rendszeresítendő országok akár közös pilótaképzési programban is együttműködhetnének. Első körben Belgium, Hollandia és Norvégia csatlakozását várják a programhoz.
Norvégiában lesz megtalálható öt hónapon keresztül a Német Haditengerészet U36 jelzésű, Type 212-es osztályú tengeralattjárója. Az egység Bergen kikötőjében fog móló mellett állni, amikor nem a nyílt tengeren hajózik majd. A telepítés oka egyrészt a hajóosztály megismerése, hiszen pár éven belül hadrendbe áll majd az első norvég ThyssenKrupp Marine Systems (TKMS) Type 212CD (Common Design) jelzésű felszín alatti egység. Ezekből hat darab fog megépülni, ezek közül kettő kerül német, négy pedig norvég tulajdonba. A német és olasz szolgálatban már megtalálható régebbi Type 212-től ezek korszerűbb rendszereikben különböznek, így hatótávolságuk, sebességük, járőrözési idejük is megnövekedik majd az elődökhöz képest. Az öt hónap alatt számos gyakorlatra is sort kerítenek, ezek között lesz nemzetközi is, mégpedig a Joint Warrior, amelyik igazán jó lehetőséget biztosít majd a Type 212-es képességeinek megismerésére.
Franciaországban a Nexter megkezdte egy 140 milliméteres űrméretű harckocsiágyú próbáit. Az adatgyűjtési szakaszban lévő fegyverfejlesztési program során az új löveget beépítették egy Leclerc harckocsiba is. Ha hinni lehet a mostani információknak, a harckocsi tömege az új fegyverrel is 50 tonna körül mozog. A 140 milliméteres űrméretű harckocsiágyúval már több mint 200 lövést adtak le, a tervezők elvárásai szerint az új ágyú teljesítményadataiban mintegy 70%-al fogja felülmúlni 120 milliméteres elődjét.
Oroszországban talán már ebben az évben átadásra fognak kerülni a légierő számára az első, immáron sorozatban gyártott MiG-35-ös vadászbombázók. A típusból 2018 augusztusában aláírt szerződés szerint két MiG-35UB-t rendeltek meg, míg ebben az évben négy darab együléses MiG-35Sz kerül megrendelésre. A típus gyártását végző üzem készen áll évi 36 darab gép elkészítésére is, amennyiben nagyobb megrendelés érkezne a típusra. Erre gyaníthatóan még várni kell, hiszen Moszkva terveiben 2020-ra további 14 MiG-35 megrendelésre szerepel, amiket három év alatt vennének át.
Még ebben az évben szeretnék megkezdeni az új orosz lopakodó PAK-DA nehézbombázó prototípusának építését. A Tupoljev tervezte gép tervdokumentációjának átadása a kazanyi repülőgépgyár számára hamarosan befejeződik, ennek köszönhetően az építés az elkövetkező hónapokban kezdődhet. A gép első felszállását 2025-re, 2026-ra várják, míg a sorozatgyártás elindítását 2028-ra, vagy 2029-re tervezik az oroszok.
Egyiptom további Dassault Rafale vadászbombázók beszerzésére készül. A hír eddig nem újdonság, hiszen már fél éve lehet erről hallani, az azonban újdonság, hogy az újabb megrendelés aláírására rövidesen sor kerülhet. Egészen pontosan a La Tribune értesülése szerint a január 27. és 29. között Egyiptomba látogató Emmanuel Macron francia elnök vezetett küldöttség jelenlétében kerül majd tisztázásra és véglegesítésre a további 12 darab Rafale EM megvásárlásának részletei. A szerződés véglegesítésére eddig a legközelebbi időpontot is csak az elkövetkező hetekre, vagy hónapokra várta a nemzetközi sajtó.
A térségben egy másik Rafale megrendelő is megemlítésre került a híradásokban. Katarról van szó, ahol az első vadászbombázók megérkezését február 9-ra várják. A típus a dohai bázison fog állomásozni. A 2015-ben megrendelt 36 példányt 2019 és 2022 között adja majd át a Dassault Aviation.
Elefántcsontpart Védelmi Minisztériuma megállapodást írt alá egy C295-ös közepes katonai szállító repülőgép beszerzésére az Airbus-szal. Ezzel az új megrendeléssel Elefántcsontpart a világon a 28., Afrikában pedig az 5. országgá vált, amelyik alkalmazza C295-et. Az Airbus január 21-én bejelentett a megrendeléséből további konkrétumok is napvilágra kerültek. Ezek szerint a gép a szárnyvégfülekkel ellátott C295W variáns lesz, megnövelt teljesítményű hajtóművekkel ellátva, teherszállító változatban legyártva. Az Airbus Defense and Space eddig 91 darab C295-ös közepes katonai szállító repülőgépet értékesített a nagyvilágban, (a CN235-el is számolva ez több mint 160 darab gép) ezekből 17 afrikai országba került. Az Elefántcsontparti Légierő jelenleg két, 33, illetve 34 éves ukrán Antonov An-26-os és egyetlen An-12-es szállítógépet tart hadrendben.
Talán mégsem Pakisztán lesz a kínai J-10C vadászbombázók első külföldi megrendelője, legalábbis a héten megjelent írások szerint. Úgy hírlik a típus iránt érdeklődők közül az utóbbi időben Laosz és Banglades mintha kicsit előrébb tartana a megrendeléshez vezető úton. Tény, mindkét ország szomszédjai az utóbbi években jelentősen korszerűsítették légierejüket is, így a lemaradás, ezen a téren is kezd utcahossznyi lenni. A hamisíthatatlanul hamis biztonságérzetet bebiztosítandó, pár tucatnyi kínai gyártmányú J-10C igazán segíthetne a dolgon, főleg úgy, ha Peking jelentős árengedményt, hitelt, kölcsönt tudna elérhetővé tenni a beszerzéshez. Ezek az eladások - reálisan számolva - számukra a reklámértékben fizetődnének ki leginkább. Kína lassan (fel)őrlő malmára hajtja az is a tiszta vizet, hogy a hasonlóan korszerű vadászbombázók vagy politikai, vagy anyagi ok miatt nem elérhetők a két állam számára.
Dél-Koreában a Korea Aerospace Industries (KAI) megkezdte az FA-50 Golden Eagle egy továbbfejlesztett változatának elkészítését. A Block 10-es FA-50-en 2018 októberétől szorgoskodnak az ázsiai vállalat szakemberei. A továbbfejlesztés éppenséggel a földi célok támadásának eredményességét fogja javítani, ugyanis a gépen integrálásra kerül az amerikai Lockheed Martin AN/AAQ-33 Sniper célzókonténer. Ennek segítségével az FA-50 Block 10-es egymaga képes lesz lézeres irányítású bombák és rakéták bevetésére. A Sniper alkalmazásához a gépen nincs szükség szerkezeti átalakításra, mindössze a fedélzeti számítógépek szoftverein kell módosítani. A Korea Aerospace Industries szerint a munka legkésőbb 2021-ben le fog zárulni.
Azonban itt még nem fejeződik be a továbbfejlesztés, hiszen napirendben van a Block 20-as széria megalkotása is. Itt már a légi célok elleni alkalmazhatóság hatótávolságát kívánják kitolni, ugyanis a fegyverzetbe megjelenne a szintén amerikai eredetű AIM-120 AMRAAM légiharc-rakéta. A fő nehézséget itt az fogja jelenteni, hogy az Izraelből beszerzett Elta EL/M-2032 fedélzeti rádiólokátor hatótávolságát 70 kilométerről 100 kilométerre növeljék meg. Mindezek a programok nem öncélúak, hiszen ezek a képességek még számos megrendelőt hozhatnak majd az FA-50-es számára. A KAI becslése szerint csak a délkelet-ázsiai piacon legalább további 60 darab FA-50-es eladása valósulhat meg a jövőben.
Előrelépés történt az amerikai LCS-osztályú fregattok esetében is, hiszen eldőlt, felszíni célpontok elleni fegyverként a norvég eredetű NSM (Naval Strike Missile) robotrepülőgépet fogják megkapni. A norvég Kongsberg Defense és Raytheon által készített fegyverek hatótávolsága 200 kilométer körül van, így kellően nagy távolságból nyújt lehetőséget más hajók támadásához. A telepítést 2020-ban fogják megkezdeni a fregattok fedélzetén, melyek feladatait a világpolitika alakulása változtatta meg alaposan. Az aknák felderítését végző rendszerben felmerült problémákat is sikerült kiküszöbölni a legutóbbi teszt során, így végre mód nyílhat a tengeri aknák távolról történő felderítésére és megsemmisítésére a Knifefish robottengeralattjáró és annak rendszerei által.
Washingtonból ebben az évben is kapott megrendelést a Bell Helicopter. Az Amerikai Tengerészgyalogság részére ugyanis további 25 darab AH-1Z Viper harci helikoptert szerez be a Pentagon, egy 439,6 millió dolláros szerződés értelmében. A Zulu Cobra néven is ismert AH-1Z-ből ez volt a 16. rendelési tétel, így a típus gyártása 2022 januárjáig biztosított. A gépek gyártását 60% -ban Fort Worthben, a többit pedig Amarillo-ban végzik. 2018 augusztusában 15. rendelési tétel 29 darab AH-1Z Viper harci helikoptert tartalmazott 510 millió dollár ellenében. Az Amerikai Tengerészgyalogság 2005-ben vette át az első AH-1Z Viper harci helikopterét, a típust 2010-ben nyilvánították bevethetővé.
Meg nem erősített hírek szerint a február 4-én bemutatásra kerülő amerikai haderőt érintő, 2020-as költségvetési tervezetében egy nem várt, de sokak által remélt megrendelés anyagi fedezete is szerepel. A Pentagon 1,2 milliárd dollárért szeretne 12 darab Boeing F-15X vadászgépet vásárolni, ezekkel kiegészítve az 5. generációs harci gépeinek képességét. Az APG-82 AESA antennájú fedélzeti rádiólokátorral, korszerű fedélzeti elektronikával és megnövelt fegyverzet-mennyiséggel rendelkező variánst a hírek szerint a Légi Nemzeti Gárda F-15C gépeinek pótlására vásárolnák meg.
Tavaly év végén Washington több, nemrégiben kivonásra került fegyverzet eladásának lehetőségét ajánlotta fel Brazília számára. Elérhetővé váltak így a dél-amerikai ország számára az M1A1 Abrams harckocsik, az OLIVER HAZARD PERRY-osztályú fregattok, Sikorsky Black Hawk, valamint Bell AH-1W helikopterek, Humvee gépjárművek és M16-os, illetve M4-es gépkarabélyok. Az OLIVER HAZARD PERRY-osztályú fregattok beszerzése életképes ajánlat lehet, hiszen a meghajtásukról gondoskodó GE LM2500-as gázturbinák már ismertek a flottánál, hiszen az INHAÚMA és a BARROSO-osztályú korvettekben is ezek kerültek beépítésre. A két hajóosztály 5 egységéből napjainkra csak 3 maradt szolgálatban, így a feladatok ellátására igencsak nagy szükség lenne új hajókra. A pótlásra szánt TAMANDARÉ-osztály késése okán a nem teljesen felfegyverzett ex-amerikai fregattok is megfelelők lennénk a brazil igényeknek, bár az egyszerre két darab Sea Hawk (SH-16 MB) helikopternek is helyet biztosító hangárt, valamint az alacsony beszerzési költséget jelentősen árnyalja a magasabb üzembentartási összeg. További előnyt jelenthetne az SM-2-es légvédelmi rakéták rendszeresítése a hajókon, ami jelentős légvédelmi képességet eredményezhetne a flottánál.
A tengerészgyalogság az M1A1 Abrams harckocsikat látná szívesen soraiban, hiszen évek óta szeretnék erősíteni páncélos erejüket, de a költségvetés ezt eddig nem tette lehetővé számukra. Az elképzelés szerint 20-30 darab páncélost szereznének be az osztrák eredetű SK105A2S Kürassier páncélvadászok helyett. Az Abrams harckocsik újbóli hadrafoghatóvá tétele példányonként 1,5-1,8 millió dollárba kerülne, de a gázturbinás meghajtásból adódó üzemeltetési és karbantartási költségek igen drágává tehetik a hadrendbe állítást követő időszakot egy dízelmotoros harckocsihoz viszonyítva. A Honeywell AGT-1500C gázturbina alkalmazása erős amerikai függőségbe sodornál az országot, mindamellett a típus nem aratott túl nagy exportsikert (Szaúd-Arábia, Egyiptom, Kuvait és Irak), bár képességei igencsak az élvonalba sorolják az M1-et már évtizedek óta. Tovább ronthatja az Abrams esélyeit, hogy a konkurens Krauss-Maffei Wegmann GmbH már betette lánctalpát az országba, mégpedig a Leopard 1A5BR harckocsi képében. A 260 darabos mennyiségben használtan vásárolt páncélos legfőbb hátránya, hogy a 105 milliméteres L7A3-as lövege a chilei Leopard 2 120, illetve a venezuelai T-72B-k 125 milliméteres lövegéhez képest hátrányban van lőtávolság és páncélátütő hatásosságban egyaránt. A Krauss-Maffei Wegmann pozícióját tovább erősíti az is, hogy Brazíliában létrehoztak egy javítóbázist is.
NETARZENÁL GALÉRIA
Fairchild A-10C Thunderbolt II
McDonnell Douglas RF-4E Kai Phantom II
