2020.08.29
Észtország érvényesítette az opciót, így további K9 Thunder 155 milliméteres önjáró tarackokat fog kapni az ország hadserege. A Hanwha Defense által gyártott tüzérségi eszközökből Tallinn 2018. június 26-án 12 darabot rendelt meg 46 millió euróért. Most az akkori szerződésben opcióként szereplő hat darab K9-es megrendeléséről döntöttek. Ezekért 20 millió eurót fognak fizetni. Ezek a páncélosok már legyártásra kerültek, sőt tíz éve már szolgálnak a dél-koreai haderőben. Európába történő megérkezésük előtt természetesen nagyjavításon és korszerűsítésen fognak átesni.
Jelentős eseményeket tudhatnak már maguk mögött a Norvég Királyi Légierő F-35 Lightning II vadászbombázói. A norvég villámok 2015 óta láthatók az égbolton. Augusztus hónapban a norvég F-35-ök egyrészt túllépték az összesített 10000 repült órát, valamint azt a 4000-et is amit hazai légtérben töltöttek 2017 novemberétől. Tavaly novemberben Norvégia lett a harmadik európai ország, amely az Egyesült Királyság és Olaszország után hadrendbe állította az F-35 repülőgépeket.
Svédországban egy JAS39 Gripen a típustársai közül elsőként lépte át a 3000 repült órát. A Ronneby/Kallinge légibázison állomásozó F17-es ezred állományában lévő 39210-es gyártási számú együléses C változat erre az alkalomra a függőleges vezérsíkjára egy ünnepi festést is kapott.
Különleges festés ügyében a Finn Légierőnél is találtak alkalmat. Ugyanis 2020-ban lett immáron 40 éve, hogy a BAE Systems Hawk típusú sugárhajtású kiképzőgép repül az országban. Az első Hawk Mk.51-es 1980. december 16-án érkezett meg az országba. Az elsőnek leszálló HW-302-at később még több hullámban további 49 darab gép követte, mint a francia Fouga Magister-ek utódja. 1993-ban további hét Hawk Mk.51A-ra került fel a finn felségjel, majd tizennyolc, korábban a Svájci Légierő által használt Hawk Mk.66 repülőgépet vásároltak meg. Az összmennyiségből jelenleg 37 példány repül, ezek közül egy a Midnight Hawks bemutató kötelék egyik gépe, a HW-353-as az, amelyik a 40 éves jubileumra emlékező festést viseli a függőleges vezérsíkján.
A finn HX tenderen a nagyobb esély okán a svéd Saab bejelentette, hogy a JAS39E/F Gripen vadászbombázók számára nem csak a fejlesztés alatt álló új zavarókonténert teszi elérhetővé Finnország számára. Ugyanis ki szeretnének fejleszteni egy levegőből indítható műcélt is a Gripen számára. A fejlesztésben a finnek is kivehetnék a részüket, mivel a Saab azt tervezi, hogy a munkák miatt kibővíti a Saab Technológiai Központot a finnországi Tamperében.
Szélcsatornában készült fotók kerültek fel a világhálóra az Egyesült Királyság következő harci repülőgépéről. A BAE Systems és a Team Tempest partnerei, a Leonardo UK, az MBDA UK és a Rolls-Royce a Tempest hatodik generációs repülőgépének méretarányosan kicsinyített elképzelését 3D nyomtatóval alkották meg. A Warton-ban lévő létesítmény világszínvonalú szélcsatornájában lehetőség adódott a Mach 2-es sebességtartományban végzett év eleji tesztekre, amelyek során a konstrukció aerodinamikai tulajdonságait is vizsgálták. A nagy teljesítményű számítógépek képesek jó megközelítéssel kiszámítani a majdani repülőgép különféle aerodinamikai jellemzőit. Az ezekből a kísérletekből származó adatokat felhasználják a 2035-ig hadrendbe állítani szándékozott harci repülőgép kialakításának finomítására. A Tempest modelljén megfigyelhető volt a radarkeresztmetszetet csökkentő hajtómű szívócsatorna kialakítás, ami több repülőgéphez hasonlóan S alakú. A hajtóművek feletti törzsrész púpos kialakítású, míg az alsó részen a fegyvertér került elhelyezésre a szélcsatornában használt modellen.
Nagy-Britanniában az elmúlt időben áttekintették az ország várható védelmi költségvetését. Ennek eredményeképpen akár a felére is lecsökkenhet majd a 2015-ös felülvizsgálatkor megállapított, eddigi 138 darabos brit F-35 Lightning II-es beszerzés mennyisége. Jelenleg az biztos, hogy 2025-ig 48 példány egészen kétségtelenül megvásárlásra fog kerülni. A kevesebb F-35-ös beszerzése költségvetési okokra lesz visszavezethető.
Másutt viszont van még pénz a brit hadi költségvetésben. Ugyanis a napokban London Washingtonhoz fordult fegyvereladás ügyében. Egészen pontosan 395 darab Lockheed Martin AGM-114R2 Hellfire rakéta eladását kérték. Ez a beszerzés ha megvalósul, nagyjából 46 millió dolláros kiadást fog jelenteni Nagy-Britannia számára.
Olaszországban is hasonló mérföldkőhöz értek az F-35-ök mint Norvégiában. Az Olasz Légierő 32. Repülőezrede augusztus 12-én érte el az 5000. repült órát a Lockheed Martin F-35 Lightning II vadászbombázókon.
Fehéroroszország és Oroszország megállapodást írt alá a fehérorosz haderő számára fegyverzet beszerzésre. A BTR-82A gyalogsági harcjárművekből két zászlóalj felfegyverzésére elegendő mennyiséget vásárolnak meg. Továbbá négy Mil Mi-35M harci helikoptert is megrendeltek. Ezenkívül, a belorusz fegyveres erők és az orosz védelmi gyártó, az Almaz-Antey tisztázták a korszerű orosz légvédelmi rendszerek Fehéroroszországba történő szállításának menetrendjét is, ami 2021-ben fog elkezdődni és 2025-ben fog befejeződni.
Érdekes események történtek a belorusz litván határ körzetében. Litván állítás szerint egy fehérorosz Mil Mi-24 Hind harci helikopter légtérsértést követett el. Augusztus 23-án 18:50 körül lépett be a helikopter a litván légtérbe Medininkai falu közelében. A litván fél felszólította a minszki hatóságokat az esemény körülményeinek tisztázására és az ilyen cselekmények jövőbeni megakadályozására. A belorusz hadsereg viszont kijelentette, hogy a Mi-24 katonai helikopterek felhasználásával összesen nyolc államellenes szlogenekkel ellátott léggömböt tett alkalmatlanná a további repülésre. A fegyverzet alkalmazása nélküli akciót a litván területről felbocsátott léggömbök megjelenése tette szükségessé.
Egy újabb Mil Mi-8/17 változatot mutattak be az ARMY-2020 Nemzetközi Katonai-Műszaki Fórumon Oroszországban. A már ismert Mi-171S (Mi-8AMTS) továbbfejlesztéseként létrejött Mi-171SH Storm katonai szállító helikopter prototípusán az IBKV-17VP "üveg pilótafülke", valamint az új OPS-24N-1L célmegfigyelő rendszer jelentette a legnagyobb újdonságot. Ezenfelül tovább növelték a titán és a kevlár páncéllemezek által nyújtott védelem mértékét, valamint kibővítették az irányított rakéták alkotta fegyverzet körét is. Az Ulan-Ude-i üzemben gyártott gépen a Prezident-Sz önvédelmi rendszer nem jelentett akkora újdonságot, de a főrotornál már az új továbbfejlesztett profilú kompozit főrotorlapátokat alkalmazták. A Mi-171SH Storm katonai szállító helikopter sorozatgyártását 2022-ben szeretnék elkezdeni.
Szintén az ARMY-2020 Nemzetközi Katonai-Műszaki Fórumon jelentették be, hogy már folyik a Mil Mi-35P Hind harci helikopterek sorozatgyártása. Az új változat sorozatgyártásúakkal megegyező példánya sikeresen teljesítette a repülési teszteket, sőt már egy külföldi állam meg is rendelte. A továbbfejlesztett Mi-35P fel van szerelve egy korszerű célmegfelderítő rendszerrel, amiben megtalálható egy 3. generációs hőkamera, nagy felbontású színes TV-kamera és lézeres távolságmérő. A külső és belső világítás lehetővé teszi az éjjellátó szemüvegek használatát. Az új digitális repülésirányító rendszer javítja a helikopter irányíthatóságát és stabilitását, és automatizálja a repülési folyamatokat a pilóta munkájának segítése érdekében.
Ezenkívül, a korszerűsített célzórendszer növeli az alkalmazott fegyverzet pontosságát. Az orr alatti toronyban egy 23 milliméteres ikercsövű gépágyú került beépítésre. Ugyanilyenek szerelhetők fel a félszárnyak alá is konténerekbe építve. Ugyanide helyezhetők a 80 milliméteres Sz-8-as, vagy a 122 milliméteres Sz-13-as nem irányított rakéták, valamint az Ataka, Vikhr- 1, vagy Vikhr-1M irányított rakéták is. Az egykori irányított rakéták elhelyezésére szolgáló szárnyvégi lelógó felfüggesztési pontok megszűntek, ezekre az önvédelmi rendszer érzékelőit tartalmazó konténerek kerültek felszerelésre. A Mi-35P korszerűsítésének további előnye az alacsonyabb üzemeltetési költségek, valamint a megnövekedett üzembiztonság. A Mil Mi-35P esetében is alkalmazásra kerültek a Mil Mi-171SH-nál is használt új továbbfejlesztett profilú kompozit főrotorlapátok, amelyek majd felbukkannak a Mi-28-on is. Ezek az egyfokozatú présöntéssel, egy új gyártási technológiával lettek megalkotva, és a modern aerodinamikai jellemzőknek köszönhetően növelik a helikopterek által elérhető végsebességet. A vibrációt is csökkentő új rotorlapátok jelenleg gyári repülési teszteken vannak egy Mi-28N helikopterre szerelve.
Ugyancsak az ARMY-2020-hoz köthető két új helikopter fejlesztésének bejelentése. Az egyik elsősorban a haditengerészet igényeit fogja kielégíteni. A jelenleg csak Minoga néven emlegetett forgószárnyast a Mil és a Kamov közösen fogja megalkotni. A Kamov Ka-27 és Ka-29 helikopterek utódja egyaránt alkalmazható lesz tengeralattjárók elleni harcra, kutató-mentő feladatokra, valamint szállításra is. A másik egy harci helikopter lesz. Ennek prototípusa 2027-re fog elkészülni. Az alapja a 2017-ben elindított program lesz. Ennél megvizsgálták a nagysebességű helikopterek fejlesztésének lehetőségeit. Jelenleg úgy tűnik, hogy a 30-40 éves időtartamúra becsült új orosz harci helikopter rotorelrendezése hagyományos lesz, mivel az elvárt 400 kilométer per óra körüli sebesség így is elérhető.
Az Orosz Védelmi Minisztérium már kapott két Mil Mi-38T szállító helikoptert, amelyek jelenleg a fegyveres erőknél a csapatpróbán esnek át. Most két további példányt rendelt meg Moszkva, azonban ezek belső felszereltsége a VIP feladatok ellátására lesz megfelelő. 2020 februárjában már a VIP felszereltséggel ellátott első sorozatgyártású Mi-38 helikoptert átadták a Gazprombank Leasing számára.
Végre korszerű légiharc-rakéta kerülhet nagyobb mennyiségben az Orosz Légierő fegyvertárába. Helyi információk szerint már előkészültben van az a megrendelés, mely az R-77-1, (RVV-SD, vagy 170-1-es gyártmány) rakétákra vonatkozik majd. A rakéták darabszáma most még nem ismert, de azt már tudni lehet, hogy a rendelés értéke eléri a 860 millió dollárt. A már rendszeresített Szu–27SzM/SzM3, Szu-30M2, Szu-30SzM, MiG-29SzMT, MiG-35, MiG-29K/KUB, Szu-57, MiG-31BM, Szu-34 mind képes lesz a 110 kilométeres hatótávolságú, aktív radarvezérléssel rendelkező fegyver bevetésére. A 12 G-s túlterhelés elviselésére alkalmas R-77-1 tömege 190 kilogramm, hossza 3,71 méter, robbanófejének tömege 22,5 kilogramm. A 16 kilométeres hatótávolságú, 9B-1348E-t felváltó új tervezésű 9B-1103M-200PA jelzésű aktív radaros önirányító rendszer a céltól nagyjából 30 kilométeres távolságra aktiválódik, addig a rakéta az indító géptől kapott rádiójelek alapján a kijelölt pályát követi.
Törökországban továbbfejlesztették az ANKA távolról irányított repülőgépet. A Turkish Aerospace Industries (TAI) korszerűsített ANKA gépeket szállított az ország haditengerészete számára. Ezek nagyobb hatótávolsággal, és ASELSAN gyártású SARPER szintetikus apertúrájú radarral (SAR) rendelkeznek.
Egyiptom nyilvánvalóan felmondta a Denel Dynamics-szel kapcsolatos szerződését, jó eséllyel a Denel pénzügyi problémái miatt. Kairó ugyanis 96 Umkhonto légvédelmi rakéta megvásárlását tervezte egy nagyjából 4,5 milliárd dolláros üzlet keretén belül az új MEKO A-200-as fregattjai számára. Ezeket a ThyssenKrupp Marine Systems (TKMS) építi meg. Denel azt is remélte, hogy az Umkhonto rakéta 32 infravörös vezérelt változatát is eladja majd Egyiptom részére. Opcióként a szerződés további 32 darab rakétát is tartalmazott. Algéria szintén az Umkhonto légvédelmi rakétát rendelte meg az A-200-as fregattjai számára. A Denel Dynamics a teljes tönkremenetel felé tart, több fejlesztést vezető személy már távozott a cégtől, nagyjából 400 munkással együtt, elsősorban az elmaradt fizetések okán. A cég anyagi helyzete annyira siralmas, hogy egyetlen helyi kereskedelmi bank sem hajlandó garanciát vállalni érte. Ez jelentette az Egyiptomi üzlet végét is, hiszen egy esetleges visszafizetést a Denel Dynamics nem lett volna képes saját zsebből megvalósítani.
Irak újra orosz repülőgépeket szerezhet be, legalábbis egy orosz internetes oldal szerint. Az állítólag Irakból származó információ szerint Moszkvával folytatott megbeszélésekben a MiG-29-ek megvásárlásáról volt szó. A NETARZENÁL-on is említett alacsony iraki F-16-os hadrafoghatóságot szeretnék ellensúlyozni a Fulcrum-ok beszerzésével. Az iraki légvédelem újjáépítése is szó került már orosz segítséggel. Ennek során Sz-300-as és/vagy Sz-400-as komplexumok megvásárlási lehetőségei felől érdeklődtek Bagdadból.
A Pakisztáni Haditengerészet második Type 054A/P (F22P Batch II) fregattját vízre bocsátották Kínában augusztus 22-én. Pakisztán az első két Type 054A/P fregattját 2017-ben rendelte meg, majd 2018-ban további kettő szállításáról is megállapodtak a felek. Ennek az egységek az építését 2018. december 20-án kezdték el, az ünnepélyes acélvágással. A függőleges rakétaindítókat a hajótörzsbe süllyesztve hordozó, 4000 tonnás vízkiszorítású, 134 méter hosszú, és 16 méter széles négy testvérhajót igazán gyorsan, 2021 végéig át is fogja adni a kínai fél, ugyanis az elmúlt időben éppen kínai segítséggel megerősített pakisztáni hajógyártás kimarad a haderőfejlesztésből, mivel az összes fregatt Kínában fog elkészülni. A rövid gyártási idő az eddigi tapasztalatok alapján akár tartható is lehet, hiszen az elmúlt években, Kínában szédítő ütemben zajlik a hajóépítés, és ez számos hajógyárra kiterjed. Egy Type 054A/P (F22P Batch II) fregatt legénysége 165 fő, fegyverzetét egy 76 milliméteres ágyú, nyolc C-803-as hajók elleni robotrepülőgép és harminckét HQ-16-os légvédelmi rakéta alkotja.
Újabb időpontot jelentettek be a közös orosz-indiai fejlesztésű BrahMos hiperszonikus robotrepülőgép legújabb változata a BrahMos 2-es esetében. 2012-ben még 2017-re várták a Mach 5-Mach 7 sebességre képes fegyver elkészültét. Jelenleg 2025-re prognosztizálják a Mach 4,5, majd 2026-2027-re a Mach 6-7 sebesség elérésére képes változat létrejöttét. A kisebb méretekkel rendelkező, ezáltal a Szuhoj Szu-57-es (PAK-FA) belső terében, valamint a MiG-35-ös, vagy akár a Dassault Rafale által is hordozható Mini-BrahMos (vagy BrahMos-NG) névre hallgató légi indítású változat megalkotása is tovább fog tartani. Ez a repülési tesztekkel együtt még három évet fog igénybe venni.
Szeptember hónapban fogják elkezdeni a sokat látott INS VIRAAT (R22) repülőgép-hordozó lebontását. Az egykori brit HMS HERMES repülőgép-hordozó esetében 1987-ben még csak egy 10 éves szolgálattal számoltak Indiában, az akkor már 28 éves brit szolgálatot a háta, vagy talál tatja mögött tudó hajóra vonatkoztatva. A VIRAAT-ra azonban 2017-ig szükség volt, így vált a világ eddigi legtovább, 55 évet szolgálatban lévő repülőgép-hordozójává. A hajó legutóbb 2008-2009-ben került egy élettartamot meghosszabbító felújításra, mely már az utolsó volt a sorban és 2017-ben végleg kivonásra került.
Sokáig úgy tűnt, hogy alapos felújítás és átalakítás után múzeum és szállodahajóként még jó pár év várhat a VIRAAT-ra, de ezek az elképzelések nem valósulnak meg, állítólag az ehhez szükséges 90 millió font nem jött össze Indiában. Később Angliában, egy a HMS HERMES-en anno szolgáló tengerész, aki mára már tehetős IT vállalkozóvá lett, ajánlatott tett a hordozó 20 millió fontért történő megvásárlására. A Falkland-szigeteki háborút éppen a HERMES-en átélő Andy Trish kezdeményezése nem új keletű, már 2017-től munkálkodik a hajó megvásárlásán. Szülőföldjére visszatérve szintén múzeumhajói státuszt szánt a hordozónak, valamelyik angol kikötőben. Itt Liverpool, London, vagy Plymouth is szóba jött, ám ez a terv is csak terv maradt.
Gyarapodni fog India légtérfelderítő repülőgépekből álló flottája. Hamarosan ugyanis megrendelésre fog kerüli két újabb A-50EI Phalcon. A szovjet/orosz Iljusin Il-76-os tehergépre az izraeli IAI (Israel Aerospace Industries) által telepített EL/W-2090 rádiólokátorok és fedélzeti rendszerek, valamint ezek képességei már évek óta ismertek Indiában, hiszen három példányt már szolgálatba állítottak ezekből a radargépekből. Ezeket még 2004-ben rendelték meg, akkor a radarok és fedélzeti rendszerek darabjaiért 350 millió dollárt fizettek ki. Maguk az Il-76-ok 500 millió dollárt kóstáltak. Most csak becsülni lehet az árakat, amelyek így egy-egy, igaz fejlettebb berendezésekkel ellátott gépre vetítve magasabbak is lehetnek, mint 1 milliárd dollár. Várhatólag a repülőgépek szállítása a szerződés aláírásától számított három éven belül befejeződik.
Vietnam hadseregénél már fontolgatják a T54/55-ös harckocsik lecserélését. Másik megoldásként a modern hadviselés igényeinek kielégítése érdekében ezeket a tartályokat jelentősen korszerűsíteni kellene. Erre már volt próbálkozás, méghozzá 2009-ben állapodtak meg izraeli cégekkel a T-54-ek egy részének korszerűsítéséről. A létrejött T-54M3 valójában a T-55S1 továbbfejlesztett változata volt, amelyet Izrael a szlovén hadsereg részére alkotott meg. Így az eredeti 100 milliméteres D-10T2S ágyú helyébe a brit L7 105 milliméteres került, a német motor és a sebességváltó az eredeti erőforrást és hajtásláncot váltotta fel. Izraelben gyártott reaktív páncélzat felelt az erősített védelmi szintért, míg francia hőkamera és más fejlett rendszerek a beltérbe kerültek beépítésre. A T-54M3 megfelelt a vietnami éghajlatnak és terepnek, valamint a hadsereg igényeinek egyaránt. Tény azonban, hogy a L7-es löveg csak a második vonalat képviselte már abban az időben, továbbá mivel NATO szabványú fegyverről van szó, egy esetleges háború esetében gondot okozhatott volna a hozzá való lőszerek beszerzése.
Nem ismert a korszerűsítés költsége, de viszonyításnak jó alapot adhat a thaiföldi hadsereg M60A3-as harckocsiijainak izraeli korszerűsítése. Ez a Sabra szint eléréséhez páncélosonként 4 millió dollárt emésztett fel. Később szembesültek a vietnamiak azzal, hogy a korszerűsített páncélosok fenntartási költségei is megemelkedtek. Összességében lehet jobban jártak volna az orosz T-90-es harckocsik jóval előbbi beszerzésével. Megpróbálkoztak helyi modernizációval is, ez lett a T-54M1, persze nem olyan jó harci képességekkel, mint a T-54M3. Amennyire csak lehetséges, Vietnam bizonyos tekintetben folytatja a T-54M1 korszerűsítését, de tény, a több mint fél évszázaddal ezelőtt tervezett harckocsik évei meg vannak számlálva az ázsiai országban. Jó eséllyel további T-90-ek megrendelése várható a már meglévő 64 darab T-90Sz és T-90SzK mellé.
Visszatért első tengeri próbaútjáról az elsőnek megépült kínai Type 075-ös (YUSHEN-osztályú) partraszállást támogató helikopterhordozó. Az augusztus 5-én, szerdán elkezdődött teszt 19 napos volt, mivel a hajó augusztus 23-án futott be Sanghajba. A hajóról készült képek alapján megállapítható a dízelmotorok beszabályozásán van még mit finomítani, hiszen néha igencsak erős koromképződés mellett üzemeltek. Szokás szerint ezen az első próbajáraton a hajó főbb rendszereit, (meghajtás, kommunikáció, navigáció) ellenőrizték le. Az első Type 075-öt 2019. szeptember 25-én bocsátották vízre, míg testvérhajója 2020. április 22-én követte. Ez mindössze egy nappal a Kínai Néphadsereg Haditengerészetének megalakulásának 71. évfordulója előtt történt. A frissen elkészült partraszállást támogató helikopterhordozó tolóhajók segítségével hagyta el az építésére szolgáló dokkot. A két időpont között azonban történt még valami, ugyanis április 10-én a sanghaji Hudong-Zhonghua hajógyár dokkjában kigyulladt az elsőnek megépült Type 075-ös partraszállást támogató helikopterhordozó.
Az internetre felkerült fotókon látható volt, hogy a hajó középső és hátsó részén tomboló tűz okozta füst a hajó középső részén és az elárasztható dokkfedélzet hátsó ajtaján dőlt ki. Az egységen a tüzet gyorsan eloltották, de a hadihajón okozott károk mértéke eddig még nem ismertek. Azonban az, hogy rövid idő elteltével képes volt a kifutásra és a tesztek elkezdésére okot ad arra a megállapításra, hogy a tűzkár nem volt nagymértékű. Várhatólag ha nagyobb hibára nem derül fény az első Type 075-ös partraszállást támogató helikopterhordozó 2021-ben, vagy 2022-ben áll majd szolgálatba. A kínai Type 075-ök méreteik megfelelnek a legnagyobb ilyen típusú hajókénak, hiszen vízkiszorításuk 40000 tonna, teljes repülőfedélzetük 250 méter hosszú, szélessége pedig 30 méter. A 30 darab helikopter szállítására képes egységek rendelkeznek elárasztható dokkfedélzettel és két légpárnás partraszállító járművel is. Összesen hat Type 075-ös megépítéséről szólt eddig a kínai haditengerészet terve.
Dél-Koreában pont más lépésre készülnek, mint Nagy-Britanniában. Szöul terveiben az szerepel, hogy az eddigi 40 darabos Lockheed Martin F-35A Lightning II-es rendelést további ennyivel megfejelik. A még 2014-ben 6,4 milliárd dollárért megrendelt első 40 darabos mennyiséget a Lockheed Martin 2019 és 2021 között adja át. A negyven további vadászbombázó megvásárlását nagyjából hasonló méretű kiadásra (5,7-6,7 milliárd dollár) lehet becsülni, mint a 2014-est. Talán nem jelent akkora újdonságot, de ennek a mennyiségnek csak a felét teszi majd ki a hagyományos módon fel-és leszálló A variáns, mivel a másik 20 darab a rövid távon fel és függőlegesen leszálló (STOVL) B változat lesz. A megrendelés tényét várhatólag ez év októberében fogják bejelenteni, akárcsak azt, hogy a B változatokat szeretnék a lehető leghamarabb átvenni.
Japán számára jóváhagyásra került légiharc-rakéták eladása az Egyesült Államok részéről. Ennek köszönhetően 32 darab Raytheon AIM-120C-8 AMRAAM rakéta megvásárlás vált lehetővé Tokió számára. A beszerzés becsült költsége 63 millió dollár.
Sikeresen teljesítette átvételi próbáit a USS MINNEAPOLIS-SAINT PAUL (LCS 21) fregatt. Ez az egység a 11. FREEDOM-osztályú egység, vagyis a Lockheed Martin tervezte egytörzsű hajó. A Michigan-tó vízében történt teszt után a USS MINNEAPOLIS-SAINT PAUL a következő év elején kerül majd átadásra a haditengerészet részére.
Ebben az évben egy újabb tengerészgyalogos repülőszázad kezdi majd meg a típusváltást. Októbertől a VMFA(AW)-242 búcsút vesz az F/A-18D Hornet kétüléses vadászbombázóitól és a Lockheed Martin F-35B-re fog átnyergelni. Várhatólag nem egészen egy év alatt a Japánban található Iwakuni bázison települő alakulat eléri a bevethetőséget az új típusán.
Az amerikai hadsereg 160. különleges hadműveleti légi ezrede a Night Stalkers évekkel ezelőtt megvizsgálta az igencsak csendes NOTAR (NO TAail Rotor) kialakítású helikopterek alkalmazhatóságát. A tesztekre két MH-6J helikoptert, a 25356-ot és a 23650-et építették át farokrotor nélküli helikopterré. Ezt a megoldást a McDonnell Douglas repülőgépgyár fejlesztette ki. A munkát 1975-ben kezdték el és az első NOTAR helikopter, egy átépített Hughes OH-6A 1981 decemberében repült első alkalommal. Megjelenése az 90-es évek elejére tehető a polgári helikoptereken. Ennél a megoldásnál nincs faroklégcsavar, így nincs szükség farokreduktorra és transzmissziós tengelyre sem. A faroktartó egy jókora átmérőjű cső, aminek végén egy szabályozható zsalurendszer helyezkedik el. Ezen áramlik ki az a levegő, amit a hajtómű(vek) által kardántengely segítségével megforgatott, a faroktartó mellső részébe helyezett csőlégcsavar szív be, majd fúj ki a szabályozható zsalun át.
Ez a levegőmennyiség szolgáltat ellentartást a főrotor keltette nyomatékkal szemben. A NOTAR rendszer csendesebb és biztonságosabb működést kínál a hagyományos farokrotoros elrendezéssel szemben. A két kismadár közül a 25356-ot, a fegyveres változat, az AH-6J tesztelésére használták. A 23650-es a személyszállító konfigurációnak megfelelően került átalakításra. A tesztek és a kiképzőrepülések azonban azt bizonyították be, hogy a NOTAR rendszer a csendessége ellenére mégsem felel meg a különleges műveleteket végrehajtó egység számára. A helikopterek szállíthatósága mellett a mozgékonysághoz szükséges manővertartalék és a repülések végrehajtásához rendelkezésre álló erő sem volt olyan mértékű, amit elvártak volna. Így a tesztek végeztével a két helikoptert visszaalakították farokrotoros kialakításúvá.
Venezuela állítólag tárgyalásokat folytat Iránnal rakétafegyverek beszerzéséről. Az egyik fegyver a hírek szerint a Fateh 110-es hajók elleni ballisztikus rakéta. Ennek hatótávolsága 300 kilométer, egylépcsős, szilárd hajtóanyagú rakétamotorral rendelkezik. Továbbfejlesztett változata a Raad-500, amelynek szerkezeti eleminek gyártásánál nagyszámban használtak fel szénszálas kompozitot a súlycsökkentés érdekében. Ennek köszönhetően tömege csak fele az elődjének tekinthető, főként acélból épített Fateh 110-hez viszonyítva, bár főbb méreteik megegyeznek. Hatásosságát jelentősen megnövelte az újfejlesztésű rakétamotor az irányítható fúvókákkal, melyet egyébként műholdak szállítására tervezett rakétákhoz alkottak meg. Így pályamódosításra is képessé vált a légkörön felüli magasságokban, megnehezítve ezzel az ellentevékenységet. Az 500 kilométeres hatótávolságú Raad-500-as harci részét 3000 fokos hőmérsékletnek is ellenálló hőpajzzsal védik a légkörbe való visszatérés okozta hőhatás káros hatásától.
A Venezuela érdeklődését felkeltő másik fegyver is egy ballisztikus rakéta. Ez a 750 kilométeres hatótávolságú Zolfaghar. Erről a rakétáról izraeli és amerikai hírszerzési értesülések is jelentették, hogy nem kellően kiforrott konstrukció, üzembiztosságával és pontosságával egyaránt gondok voltak. Létezik azonban egy nagyobb testvére is, ennek Dezful a neve. Hatótávolsága 1000 kilométer és testének megalkotásához szintén kompozit szénszálat használtak fel. Ezen rakéták azért kerülhettek szóba, mivel Venezuela légierejének két fő típusa, az amerikai Lockheed Martin F-16A/B-k, illetve az orosz Szuhoj Szu-30MK2-ek hadrafoghatósága az utóbbi időben jelentősen lecsökkent. Kellő elrettentő erőt ezektől a rakétáktól várhatnak az ország vezetői, egy esetleges külföldi beavatkozás megelőzése érdekében.
Argentínában újra tervek születtek a légierő talpra állításáról. Egy tucatnyi negyedik generációs gép beszerzése mellett, összesen tizenkét EMB-312 Tucano repülőgépet szeretnének korszerűsíteni azzal a céllal, hogy optimalizálják működésüket. A szükséges logisztikai háttér megteremtésével növelni szeretnék a hadrafogható A-4AR Fightinghawk vadászbombázók darabszámát. Az IA-58 Pucará repülőgépeket új hajtóművekkel és fedélzeti rendszerekkel szeretnék ellátni, valamint legalább 40 darab IA-63 Pampa III-as sugárhajtású kiképző repülőgépet szeretnének a légierő kötelékében látni. A kor szavára hallgatva a hazai fejlesztések sorában a pilóta nélküli eszközök létrehozás is szerepel.
A szállítások segítésére Boeing 737-es beszerzése is naprendre kerülhet a C-130 Hercules tehergépek korszerűsítése mellett. Ezekből hat darabra lenne szükséges a feladatok maradéktalan ellátására. Kiegészítő feladatokra a Fokker F-28-as típusból is legalább 3 darab szükségeltetne. Az SA-315 Láma könnyűhelikopterek kivonásra kerülnének egy megfelelő képességű utódtípus kiválasztása és beszerzése után. A két Mil Mi-171E helikopter szolgálatára továbbra is igényt tartanak az Antarktiszon folytatott tevékenységek támogatása érdekében. Konkrétum viszont, hogy a 2014-ben fejleszteni kezdett, majd 2016-ban félbeszakadt FAdeA IA-100 Malvina légcsavaros kiképzőgép fejlesztési programját már újraindították. Az egymás melletti üléselrendezésű, polgári célra is használható, műrepülhető kétüléses tréner prototípusát, az argentin légierő igényei szerint már módosították.
NETARZENÁL GALÉRIA
General Dynamics F-16CM Fighting Falcon
McDonnell Douglas F/A-18A Hornet
LTV Aerospace TA-7P Corsair II
McDonnell Douglas F-4F Phantom II
Lockheed Martin F-35A Lightning II
McDonnell Douglas AV-8B+ Harrier II
Fairchild A-10C Thunderbolt II
