2020.11.21
Hazánk két Embraer KC-390 légi utántöltő és szállító repülőgép megvásárlásáról írt alá megállapodást a gyártóval. Ezenkívül a szerződés kiterjed a pilóták és technikusok képzésére, valamint a repülőgépek üzembe helyezésére és az utólagos üzemeltetéséhez kapcsolódó egyéb szolgáltatások csomagjára is. A szállítások várhatóan 2023-ban kezdődnek el. A Magyar Légierőben a KC-390-ek az ez év júniusában kivont szovjet gyártmányú Antonov An-26-os szállító repülőgépek helyébe lépnek. A magyar KC-390-ek lesznek az első olyan repülőgépek, amelyek speciális állványokkal lesznek ellátva az intenzív ellátást igénylő betegek szállítására. A repülőgépek teljes egészében kompatibilisek lesznek a NATO szabványaival mind a kialakítás, mind a szabványosított rakományok szállítási lehetősége, mind a navigációs és kommunikációs berendezések tekintetében. Az Embraer közleményében megemlítette, hogy megvizsgálják a KC-390 gyártósorának és/vagy összeszerelő sorának megnyitási lehetőségét Magyarországon.
Romániában már a nappali és az éjszakai lövészeteket végzik a délkelet-romániai Krajovában állomásozó 26. Lövészzászlóalj katonái az új Piranha V kerekes gyalogsági harcjárművekkel. A szárazföldi erők számára 2018. január 12-én írták alá a 227 darab lövészpáncélos beszerzéséről szóló szerződést 896 millió euró értékben. Ezeket hat különféle feladatra fogja alkalmassá tenni az eltérő kialakításuk. A 8x8-as kerékképletű Piranha V-ös gyalogsági harcjármű fegyverzetét az izraeli Elbit UT30 Mk.2-es távirányítású torony rejti. Ebben egy 30 milliméteres Orbital ATK Armament Systems MK44-es gépágyú mellett megtalálható egy párhuzamosított 7,62 milliméteres géppuska, valamint két irányított páncéltörő rakéta is. A General Dynamics European Land Systems (GDELS) és az Uzina Mecanică București (UMB) közötti stratégiai együttműködés és technológia transzfer keretében az utóbbi üzemében készítik el a Piranha V-ök túlnyomó részét.
Egészen pontosan 191 készül majd el Romániában. A román Piranha V-ös program jelenleg húsz hónapos késében van. Ennek okai az UT30 Mk.2 távirányítású torony elhúzódó tesztjei, a helyi kommunikációs rendszer járművekbe történő integrálásával és a technológia átadással kapcsolatos problémák voltak. A General Dynamics European Land Systems amerikai cégcsoportot 8,5 millió eurós, a szerződésben szereplő kötbérrel is sújtották már eddig a szállítások késése miatt. Az első harminchat Piranha V kerekes gyalogsági harcjárművet ez év október 5-én adták át. Bukarest első körben 94 páncélosról szóló szerződést írt alá és hamarosan véglegesítésre fog kerülni a második rendelési tétel is.
Lengyelországban is gyarapodott a légierő gépállomány a héten, ugyanis november 16-án egy újabb Leonardo M346-os Bielik sugárhajtású kiképző repülőgép érkezett meg. A Deblin légibázison leszálló 7711-es oldalszámú példány a 11. a Varsó által eddig megrendeltek közül. A tervek szerint ez év végéig telesítésre fog kerülni a 12 gépről szóló megrendelés. Lengyelország 2014 februárjában nyolc M346-os megvásárlásáról írt alá szerződést, amelyek leszállítása 2017 októberében ért véget. Ez a szerződés további négy repülőgép opcióját is tartalmazta, amelyeket 2018 márciusában változtattak meg tényleges rendeléssé. Ezt követően, 2018 decemberében, Lengyelország egy harmadik rendelést is feladott a típus további négy gépre. A második tétel szállítása ez év végén, míg a harmadiké 2022 októberében fejeződik be. A szállítások befejezése után a Lengyel Légierőnek összesen 16 Bielik-je lesz.
Németországban bejelentették a C-160D Transall szállító repülőgépek kivonásának dátumát. A Luftwaffe által 1967 óta használt típust jelenleg a Lufttransportgeschwader 63 (LTG63) repüli a Hohn-i légibázison. Az LTG62-es már évek óta az Airbus A400M-et üzemelteti. A három C-130J-30 és három KC-130J Super Hercules 2021 és 2023 között érkezik majd meg a franciaországi Evreux/Fauville-be. Az MBB, az Aerospatiale és a VFW-Fokker vállalatokat tömörítő Transporter Allianz konzorcium összesen 169 darab C-160-at készített el, ezekből 110 darabot állított hadrendbe Németország. Az LTG63 mellett ezeket még két másik szállítórepülő ezred, az LTG61 és az LTG62 repülte Landsberg, illetve Wunstorf repülőtereken. Jelenleg már csak 14 példány repült az LTG63-nál, míg további egy a WTD61 kísérleti egységnél található meg.
Elsőként a Dán Királyi Légierő (RDAF) Lockheed Martin C-130J Super Hercules taktikai szállító repülőgépei fogják megkapni a Marshall Aerospace and Defense Group által kifejlesztett páncélzatot. Ez a pilótafülkét védi és teljes egészében felváltja a jelenleg is alkalmazott páncélzatot. A nagy szilárdságú polietilénből gyártott páncélzat korszerűségét mi sem bizonyítja jobban mint az, hogy azonos védettséget biztosítva tömege csak fele a most alkalmazotténak. A páncélzat gyorsan és egyszerűen felszerelhető bármelyik ütemezett karbantartás alatt is, ezáltal biztosítva a repülőgépek legoptimálisabb rendelkezésre állását.
Norvégiában vizsgálják az ország páncélos erejének növelési lehetőségét. Jelenleg két elképzelést vázoltak fel. Az egyik a már meglévő német Leopard 2-es harckocsik modernizációját jelentené Leopard 2A7 szintre. Ezzel azonban nem tudnák az elvárt szintet teljesíteni, így még vásárolni kellene páncélosokat is. A másik utat az új harckocsik beszerzése jelentené. Ebben az esetben a dél-koreai K-2 Black Panther típus került megemlítésre. A két gyártót már megkeresték a norvégok az esetleges védelmi ipari együttműködés lehetőségek felmérésének céljával. Várhatólag a 2021-es évben megszületik majd a döntés, így bármelyik úton is indulnak majd el a norvégok, a páncélos erők 2025-ben már átvehetik az első új, vagy éppen alaposan korszerűsített harckocsijukat.
Pár hét késessel, de 2020. november 19-én, csütörtökön megérkezett a harmadik Airbus A330MRTT (Multi-Role Tanker Transport) többfunkciós repülőgép is a spanyolországi Getafe repülőteréről az Eindhoven-i bázisra. Ez a T-056-os Airbus A330 MRTT lesz az egyetlen a NATO tagországok közül egyre többeket tömörítő nemzetközi alakulat flottájában, amelyet orvosi evakuációt lehetővé tevő módon alakítanak át. A konfiguráció megváltoztatása után ez a repülőgép lesz az első a 4 repülőgép közül, amely a németországi Köln katonai repülőtéren fog tartósan állomásozni. A T-056-os Airbus A330MRTT eredetileg a németországi repülőtérre kellett volna, hogy megérkezzen, de jelenleg még Kölnben az infrastruktúra még nem áll készen az Airbus-ok fogadására.
Az első Airbus A330MRTT (T-055) 2020. június 30-án érkezett meg Hollandiába. A másodiknak átadott Airbus A330MRTT (Multi-Role Tanker Transport) többfunkciós repülőgép, aT-054-es lajstromjelű gép 2020. augusztus 10-én 13:00-kor szállt fel a spanyolországi Getafe repülőteréről és kétórányi repülés után szállt le az Eindhoven-i bázison. Ezek az első időben leginkább a képzésben vettek részt, de a 2020-as év végére már ezekből egyre kevesebb lesz, mivel eddigre egyre több lesz azon repülések száma, amire a gépeket tervezték és megvásárolták. A negyedik és az ötödik repülőgép jelenleg már átalakítás alatt áll a Getafében lévő Airbus Defense létesítményben. A harmadik repülőgép leszállítását 2020 októberében tervezték, a negyedik pedig még 2020 novemberében lesz átadva. Innentől kezdve évente egy A330MRTT átadása szerepel a tervekben. Az ötödik A330-at 2020 májusának elején repülték át Toulouse-ból Getafe-re, ahol az átalakítások folynak. A 260-300 utas, vagy 45 tonnányi rakomány és/vagy 111 tonnányi üzemanyag elszállítására, valamint betegszállításra is képes tartálygépekkel Belgium, a Cseh Köztársaság, Németország, Luxemburg, Norvégia és Hollandia ilyesféle igényeit fogják kielégíteni a jövőben.
Amszterdam és Luxemburg 2016 közepén határozta el a közös egység létrehozását, ehhez 2017-ben csatlakozott Berlin és Osló is. A megnövekedett feladatok miatt ekkor már 5 A330MRTT beszerzése szerepelt a tervekben, majd Brüsszel 2018 eleji csatlakozásával alakult ki a nyolc gépből álló mennyiség. Prágában csak ezek után, 2019 októberében döntöttek a programban való részvétel mellett. A gépenként 1100 repült órából Németország 5500-at, Hollandia 2000-et, Belgium 1000-et, Luxemburg 200-at, míg Norvégia és Csehország 100-100-at tervezett igénybe venni. A jelenlegi egészségügyi válság ellenére folyamatosan halad ez a program, és a szállítások az eredeti ütemtervet követik, csak korlátozott késések várhatóak.
A földi és a légi személyzet képzésében kisebb fennakadás volt, de a pilóták és a szerelők első csoportja a járvány kitörésének idejére már teljes képzésben részesült. A legénység többi tagjának képzése igen rövid idő elteltével újraindult a spanyolországi Sevilla-ban, az Airbus oktatóközpontjában. Ezek a fent említett igények azonban időközben módosultak, méghozzá felfelé. Luxemburg esetében ugyanis a 200 óra helyett már 1200 lenne a szükséglet, így azt csak egy újabb gép beszerzésével lehetett megvalósítani. Így 2020 októberében megszületett a döntés a 9. Airbus A330MRTT beszerzéséről is.
Megérkezett Svájcba a Lockheed Martin ajánlata november 18-án. A svájci New Fighter Aircraft (NFA) tenderen az F-35A Lightning II a Saab Gripen, a Dassault Rafale, az Airbus Eurofighter, valamint a Boeing Super Hornet típusával verseng a megrendelésért. Bern 6 milliárd svájci frankot szán az összes F/A-18C/D Hornet és F-5E/F Tiger lecserélésére és elvárja a vételár 60%-ának ellentételezését. A Lockheed Martin ezért az összegért 40 darab F-35-öst tett a csomagba a szükséges oktatással és logisztikai támogatással. Ez utóbbi méretére jellemző, hogy tartalmaz annyi tartalék alkatrészt, hogy ezekből egy féléves üzemeltetés is megvalósítható lesz. Továbbá lehetőség nyílik a svájci iparnak is részt vennie az F-35-ös világméretű gyártási láncában. Mindezeken felül a Lockheed Martin négy repülőgép összeszerelésének lehetőségét kínálja Svájcban, hogy a légierő és az ipar egyaránt jobban megismerje az F-35-ös repülőgépet, így könnyebbé téve annak üzemeltetését a teljes élettartama során. A jelenlegi számok is igen figyelemreméltóak az F-35 esetében, hiszen a mai napig a típust 13 nemzet választotta és már több mint 585 darab F-35 áll szolgálatban.
Sikeres éleslövészettel bizonyította szárazföldi célpontok elleni csapásmérő képességét Franciaország ötödik FREMM-osztályú (Frégate Européenne Multi-Mission) fregattja, az FS BRETAGNE. A 2013 októberében építeni kezdett 5900 tonna vízkiszorítású, 139 méter hosszú, 19,7 méter széles BRETAGNE 2016 szeptemberében került vízre, tengeri próbajáratait 2017 novemberében fejezte be. 2020. november 10-én kedden, egy MBDA MdCN (Missile de Croisière Naval) csapásmérő robotrepülőgép indításával tettek pontot a legénység képzési idejének végére. A 2015-ben rendszeresített MdCN végigrepülte a tervezett útvonalat és a fedélzeti infravörös önrávezető fejének érzékelőjével befogta a megsemmisítésre kijelölt célt a Biscarosse lőtér területén. A több száz kilométeres hatótávolságú MdCN a légi indítású SCALP csapásmérő robotrepülőgép továbbfejlesztett változata. Használatával a nemzetközi vizekről nyílik lehetőség szárazföldi célpontok megsemmisítésére.
Az Airbus Helicopters bízik abban, hogy az év végéig elindíthatja az EC665 Tiger harci helikopterek MkIII-as jelzésű korszerűsítési programját, miután három ügyféllel már megállapodást kötöttek a szükséges módosításokkal kapcsolatban. Az elmúlt fél évben az Airbus Helicopters technikai jellegű megbeszéléseket vezetett Franciaországgal, Németországgal és Spanyolországgal a helikoptereiktől elvárt képességek feltérképezése okán. A szerződést 2021 közepéig szeretnék tető alá hozni. A Tiger MkIII-as korszerűsítési programban az üzemeltetési költségek csökkentése mellett a fegyverzet erősítése, bővítése is szerepel a fedélzeti elektronika modernizálása mellett.
November 13-án az északnyugat-franciaországi Lorient-ban vízre bocsátották a Párizs által megrendelt utolsó FREMM-osztályú (Frégate Européenne Multi-Mission) fregattot. Az 5900 tonna vízkiszorítású, 139 méter hosszú, 19,7 méter széles LORRAINE (D657) a hajóosztály 8. francia megrendelésre épített hajója. A Naval Group által gyártott hajókból még kettő másik is elkészült, ezek azonban exportra kerültek Marokkóba, és Egyiptomba. A 2021 tavaszán szolgálatba álló ELZÁSZ (D656) nevet viselő testvérhajójával együtt ennek is a fő feladata a légvédelem lesz, ezért több helyen is FREMM DA-ként emlegetik ezeket a hajókat.
Másodlagos képességgel is bírnak, hiszen a tengeralattjárók elleni fegyverzetük is megmaradt. Fő fegyverzetük az Aster 15 és a 450 kilogrammos, 4,9 méter hosszú, 180 milliméteres átmérőjű, több mint 100 kilométeres hatótávolságú Aster 30 rakéták. Továbbfejlesztett és hatékonyabbá is vált többfeladatú Thales Herakles radarjuk mellett eltérő a kommunikációs rendszerük is, valamint a SETIS harcvezetési rendszer kezelőpultjai is megtalálhatók a fedélzetükön. Párizsban 2013-as évben vált véglegessé, hogy csak nyolc kerül megvásárlásra, a tervezett tizenkettő FREMM-fregattból a francia flotta számára. Ezek közül hat tengeralattjárók elleni, kettő pedig légvédelmi feladatokra lesz „szakosodva” és 2021-ben, valamint 2022-ben kerülnek átadásra. Ez a hajómennyiség még így csökkentve is a legambiciózusabb és legnagyobb európai flottafejlesztési programnak bizonyult. A LORRAINE (D657) fregatt 2022 novemberében megkezdi a tengeri próbáit.
Franciaországban szerződést kötött a Dassault Aviation céggel hét Falcon 2000 LXS üzleti repülőgép megvásárlásáról. Ezeket az átépítés után Falcon 2000 MRA tengeri megfigyelő repülőgépként fogják üzemeltetni. Ezek szállítása 2025-ben kezdődik el. Párizs az Albatros programja keretében összesen 12 darab ilyen, törzs alá szerelt Thales Searchmaster radarral, Safran Euroflir elektrooptikai rendszerrel, megfigyelő ablakokkal, ledobható mentőtutajokkal, katonai kommunikációs rendszerekkel, zavarásbiztos GPS-vevőkkel egyaránt ellátott, módosított Dassault Falcon-t tervez beszerezni. Az Avion de Surveillance et d'Intervention Maritime (AVISMAR) program célja az öt Falcon 200 Gardian és a nyolc Falcon 50M cseréje, amelyeket jelenleg a Francia Haditengerészet üzemeltet. A Falcon 200 Gardian-okat 2025-ben, a Falcon 50M-et 2029-benfogják nyugdíjazni. Mindkét típus több mint 40 éve szolgál. Azonban a 12 Falcon 2000 MRA tengeri megfigyelő repülőgépből nem mind fog Franciaországban legyártásra kerülni. A többségüket Indiában készítik majd el az Dassault Reliance Aerospace Limited (DRAL) francia leányvállalatnál, Új-Delhi 2016-os Rafale vadászgépeinek megvásárlásával kapcsolatos ellentételezés részeként és csak az átalakításuk történik majd Franciaországban. A gépekhez legalább tíz évig nyújt majd ipari támogatást a gyártó.
Pár nappal ezelőtt, 2020. november 17-én egy Embraer EMB-314/A-29 Super Tucano turbólégcsavaros felfegyverezhető kiképző repülőgépet észleltek a portugáliai Monte Real légibázison. A PT-ZTU lajstromú és egyedi festéssel rendelkező Super Tucano a gyártó tulajdonát képezi és a leendő megrendelők típussal történő megismertetésére is használják. Lisszabon eddig nem jelentette be hivatalosan, hogy ilyen kategóriájú repülőgépet keres, de annyi bizonyos, hogy a légierő pilótáinak Egyesült Államokban történő képzése csak átmeneti jellegű. Ezt az tette szükségessé, hogy a pilótaképzésben használatos Dassault/Dornier Alpha Jet A sugárhajtású kiképzőgépeket 2018-ban utód nélkül kivonták a hadrendből.
Németországban vizsgálták a korszerűsített Taurus KEPD 350 csapásmérő robotrepülőgépek és a hordozásukat, indításukat végző spanyol EF-18M Hornet vadászbombázók közötti megfelelő adat kapcsolatot. A MBDA Germany és a Saab Dynamics partnersége által létrejött Taurus Systems GmbH által gyártott több mint 500 kilométeres hatótávolságú fegyverek Spanyolország által megvásárol példányainak korszerűsítéséről 2018-ban született megállapodás. A már 12 éve rendszeresített Taurus KEPD 350 csapásmérő robotrepülőgépek esetében ez a fegyver számítógépén futó program frissítésében, újabb képfeldolgozó számítógépes szoftver és navigációs algoritmusok alkalmazásában, valamint zavarvédettebb és továbbfejlesztett műholdas vevőben és ennek új antennájában merültek ki. A repülési feladatok végrehajtására két együléses és egy kétüléses Hornet települt át Németországba 19 főnyi katonával együtt. Az együléses gépek közül az egyikre került felfüggesztésre a Taurus KEPD 350 csapásmérő robotrepülőgép, míg a másik a tartalék szerepében készen állt bármikor átvenni társa szerepét, amennyiben műszaki meghibásodás lép fel. A kétüléses pedig a kísérőgép volt a repülések során. Valós indításra ugyan nem, de annak szimulálására sor került. Ezt követően a Hornet géppár végigrepülte a Taurus számára kijelölt útvonalat, ellenőrizve hogy a módosított fedélzeti rendszerek megfelelően működnek-e. Ezek során probléma nem adódott, így a korszerűsítés sikeres volt.
Görögország hivatalosan kérte Washingtontól az ötödik generációs, az amerikai Lockheed Martin által gyártott F-35 vadászbombázók beszerzési lehetőségét. Athén most 18-24 ilyen gép megvásárlási igényével fordult az Egyesült Államokhoz, amelyek lehetnek újak, vagy akár használtak is. Ez év októberének végén a görög Estia újság arról számolt be, hogy Mike Pompeo amerikai külügyminiszter a közelmúltbeli görögországi látogatása során biztosította az európai országot, 20 Lockheed Martin F-35A Lightning II biztosan eladásra fog kerülni számára. A lap azt is tudni véli, hogy a 2022-ben hat repülőgépet vásárolnak majd meg, és azokat az első hat francia Dassault Rafale vadászbombázóval nagyjából egy időben szállítják le. Továbbá azt is valószínűsítik, hogy a görög F-35-ök egy része olyan példány lesz, melyeket eredetileg a szomszédos Törökország részére kezdtek el építeni.
Ez év elején mindenesetre a gyártósoron 24, az építés különféle szakaszában lévő, eredetileg török megrendelésre elkészíteni kezdett F-35-ös volt megtalálható. A már elkészültek közül – az első török F-35A 18-0001 gyártási számmal 2018. május 10-én repült első alkalommal – nyolcat az USAF fog hadrendbe állítani a legutóbbi hírek szerint. További hatot tartós tárolásba helyeznek, lehet ezek lesznek majdan az első görög Lightning II-ek. Ez év júliusában Görögország azt tervezte, hogy 2021-ben aláírja majd 20 darab ötödik generációs Lockheed Martin F-35A Lightning II-es vadászbombázó megvásárlásáról szóló szerződését. Ennek értéke közel 3 milliárd dollár lesz és az első példányokat 2025-ben, vagy 2026-ban vehetik majd át. A Rafale beszerzésről is érkeztek sajtó hírek. Ezek szerint Franciaország várhatóan 2021 januárjában szállítja majd le az első használt Rafale-t, a 11 másikat pedig még az év decemberig átadják, havonta egy példányos ütemezésben. Ez azonban feltételezi, hogy a szerződést mihamarabb aláírják, és az első előleg befizetésre kerül az év végéig.
Oroszországban az ejtőernyős csapatok fő páncéltörő rakétáit még mindig a régi Fagot, Konkursz és Metisz rakéták jelentik. Ez a közeljövőben már voltozni fog, hiszen az első Kornet-D1-ek (NATO-kód: AT-14 Spriggan) már átadásra kerültek eme fegyvernem számára. A kijelölt állomány még ez év decemberében elkezd majd megismerkedni az új irányított rakétákkal. Ezeket a rakétákat a páncélosok mellett sikerrel alkalmazhatják majd helikopterek és drónok ellen is. A kézzel szállítható állvány mellett, a kerekes valamint a lánctalpas futóművel rendelkező járművekről is tervezik felhasználni. Ez utóbbi esetében a BMD-4M-en rendszeresíteni tervezik. A Kornet rakétái közül a 9M133-1 tandem robbanófejjel ellátott 1000-1200 milliméteres homogén páncélzat átégetésére képes páncéltörő, a 9M133F-1 termóbárikus harci résszel ellátott rakéta 100 métertől 5500 méterig alkalmazhatók. Továbbá használhatók a megnövelt hatótávolságú, 8000 méterre elrepülő 9M133M-2 1300 milliméteres homogén páncélzat átégetésére képes páncéltörő és a még nagyobb hatótávolságú, ezért nagyobb rakétamotorral felszerelt 9M133FM-3 termóbárikus harci résszel felszerelt, akár helikopterek ellen is bevethető variánsok is.
Gyaníthatóan a Központi Katonai Körzet csapatinál fognak felbukkanni az 2020 márciusában rendszeresített új rakétákkal ellátott TOS-1A rakéta-sorozatvetők. Elődjeihez hasonlóan az új rakétának is termobárikus a harci része, ez azonban új összetételtű vegyületből áll, tömege 90 kilogramm. Az igencsak hatásos termobárikus fejrész pusztító ereje az új, hatásosabb robbanóanyagnak köszönhetően nagyobb lett, de a rakéta 220 milliméteres átmérője változatlan marad. Az eddigi 3,725 méteres hossza viszont megnövekedett, egyrészt a harci rész miatt, (mely már eredetileg is a rakéta hosszának majd kétharmadát elfoglalta) másrészt a hatótávolsága miatt. Ugyanis, az eddig is alkalmazott MO-1.01.04M rakéta 6000 métere helyett az új rakéta már 10000 méterre is eljuthat, ennek köszönhetően az indítójármű kikerülhet az irányított páncéltörő rakéták hatótávolságából. De mindezen fejlesztések ellenére a régi MO-1.01.04M rakéták a továbbiakban is használatban maradnak, hiszen ezek minimális indítási távolsága 400 méter, míg az újaknál ez az érték már 1600 méterre növekedett. A tervek szerint új családtaggal fog bővülni a TOS rakétavető páncélosok családja. A 30 rakéta indítására képes TOS-1-et (Ob.634, vagy TOS-1M) a 24 rakéta indítására képes Ob.634B, vagy TOS-1A követte (ez exportra is került Örményország, Azerbajdzsán, Irak, Kazahsztán és Algéria részére), mindkettő a T-72-es harckocsi alvázán került legyártásra. Az új variáns, mely a TOS-2-es megjelölést fogja viselni, a pár éve bemutatott T-14-es Armata harckocsi alvázán kerül majd kialakításra. Gyaníthatóan a TOS-2 is el lesz látva a továbbfejlesztett rakétával.
Az Armata páncélos család egy újabb tagját tervezik már Oroszországban. A T-17-es jelzésű jármű egy rakétás páncélvadász lenne. Megjelenése igencsak emlékeztet a 9P157-2 Krizantém-Sz rakétás páncélvadászra, amelyet a BMP-3-as gyalogsági harcjárművön hoztak létre. A középvonaltól balra eltolt behúzható indítóállványát és a rakétákkal ellátott töltőberendezését a leszerelt torony miatt felszabaduló helyre építenék be. A parancsnok jobb oldali búvónyílása mögé szerelnék fel a célzórendszert és a távirányítású géppuskát is. A rajzok alapján a páncéltestet megrövidítenék, hiszen a T-14 Armata 7 futógörgőjével szemben a rakétás páncélvadászon csak 6-ot látni.
Még jelenleg sem biztos az, hogy mennyire is képesek Kína hajók elleni ballisztikus rakétái ellátni feladataikat. Az augusztusi teszt során két hajóellenes ballisztikus rakéta, egy-egy DF-26B és DF-21D indítására került sor egy mozgó célpontra a Dél-kínai-tengeren. Az nem ismert, hogy a rakéták milyen kárt okoztak a hajón, és hogy az a találatokat túlélte-e, vagy szinte azonnal elsüllyedt, ahogy az várható lenne egy ilyen fegyvertől. Más hírek szerint akkor négy rakéta indítására került sor, de kettő még a partvonalat sem tudta elhagyni, a földbe csapódtak. A másik kettő viszont eljutott a tenger fölé, de nem ért el találatot. Tény, egy a hangsebesség többszörösével haladó repülőtestet nem könnyű úgy irányítani, hogy eltaláljon egy másik mozgásban lévőt, még ha az hajó méretű is. Amennyiben tényleg kudarcot vallottak eme fegyverek, úgy érthető a titkolózás, hiszen így továbbra is jelentős elrettentő erőt jelenthetnek ezek a valós képesség nélküli rakéták.
A közösségi médiának köszönhetően egy a világhálóra felkerült fotó arról tanúskodik, hogy már folynak a légi tesztek a Xian Aircraft Corporation (XAC) Y-20 nehéz szállító repülőgép légi utántöltő változatával. 2019-es műholdfotók alapján legalább egy ilyen Y-20 már akkor létezett. A több mint 60 tonnás terhelhetőségű Y-20 szállítógép módosítása a szárnyai alá felszerelt utántöltő konténerekkel lett ellátva. A mostani igencsak rossz minőségű képen a repülő Y-20 szárnyai alatt megfigyelhetők voltak ezek az utántöltő konténerek. A bal szárny alattiból a tömlő ki volt engedve és ez mögött igencsak közel, szinte az utántöltéshez megfelelő pozícióban, de nem összecsatlakozva egy J-20-as lopakodó vadászbombázó repült. A J-20-ról még 2018 végén a kínai televízióban volt látható, igaz elhomályosított képeken, a lopakodó vadászbombázó utántöltésére szolgáló fogadócső. A természetesen behúzható kivitelű légi üzemanyag-felvételt lehetővé tevő eszköz a pilótafülke jobb oldalán volt (alig) látható.
Tajvanon egy tesztet hajtottak végre a Nemzeti Chung Shan Tudományos és Technológiai Intézet (NCSIST) által tervezett Wan Chien, vagy Ten Thousand Swords néven is ismert kazettás résztöltetű csapásmérő robotrepülőgéppel. A 200 kilométeres hatótávolsággal rendelkező, műholdas irányító rendszerrel ellátott, hazai fejlesztésű fegyver már évek óta hadrendben áll és a tajvani stratégiában fontos szerep hárulna rá a kínaiak elleni hadműveletben. Létrehozásának kényszerét a Raytheon AGM-154 JSOW csapásmérő robotrepülőgépek eladásának Egyesült Államokbeli vétója szülte. A 2015 óta sorozatgyártásban készített Wan Chien-t úgy tervezeték meg, hogy a több mint 100 résztöltetével képes legyen hajók, rakéta- és radarbázisok, csapatösszevonások, kikötői létesítmények és repülőterek elleni támadások végrehajtására.
A Wan Chien csapásmérő robotrepülőgépet a modernizált F-CK-1C/D Ching-Kuo vadászbombázók egyik új fegyverének szánták. A légierő által bevethető darabszámot nagyban csökkentette, hogy évekig egy kormányzati döntés következtében a tervezetnél kisebb mennyiségben vásároltak a fegyverből. Azonban egy 2017-es elemzés rávilágított a tévedésre, ezért a gyártási ütem emelését végrehajtották, így évente több mint 100 darab Wan Chien készülhetett el. A mostani, november 11. indítást egy F-CK-1C/D Ching-Kuo vadászbombázókkal felszerelt repülőezred gépéről végezték és egy kísérő repülőgépről figyelemmel kísérték az egész repülést. Az NCSIST jelenleg a Wan Chien csapásmérő robotrepülőgép a zavarvédelmének és hatótávolságának növelésén munkálkodik. Reményeik szerint utóbbit sikerülhet majd 400 kilométerre növelni.
Felszállási tilalom alatt állnak Tajvanon a Lockheed Martin F-16-os vadászbombázók. Az ok az, hogy 2020. november 17-én, kedden este pár perccel a hualieni légibázisról való felszállás után a 6672-es oldalszámú együléses változat eltűnt a radar képernyőkről, kilenc tengeri mérföldnyire északkeletre a légitámaszponttól. Az éjszakai kiképzőrepülésre indult gép volt egy hónapon belül a második, míg ebben az évben már a negyedik olyan tajvani katonai repülőgép, mely veszteséglistára került. Ez előtt október végén egy Northrop F-5-ös zuhant a tengerbe pilótájának a halálát okozva.
Vízre bocsátották Japán következő generációs többfeladatú fregattjai közül az elsőt november 19-én. A 30FFM jelzéssel ellátott hajóosztály első egysége a KUMANO nevet viseli, hadrendi jelzése FFM-2. Ez utóbbi eléggé árulkodó, hiszen az FFM-1-et viselő hajó eddig nem került vízre, még építés alatt áll a Mitsubishi Heavy Industries nagaszaki hajógyárában, a késés okáról nincs hír. A 132 méter hosszú, üresen 3900 tonna, de teljesen feltöltve 5500 tonnás vízkiszorítással rendelkező fregattok esetében a nagyfokú automatizáltságnak köszönhetően a legénysége mindössze 90 fős. A meghajtást egy Rolls-Royce MT30 gázturbina és egy pár MAN 12V28/33D STC dízelmotor biztosítja, ezek segítségével a hajók képesek elérni a 30 csomós sebességet is. A KUMANO 2021-ben kerül majd átadásra a flotta részére és 2022-ben lép majd szolgálatba. Tokió terveiben további 21 testvérhajó megépítése szerepel. Az építést több hajógyár között osztják szét, és várhatóan 2022-től évente két hajót adnak majd át. A japán kormány korábban hat fregattot rendelt meg, és a legújabb védelmi költségvetési kérelmében további két hajóra igényelt 951 millió dollárt. Egy ilyen fregatt kalkulált egységára körülbelül 461 millió dollár. A hét elején a Singapore's Business Times újság arról számolt be, hogy Indonézia négy 30FFM fregattot kíván vásárolni. A lap úgy tudja, a beszerzésről politikai szinten már meg is állapodtak az országok vezetői.
Japánban a szárazföldi haderő pilótái 2020. november 6–tól már repülik a Bell/Boeing V-22B Block C változatú Osprey billenőrotoros repülőgépeket. A szigetországba 2020 májusában hajóval szállították át az Egyesült Államokból az első két gépet, melyek a JG-1701 és a JG-1705 jelzést viselik. Éppen ez utóbbi volt az a példány, mely 2020. július 10-én átrepült Iwakuniból a kisarazui támaszpontra. Tokió 2015-ben választotta ki a V-22-est, amelyből eddig 17 darabot rendeltek meg. A japán pilóták és a műszakiak a tengerészgyalogság VMMT-204 századának segítségével ismerkedtek meg a típussal 2016-tól kezdődően a New River támaszponton.
Ausztráliában új életre kellhet néhány már kivonásra került Sikorsky S-70B-2 Seahawk helikopter. Az Ausztrál Haditengerészet által 2018 novemberében eladásra felkínált forgószárnyasokból a Skyline Aviation Group 11 gépet, valamint nagymennyiségű tartalék alkatrészt vásárolt meg. Szándékuk szerint e helikopterekből párat repülőképessé fognak tenni és tűzoltásra lesznek képesek. A 2019-es Avalon Airshow-n már be is mutatták az elképzelésüket. Az egykori N24-016-os lajstromjelet viselő helikopter törzse alá egy 4500 literes tartály került felszerelésre a tűzoltáshoz szükséges rendszerekkel együtt. A 325 kilogrammos puha oldalfalú tartály, amelyet Helitak tervezett, víz nélküli állapotban összecsukható és csak feltöltve nyeri el alakját. Miután a szükséges átalakítások megtörténtek a helikopteren a 3,4 méterszer 2 méteres alapterületű tartály mindössze 25 perc alatt fel-és leszerelhetővé válik. Feltöltését a helikopterre szerelt csővel és szivattyúval is megoldhatják bármilyen szabad vízfelületről. A Skyline Aviation Group szeretne 2-6 helikoptert képessé tenni a tűzoltásra a 2021-es évre.
Jelenleg még nem végleges a 2021-es védelmi költségvetés F-35-re vonatkozó része az Egyesült Államokban. Az eredeti terv szerint a Pentagon 79 F-35-t vásárolt volna meg, 48 F-35A-t a légierőnek, 10 F-35B-t és 21 F-35C-t az amerikai haditengerészetnek, illetve a tengerészgyalogságnak. Valószínűleg további 1,7 milliárd dolláros kiadással tizenhét újabb F-35 megvásárlására is sor kerülhetne. Ezekből tizenkét F-35A és öt F-35C variáns lenne. Ez így összesen 96 darab vadászbombázót eredményezne, ami öttel több, mint amiről ez év júliusában szó volt. Persze azt sem árt megemlíteni, hogy a 2020-as költségvetési év keretében 98 darab F-35-el lettek gazdagabb az amerikai haderők.
Az Amerikai Légierő (USAF) nyugdíjazta két Boeing WC-135 Constant Phoenix repülőgépének egyikét. A WC-135 feladata, hogy mintákat gyűjtsön a légkörből nukleáris robbantások felderítése és azonosítása céljából. Az 582-es oldalszámú repülőgép november 16-án a szolgálatból való kivonás után utoljára szállt fel a nebraskai Offutt bázisáról. Ezt a példányt 1962-ben építették és KC-135 Stratotanker-ként lépett szolgálatba. A repülőgépet először EC-135-ös Looking Glass konfigurációnak megfelelően alakították át. WC-135 Constant Phoenix típusváltozattá az 1998-ban történt újabb átépítést követően vált. Eme speciális repülőgépek által ellátott feladatkörre természetesen szükség van és lesz is a jövőben, éppen ezért 2022 végéig három újabb WC-135R lép majd szolgálatba, amelyeket szintén KC-135R tankergépekből alakítanak át.
Új kiegészítőt mutatott be a Lockheed Martin a Block 70/72-es változatú F-16-os változatokhoz. A Legion-ES (Legion-Embedded System) konténert már egy vevő meg is rendelte, de kilétét eddig nem fedték fel. A Legion-ES 2023-tól kezdődően lesz majd elérhető, hossza 1,95 méter, tömege 300 kilogramm. A benne elhelyezett infravörös érzékelő a légi célpontok felderítését és azonosítását teszi lehetővé. Elhelyezésére akárcsak elődjénél, a szívócsatorna jobb oldalán nyílik lehetőség.
NETARZENÁL GALÉRIA
Northrop SF-5M Freedom Fighter
McDonnell Douglas CE-15 Hornet
Aerospatiale SA-319B Alouette III
McDonnell Douglas F-15E Strike Eagle
General Dynamics F-16C Fighting Falcon
McDonnell Douglas EAV-8B+ Harrier II
Fairchild A-10C Thunderbolt II
McDonnell Douglas T-45C Goshawk
