2019.05.11
Ukrajnában alaposan átalakult a BTR-4-es gyalogsági harcjármű páncéltestének gyártása. Harkovban a Morozov Gépgyárban egy új szerelősort hoztak létre a típus előállítására. Ennek köszönhetően a bevételt 4,5%-al sikerül növelni az ár emelése nélkül. Ezenfelül az ország Védelmi Minisztériumának javaslatára a páncéltest anyagában is változtatásokat eszközöltek. A terv szerint az itt használt acélpáncél összetétele is NATO szabványú lesz. Jelenleg a NATO páncéljainak mintáit már Ukrajnában tesztelik.
Növekedni fog a Horvátországban megtalálható sugárhajtású harci gépek mennyisége. Mindössze egy darabbal, de ez különösen fontos a horvátok számára. Ugyanis Ausztriából átszállításra kerül az a MiG-21-es, mellyel Rudolf Peresin szállt le, miután nem hajtotta végre a horvát terület bombázására szóló parancsát a függetlenségi háború idején, mint a jugoszláv légierő horvát származású pilótája. A Fishbed május 12-től, Peresin halálának 24. évfordulójától lesz megtekinthető Zágrábban. Ezután a MiG-21-es majd egy horvát múzeumban kerül elhelyezésre.
Olaszországban a hadsereg tagjaiból álló oktatók március 5-én elkezdték a katari személyzetek típusátképzését. Katar a tavalyi évben rendelt meg 3 milliárd euró értékben 28 darab NHIndustries NH90-es helikoptert, méghozzá 16-ot NH90 TTH szállító, 12-őt NH90 NFH haditengerészeti változatban. A szerződés mindkét variáns esetében 6-6 további gépet is tartalmaz opcióként. A helikopterek átadása várhatóan 2022 júniusában kezdődik meg és 2025-ig folytatódik. Az olaszoknál UH90A jelzést viselő gépekből 6 darabot különítettek el az átképzés segítésére. Ezek mind a legutolsó gyártási szériába tartoznak, egy éve adták át őket. A képzés 4 éven át fog tartani és összesítve 2600 repült órával fogja növelni az olasz tulajdonú forgószárnyasok üzemidejét. A pilóták esetében az átképzési programba 70 órányi szimulátoros és 100 órányi valós repülést foglaltak bele.
Új bombákat kezdtek el átadni az orosz légierőnek. Az ez év első negyedévétől átadásra kerülő robbanóeszközök 500 és 1500 kilogrammosak és becsapódási pontjukat műholdas navigáció tesz pontosabbá. A K029E jelzésű bomba (UPAB-1500B-E jelölést is használták rá) tömege 1525 kilogramm, ebből a robbanófej 1010 kilogrammot tesz ki. Az 5,05 méter hosszú és 40 centiméteres átmérővel rendelkező fegyver 15 kilométeres magasságból is leoldható és akár 50 kilométerre lévő célokat is elérhet. A 10 méteres körkörös szórással rendelkező K029E megerődített építmények és bunkerek ellen is használható. A K08BE jelzésű bomba tömege 505 kilogramm, ebből a robbanófej 390 kilogrammot tesz ki. A 2,84 méter hosszú és 35,5 centiméteres átmérővel rendelkező fegyver 14 kilométeres magasságból is leoldható és akár 40 kilométerre lévő célokat is elérhet.
Legújabb hírek szerint pár éven belül elkezdik megvalósítani Oroszország új repülőgép-hordozóját. A nukleáris meghajtású egységet érintő kutató és fejlesztő munka 2023-ban veszi majd kezdetét és várhatólag 2027-ben fejeződik be. A megrendeléséről szóló szerződés aláírását 2025-re prognosztizálták, míg a 70000 tonnás vízkiszorítású egység 2030 végig kerül majd átadásra a flottának.
Nem kell eddig várni a Tupoljev Tu-95-ös stratégiai bombázók új hajtóművekkel történő ellátására. A több mint fél évszázados múlttal rendelkező NK-12-es turbópropelleres hajtóművek továbbfejlesztésén már egy ideje dogoztak Oroszországban. Az NK-12MPM-es változat kevesebbet fogyaszt és természetesen erősebb lesz, de hatékonyságát a szintén új tervezésű AK-60T légcsavar is növelni fogja, melynek vibrációs szintje is jelentősen csökkenni fog. A számok nyelvén ez 2500 lóerővel nagyobb, vagyis 13600 lóerős teljesítményt jelent, 50%-al kisebb mértékű vibrációs szint mellett. Az NK-12MPM nem csak a modernizációra kerülő Tu-95MSz-ek NK-12MV hajtóműveinek lehet az utódja, hanem a Tu-142-es tengeri járőrgépek NK-12MP variánsainak is. A Tu-142-ek modernizációs programja, mely nagyjából kéttucatnyi gépet érint, 2020-ra fejeződik be és ekkora már a flottát Tu-142MRM és Tu-142M3M változatok fogják alkotni. A Tu-95MSz változatokból nagyjából egy tucatnyi került korszerűsítésre eddig MSzM változattá és még majd kétszer ennyi átépítése szerepel Moszkva terveiben, a szolgálatban lévő 60-ból, így további 35 évnyi szolgálati időt prognosztizálnak a gépeknek. Az első NK-12MPM-el hajtott Tu-95MSzM már az állami berepülési teszteken tartózkodik.
Talán az április 29-én bekövetkezett tűzesetnek köszönhető, de a nem került az irányított média által túl nagy össztűzbe Törökország hazai építésű, partraszállást támogató helikopter-hordozójának, a spanyol a JUAN CARLOS I tervei alapján készülő TCG ANADOLU (L-408) nevet viselő egységnek a vízre tétele. Sőt az ilyenkor szokásos nagy felhajtás is elmaradt, pedig lehetett volna mire koccintani, hiszen a hírek szerint a lángok nem okoztak komolyabb kárt a hajóban. Na meg persze az sem mellékes, hogy mindössze 3 hónapot sikerül csúszni a 2019-es vízrebocsátási időponthoz képest. Ez egy ekkora hajó esetében, pláne, hogy ez az első amit építenek, igencsak figyelemre méltó teljesítmény. A Sedef Shipbuilding Inc. Isztambulban lévő hajógyárában 2016 óta épülő partraszállást támogató helikopter-hordozó modern hajóépítési technológiával, vagyis másutt legyártott elemekből összeállított, 68%-ban hazai ipar által előállított összetevőkből készül el. Kevésbé ad okot az örömre az, hogy a 232 méter hosszú, 32 méter széles ANADOLU repülőfedélzetén mi lesz majd megtalálható a 2021-es szolgálatba lépéskor. Ugyanis az Egyesült Államokkal folytatott civakodás eredményeként nem biztos, hogy megvalósulnak a Lockheed Martin F-355B Lightning II-es vadászbombázók rendszeresítéséről szőtt álmok.
Május 3-án vízre került az Egyiptomi Arab Köztársaság haditengerészetének újabb Type 209/1400-as osztályú tengeralattjárója. A S43-es jelzésű egység immáron a harmadik azon testvérhajók közül, amelyeket még 2012 augusztusában rendelte meg Kairó a ThyssenKrupp Marine Systems-től, ahol hosszú ideig nem közöltek semmit sem a gyártásba vett első tengeralattjáró jövőbeli tulajdonosának kilétéről. A 30 fős legénységgel hajózó, lemerülve 1594 tonna vízkiszorítású, 62 méter hosszú, 6,2 méteres átmérőjű törzzsel rendelkező egységek fegyverzetében a huzalvezérlésű DM2A4 Seehecht, exportra SeaHake mod4 néven kerülő torpedók mellett az amerikai UGM-84L Harpoon Block II hajók elleni robotrepülőgép is megtalálható lesz. Ez utóbbiakból eddig 20 éles, valamint két oktatásra szolgáló példány mellett tároló és szállító konténerek, pót- és cserealkatrészek, logisztikai támogatás és vizsgálati eszközök, oktató és műszaki dokumentáció és a személyzet képzése is megvásárlása került 143 millió dollár értékben. Napjaik egyik legkorszerűbb, nem nukleáris meghajtású egységei a kínai gyártású, bár több, korszerű nyugati felszereléssel és fegyverzettel ellátott Type 033-as ROMEO-osztályú tengeralattjárók pótlását fogják szolgálni. Az első S41 jelzésű tengeralattjárót 2016 decemberében adták át, míg a második tengeralattjárót, az S42-őt 2017 augusztusában. A program várhatóan a negyedik hajó átadásával zárul 2021-ben.
Irak május 3-án az utolsó 9 gép leszállásával megkapta utolsó, 36. Lockheed Martin F-16IQ Block 52 vadászbombázóját is. Bagdad két lépésben rendelte meg a típust, 2011-ben és 2012-ben is 18-18 darabos mennyiségben. Időközben az USA-ban folyatott kiképzés során két példány került veszteséglistára, így jelenleg 34 Fighting Falcon viseli az iraki légierő felségjelét.
Május 6-án Indiában is vízre került egy tengeralattjáró, méghozzá a KALVARI-osztály negyediknek megépült egysége, az INS VELA. A 2005 októberében elindított Project 75-ös terv alapján a SCORPÉNE tengeralattjáró Franciaországból megvásárolt terveinek felhasználásával hat egység fog elkészül, igaz jelentős késéssel. A névadó egység után ez év júniusában az INS KHANDERI és decemberében az INS KARANJ tengeralattjáró fog szolgálatba lépni. Két másik tengeralattjáró, a VAGIR és a VARSHEER az építés különféle szakaszában tartózkodik.
Indiában megszületett a kormányzati jóváhagyás további 10 Kamov Ka-31 Helix légtérellenőrző helikopter beszerzésére 520 millió dollárért. A típus nem jelent újdonságot, hiszen 14 darabja már 2003 óta szolgálatban áll a flotta repülőerőinél. Az első kilencet 1999-ben rendelték meg, ezt a 2004-ig leszállított mennyiséget egészített ki a 2009-ben megrendelt öt gép. Ezek közül hat példányt 2015-től Oroszországban nagyjavítottak. Meg kell jegyezni, hogy jelenleg a flotta tengeralattjárók és felszíni egységek elleni bevetésekre alkalmas forgószárnyasainál 61 darabos hiány áll fenn.
Kivonásra került viszont a 36 évnyi szolgálati időt maga mögött tudó RAJPUT-osztályú romboló, az INS RANJIT (D53). A szovjet KASIN-osztály módosított változatából az 1970-es évek végén és az 1980-as évek elején 5 darabot (RAJPUT, RANA, RANJIT, RANVIR, RANVIJAY) építettek India számára a Szovjetunióban a majd 5000 tonnás vízkiszorítású egységekből. Az INS RANJIT gerincfektetésére 1977-ben került sor, vízre 1979-ben bocsátották. A közel 4 évtizednyi szolgálati idő alatt 2190 napot töltött a tengeren.
Műholdas fotók alapján jól halad Kínában a második haza építésű hordozó megvalósulása. A Jiangnan Shipyard Group által elkészítendő CV-18 Type 002-es jelzésű egységen a flotta vezetése az elektromagetikus katapultot (EMALS) szeretné a repülőfedélzetbe építve látni, méghozzá teljesen működőképes állapotban. Ez pedig jelentős kihívást jelenthet a fejlesztőkre nézve, főleg úgy, hogy nem csekély tömeget kell majd 300 kilométer per órás sebesség körülire gyorsítania. A Szuhoj Szu-33-as kínai változatainak több tíz tonnányi tömege mellett a még fejlesztése alatt álló kétmotoros légtérellenőrző repülőgép felszállását is ez biztosítaná. Ez szintén igen termetes darab lesz, legalábbis az eddig nyilvánosságra került fotók és makettek alapján. Persze az EMALS nem éppen egy könnyedén megvalósítható rendszer, bár számos előnnyel rendelkezik, így mindenképpen érhető a kínai döntéshozók állásfoglalása.
Természetesen a 002-es jelzésű hordozóra más rádiólokátorok kerülhetnek felszerelésre, mint elődjeire, a 001-re és a 001A-ra. Az aktív fázisvezérelt antennarácsos berendezés elhelyezkedése és mérete igencsak nagy hasonlóságot mutat a legújabb tervezésű Type 055-ös rombolókon láthatóval. Egyes források tudni vélik, hogy vízkiszorítása 10000-15000 tonnával nagyobb lesz elődjénél, így nagyjából 80000 tonna körüli lesz. Ez a hajó több téren is el fog térni az első két hordozótól, így megalkotása nagyobb terhet ró a tervezőkre és az elkészítőkre is, de mindezek ellenére 2 év alatt nagyjából elkészülnek vele, vagyis vízre fog kerülni. Tény, Pekingben 2030-ra négy bevethető hordozót vizionálnak a partjaiktól távolabbi vizekre is, így a hajógyáriaknak (akik közül a hírek szerint több mint 5000-en sajátították el egy repülőgép-hordozó felépítésnek titkait) igencsak szorgosnak kell bizonyulniuk a terv valóra váltásához. Érdekes a felépítményre vonatkozó hírek kavalkádja. Van, amelyik további méretcsökkenésről szól, de újabban azt is egyre többen vélik tudni, hogy két felépítmény kerül majd kialakításra úgy, ahogy az a brit HMS QUEEN ELIZABETH esetében is megvalósult.
Ez utóbbi talán csak a későbbi hordozókra lesz igaz, az első 002-es a csökkentett méretű, egy darabból álló felépítménnyel kerül majd ki a hajógyárból, még ebben az évben. Ténylegesen a maghajtásáról (nukleáris, vagy nem) és a katapultokról (gőz, vagy elektromágneses) még nem tudni semmit sem. Mindenesetre ez év elején napvilágra került kínai flottafejlesztés 2025 és 2035 között négy új Type 002-es osztályú hordozó megépítését vetíti előre. Ezek már nukleáris meghajtással és elektromágneses katapultokkal rendelkeznének, és a LIAONING kivonására 2030-2035 körül kerítenének sort. A 320 méteres hosszú, 80000 tonna vízkiszorítású Type 002-es egységek fedélzetén 36-48 J-15-ös vadászbombázó lenne megtalálható, 4 darab légtérfelderítő repülőgép mellett. A több mint 5000 fős legénységű Type 002 repülőfedélzetének szélessége 80 méter lenne. Ez az egység várhatólag 2022 körül fog szolgálatba lépni.
Megérkezett a Fülöp-szigetekre az ország által rendelt első két Leonardo AW159 Lynx Wildcat Mk220-as helikopter. A Nagy-Britanniából egy Antonov An-124-es belső terében átszállított tengeralattjárók és felszíni egységek elleni bevetésekre alkalmas forgószárnyasok még ebben az évben szolgálatba fognak állni.
Bejelentésre került az amerikai haditengerészet 83. ARLEIGH BURKE-osztályú rombolójának a neve. A USS SAM NUNN (DDG 133) Georgia állam szenátorának nevét viseli majd, aki 1972-től 1997-ig képviselte szűkebb hazáját. A DDG 133-as egyébként a 8. olyan, Flight III-as romboló lesz, amelyik ballisztikus rakéták elleni képességét megnövelték.
Amerikában a tengerészgyalogság tesztelt egy új M1A2 Abrams változatot. Az M1150 jelzésű jármű már ismert, azonban a veszélyes feladatának, vagyis az aknamentesítés biztonságosabbá tételét nem igazán reklámozták az elmúlt időszakban. A beépített kameráknak és egyéb rendszereknek köszönhetően a jármű biztonságos távolságról távirányíthatóvá vált.
NETARZENÁL GALÉRIA
Lockheed Martin F-16CJ Fighting Falcon
