Minderre még július 13-án került sor. A Japánban lévő Iwakuni támaszpontról felszállt amerikai tengerészgyalogos Lightning II-es géppár Kagoshima prefektúra felett repült Okinava felé ekkor.

A gépek a villámcsapás után biztonságosan leszálltak, személyi sérülés nem történt. A földi ellenőrzés után a gépeken A osztályú sérüléseket fedeztek fel, vagyis a javításuk a legsúlyosabb kategóriába került. Így már tudni lehet, hogy helyreállításuk több mint 2,5 millió dollárba fog kerülni. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy két F-35B-t ért villámcsapás, hiszen a gyártó 2020 júniusában adta ki javaslatát, hogy az A változatú F-35-ök kerüljék el a zivataros terülteket, mivel nem biztosított teljes mértékben a villámcsapás elleni védelmük. Persze 2020 októberére gyártósoron volt az első olyan F-35A példány, amelyen módosították a repülőgép üzemanyagtartályait repülés közben, a gépbe épített OBIGGS (On Board Inert Gas Generating System) rendszer segítségével, nitrogénnel feltöltő rendszer csőtartóit.

A megerősítéseknek köszönhetően az üzemanyagtartály belsejében lévő csövek biztonságosabban lettek rögzítve a helyükön, és így megakadályozták a sérüléshez vezető mozgást. Míg a szükséges korrekciós intézkedést kidolgozták és végrehajtották az új F-35-ösök esetében, a Védelmi Minisztérium és a Lockheed hosszú ideig arról tanácskozott, hogyan lehetne a legjobban megvalósítani a már átadott repülőgépek javítását. Az utólagos szerelés, vagyis a helyszíni módosítások elvégzése valószínűleg több évig fog tartani. A tárgyalások azt is meghatározzák, hogy a Lockheed vállal-e pénzügyi felelősséget a problémáért. Még 2020 június első napjaiban a Utah államban lévő Hill Légibázison lévő Ogden Logisztikai Komplexumban, egy időszakos karbantartásra érkezett F-35A-n a nitrogén szállítását végző csőrendszeren sérülést fedeztek fel.

A rövid távon fel-és helyben leszálló Lockheed Martin F-35B Lightning II-es (Wikipedia)

A lehető leggyorsabban ellenőrzésnek vetettek még alá 24 gépet, ezekből 14-en fedeztek fel hasonló hibát. A BAE Systems által gyártott OBIGGS rendszer segítségével előállított nitrogén segít csökkenteni az akár villámcsapástól is bekövetkező felrobbanás veszélyét. Persze mivel egy harci repülőgépről van szó, a harci sérülések okozta veszélyek ellen került megalkotásra ez a rendszer, akárcsak elődjei, melyek még nitrogénpalackokból kapták a robbanásveszélyt csökkentő gázt. Vagyis az F-35-ök esetében nem kell annak utántöltésével foglalkozni a műszaki kiszolgálás során. Tehát volt gond, de csak az A változattal, ugyanis a rövid távon fel-és helyben leszálló B, valamint a hordozófedélzeti C változat esetében ez a rendszer némileg eltér a konstrukció kialakításából adódóan.

A Lockheed Martin így ideiglenesen felfüggesztette az F-35-ök szállítását 2020. június 2-tól 23-ig, míg megerősítést nem nyert, hogy a gyártás során még minden rendben található a csőrendszert érintőleg. Úgy tűnik tehát, hogy a rendellenesség csak az átadást követően lép fel a típuson. Némelyik elképesztően gyorsan használódott el, volt olyan, amelyik mindössze 173 órát töltött repülőgépbe építve. Mivel nem lehetett garantálni, hogy az OBIGGS rendszer megfelelően működne, ha az F-35-öt villámcsapás érné, az a döntés született, hogy repülési korlátozásokat vezetnek be. Így az F-35A-k kénytelenek lesznek a villámlással járó zivatartevékenységeket 40 kilométeres körzetben elkerülni, akárcsak a 2010-es évek elején tették 2014 végéig, az áttervezést követő módosításig.