2018.06.15
Május utolsó és június első napjaiban a lengyel légierő négy, pilótaképzésen részt vevő növendéke hajtotta végre első egyedül repülését az Alenia Aermacchi M-346-os Bielik sugárhajtású kiképzőgépen. A Deblin-i 41. légibázison üzemeltetett olasz típus első 8 darabját 2014 februárjában rendelte meg Lengyelország 374 millió dollárért. Azóta további megrendeléseket is feladtak az M-346-ra, így 2022-re már 16 gépen lesz látható a piros-fehér sakktáblás felségjelzés.
Végrehajtotta első repülését a JAS39E Gripen harmadik prototípusa. A 39-10-es jelzésű gép május 10-én rugaszkodott el a Linkoping-i repülőtér futópályájának betonjáról és hajtotta végre eseménymentesen 57 perces szárnyalását. A SAAB szeretné, ha az év vége előtt a repülő JAS39E-k darabszáma elérné a nyolcat. A következő négy azonban már nem prototípus lesz és a következő JAS39E melynek befejeződik a végszerelése az első Brazília számára gyártandó példány lesz. A dél-amerikai országnak 36 darab gépre van szerződése, ezekből 28 együléses E és 8 kétüléses F változat lesz, míg a svéd megrendelés 60 darab E-re szól.
Belgium megpróbálja majd a feleslegessé váló Lockheed C-130H Hercules teherszállító repülőgépeit eladni. A típusból jelenleg 9 példány üzemel a Melsbroek légibázison, Brüsszeltől északkeletre. Eddig két belga felségjelű C-130H került veszteséglistára. A CH-06-os 1996. július 15-én, és a CH-02-es 2006. május 5-én. A C-130H-k a következő évtől kerülnek majd kivonásra, ugyanis megérkezik pótlásukra az Airbus A400M Atlas szállítógép. Az új európai típusból a belgák 7 darabot szereznek be, ezek 37 tonnás teherbírásukkal teljes mértékben át tudják majd venni a 20 tonnáig terhelhető C-130H-k feladatait.
Ezen a héten a Leonardo 338 millió dolláros (300 millió eurós) szerződést nyert el, amely 13 darab Alenia Aermacchi M-345 HET (High Efficiency Trainer) repülőgép szállításáról szól az olasz légierő számára. Róma eddig csak 5 darab M-345-öt vásárolt meg, így azonban a 137 MB-339-es leváltásához szükségesnek tartott 45 T-345A helyi jelzésű sugárhajtású kiképzőgépből már 18-al fog rendelkezni pár éven belül. A mostani 13 M-345-ös közül az elsők már 2020-ban átadásra fognak kerülni. Az egy darab Williams International FJ44-4M-34-es sugárhajtóművel ellátott típus a Lecce közelében lévő Galatina légibázison fog üzemelni, ahol a pilótaképzés következő lépcsőfokát jelentő M-346-ok is megtalálhatók, szintén 18 darabos mennyiségben.
Még májusban megérkeztek Görögországba az Egyesült Államoktól vásárolt Bell OH-58D Kiowa Warrior helikopterek első példányai. A Vólosz város kikötőjébe befutó Ocean Giant szállítóhajó még április 25-én indult útnak Európa felé. A partra, majd repülőképessé tett hat darab forgószárnyas közös amerikai-görög személyzet repülte el a kikötőből.
Iránban bemutatták a hazai fejlesztésű Khordad 15 légvédelmi rakétarendszert. A teherautóra telepített rendszer kevesebb. mint 5 perc alatt képes tüzelőállást foglalni, illetve azt elhagyni. A rendszerhez tartozó rádiólokátor 150 kilométeres távolságból képes hagyományos légi eszközök felderítésére. Ugyanezt a lopakodókkal szemben 85 kilométeres távolságról valósítja meg iráni források szerint. A komplexum egyidejűleg hat légi célpont – magasan, vagy alacsonyan szálló repülőgépek, UAV-k, csapásmérő robotrepülőgépek, helikopterek, ballisztikus rakéták - ellen képes tevékenykedni. Rakétaként a Sayyad-2 és a Sayyad-3 van alkalmazásban a Khordad 15 légvédelmi rakétarendszernél, ezekkel 75, illetve 120 kilométeres lőtávolság és 27 kilométeres megsemmisítési magasság érhető el. Az iráni légvédelemnél a Khordad 15 légvédelmi rakétarendszer már rendszeresítésre került.
India a Pakisztánnal fennálló viszály okán erősíteni szeretné repülőgépeinek fegyverzetét. Oroszországhoz fordultak hát, egy igencsak nagymérvű beszerzés reményében. 1,3 milliárd dollárért vásárolnának elsősorban légiharc-rakétákat az oroszoktól. 300 darab R-73 infravörös önirányítású rövid hatótávolságú levegő-levegő rakéta mellett még vennének, 400 darab R-77-es aktív radaros önirányítású közepes távolságú levegő-levegő rakétát is. Valamint érdeklődnek nem résztelezett mennyiségű H-31-es lokátorromboló rakéta után is.
Szingapúrban bemutatták a Hunter névre keresztelt gyalogsági harcjárművet. A hazai fejlesztésű páncélos nagyobb tűzerővel, túlélő képességgel és mobilitással büszkélkedhet, mint elődje, ami a világszerte ismert M113-as páncélozott szállító harcjármű volt. Az ST Engineering Land System által tervezett és fejlesztett Hunter fegyverzetét a távirányítású toronyba szerelt 30 milliméteres gépágyú és a vele párhuzamosított 7,62 milliméteres géppuska alkotja. Szintén a toronyba került páncélvédetten beszerelése a nyolc darab 76 milliméteres ködgránátvető.
A 2006-ban tervezni kezdett lövészpáncélos a kor követelményeinek megfelelően tele van digitális megoldásokkal, így a körkörös megfigyelést lehetővé tevő kamerarendszer mellett a harctéri internet eléréséhez szükséges adatkapcsolati és megjelenítő rendszerek is megtalálhatók rajta. Ezek a technológiák egyéb területen is megtalálhatók, ilyen a beépített diagnosztikai rendszer, amely meghibásodások felderítésének megkönnyítése mellett a meghibásodások megelőzésére is használható. A Hunter legénysége 3 fő, 8 lövész szállítására képes a farpáncélon kialakított ajtón át megközelíthető és elhagyható deszanttérben. Tömege 29,5 tonna, legnagyobb sebessége 70 kilométer per óra, szélessége és magassága egyaránt 3,4 méter, míg hossza 6,9 méter, hatótávolsága 500 kilométer.
Új-Zéland az Airbus A400M Atlas és az Embraer KC-390 szállítógépek helyett a Lockheed Martin C-130J-30 Super Hercules-t választotta az öt régi C-130-as Hercules katonai szállítógép utódjául. Most még nem tudni mennyi megnövelt törzshosszal rendelkező C-130J kerül majd megvásárlására Wellington által. A nagyjából 660 millió dolláros beszerzés következő lépése a költségek elemzése és a finanszírozás megvalósíthatóságának kidolgozása, a megállapodás aláírására csak ez után kerülhet sor.
Megszületett a megállapodás a Pentagon és a Lockheed Martin között, hogy a 12. gyártási csoportba, (Lot 12), 157 darab F-35-ös fog tartozni. Jelentős előrelépés, hogy a kifizetésre kerülő összeget 8,8 százalékkal sikerült csökkenteni, így a napjaink egyik legfejlettebb harci repülőgépe még olcsóbbá vált. A konkrét számokat tekintve a 11. gyártási csoportból egy F-35A 89,2 millió dollárba kerül, míg a következőbe már csak nagyjából 81 millió dollár. Nem kell túlzott optimizmus ahhoz, hogy a következő 13. gyártási csoportba már 80 millió dollár alá fog süllyedni egy F-35A darabára. A gyártó reményei szerint 2030-ra csak Európában 500 darab F-35-ös fog repülni nem amerikai felségjellel az oldalán. Persze a típus még messze nem tekinthető teljesen kiforrottnak, jelenleg is számos olyan probléma létezik még, amin sürgősen megoldást kell találni, és a gyártó illetve a beszállítók dolgoznak is ezen.
Az egyik legfontosabb a sisakkijelzőn éjszakai körülmények között megjelenő zöld ragyogásnak elnevezett jelenség megszüntetése. Az új sisakkijelző már kifejlesztésre került és az első darabokat már át is adták a felhasználóknak. Az F-35-ös logisztikai rendszere által bemutatott tartalékalkatrész-leltár nem mindig tükrözi a valóságot, ez szintén jelentős gondokat okozhat az üzemeltetésben. Az 1,2-es Mach feletti szuperszonikus sebesség mellett, nagy magasságban végzett repülések során a lopakodó jellemzőket javító külső borítás hajlamos felhólyagosodni az F-35B és az F-35C verziókon, leginkább a vízszintes stabilizátor érintett ebben a problémában már 2011 vége óta. Plusz 32 fokos külső hőmérsékletnél előfordulhat, hogy keményen fog talajt F-35B a függőlegesen végrehajtandó leszállás során, amennyiben hajtóműve egy bizonyos üzemidőt már maga mögött tudhat. Mínusz 30 fokos külső hőmérséklet esetén pedig az F-35 tévesen jelzi, hogy az egyik akkumulátora meghibásodott.
Valószínűleg a még vacilláló megrendelőket próbálhatja meg minél előbb megrendelésre ösztönözni a Bell-Boeing azzal a sajtóhírrel, miszerint hamarosan lejár majd az az idő, amikor még vesznek fel megrendeléseket a V-22-es Osprey billenőrotoros gép valamelyik változatára. Nagyjából 10 körüli lehet azon országok száma akik komoly vásárlóként szemezgethetnek a Halászsassal, de hogy a típus megvásárlásán régóta töprengő Izraelen kívül kik lehetnek ezek, azt nem árulták el. Az amerikai tengerészgyalogság eddig 360 darab MV-22B-t rendelt, a légierő igénye 54 CV-22B volt, míg a legutóbbi megrendelőket az amerikai haditengerészet 48 hajófedélzeti szállítási feladatokra módosított CMV-22B gépe, illetve Japán 17 darab MV-22B konvertiplánja alkotja. A gyártó elmondása szerint nagyjából további 50 megrendelésre számítanak 2020 szeptemberéig.
NETARZENÁL GALÉRIA
