2018. sze 15.

2018.09.15

írta: Netarzenál
2018.09.15

Évek óta első alkalommal komoly érdeklődés mutatkozik a BAE Systems F-CEV Terrier műszaki harckocsi iránt. A páncélosból eddig csak Nagy-Britannia vásárolt egy kisebb mennyiséget, ezeket 2013 júniusától 2014 augusztusáig át is adták. A 2009-ben megkötött, 386 millió font értékű szerződésben foglaltak szerint a brit cég összesen 60 Terriert adott át a hadseregnek, ahonnan további megrendelések nem érkeztek a vezeték nélküli távirányítással is működtethető műszaki harckocsira. A BAE Systems a legyártott járműveken felül ezért az összegért szimulátorokat és logisztikai csomag is szállított a megrendelőnek.

A Terrier terepen képes lépést tartani a Warrior gyalogsági harcjárművekkel és a Challenger 2-es harckocsikkal, légi szállítását pedig egy A400M Atlas is képes megoldani. A 31,5 tonnás, 6 méter hosszú, 2,5 méter széles és 2 méter magas Terrier kimagasló terepjáró képességgel rendelkezik, kezelőszemélyzete 2 fő, maximális sebessége eléri a 70 kilométer per órát, fegyverzetét egy 7,62 mm-es géppuska alkotja. Mostanában Párizsból érdeklődnek a BAE Systems F-CEV Terrier műszaki harckocsi után, persze jó okkal, hiszen amennyiben Londonban Nexter VBCI gyalogsági harcjárművek és/vagy a CAESAR önjáró tarackok beszerzése mellett döntenének, Franciaország a műszaki páncélosból szerezne be néhány darabot.

Spanyolországban az eddig megrendelt 22 darab NHIndustries NH90 TTH szállítóhelikopter mellé továbbiakat is be fognak szerezni, egy szeptember eleji döntés értelmében. Az első megrendelésre került példányokból eddig nyolcat vett át a spanyol haderő. Az idén Katarból befutó 28 darabos megrendelést nem múlja felül a spanyolok 23 darabos újabb beszerzése, de ebben az évben mégis a második legnagyobb megrendelésnek számít. A helikoptereket az NHI konzorciumi tag, az Airbus Helicopters Albacete-i létesítményében szerelik össze.

A Lockheed Martin bejelentette, hogy hamarosan elindítja 85 darab görög F-16-os vadászbombázó Blokk 70/72 Viper szintre történő frissítési programját. Az első két év a mérnöki tervezési munkát fogja felölelni, a harmadikban elkészül az első prototípus, míg a negyedikben már kezdetét veszi a görög pilóták átképzése.

Oroszországi hírek szerint a T-14 Armata harckocsi egy újfejlesztésű, harckocsiágyúból indítható irányított rakétát is kapott. A lézeres félaktív irányítású fegyver a 9K119M Reflex-M fegyveren alapul, de a tandem páncéltörő fejrész hatásosságát megnövelték. Továbbá a cserélhető fejrésznek köszönhetően a felhasználási köre is bővült. Az 5 kilométeres hatótávolságú, 125 milliméteres átmérőjű rakéta képes eltalálni akár 70 kilométer per órás sebességgel haladó célpontokat is. A jövőben szeretnék növelni a fegyver helikopterek és repülőgépek elleni alkalmazhatóságát is az orosz mérnökök.

Ez év végén, vagy a következő év végén aláírásra kerülhet majd a Berijev A-100 Premier légtérfelderítő repülőgépekről szóló szerződés Moszkvában. A légi és bizonyos földi tesztekre is egy kísérleti példány szolgál, ennek A-100LL (a szovjet/orosz kísérleti gépeknél megszokott „repülő laboratórium” rövidítése) a típusjele és már egy ideje végzi a légi próbákat. A fedélzeti rendszerek egy Il-476-os (Il-76MD90) teherszállító repülőgép átépített sárkányszerkezetébe kerültek elhelyezésre.

Kuvaitban a 2018-as 2019-es pénzügyi évben sikerült elkülöníteni 1,1 milliárd dollárt, amit a Eurofighter Typhoon vadászbombázók beszerzésére szeretnének fordítani, ugyanis eddig a szükséges anyagi fedezet nem állt rendelkezésre a gépek megvásárlására.

Múlt héttől Kelet-Franciaországban már folyik a francia Dassault Rafale vadászbombázókra szóló átképzés az indiai légierő tagjainak. Az első csapatot egy pilóta, egy mérnök és négy technikus alkotja, akik a Saint-Dizier légibázison ismerkednek meg a típus rejtelmeivel. Az elkövetkező hónapokban további csoportok is érkeznek majd Franciaországba Indiából, hiszen az első indiai gépek leszállítási időpontjaként 2019 szeptembere van meghatározva, míg az első négy gép a következő év elején készül majd el. Az első rendelési csoportot alkotó 36 gépet 2022 áprilisáig fogják leszállítani Új-Delhi számára.

Ezek az új francia vadászbombázók az Ambala és Hasimara közelében lévő támaszpontokra fognak kerülni. Felszereltségükben jelentős eltérését fognak majd mutatni az eddig gyártott Rafale-okhoz képest, így képesek lesznek magasan fekvő repülőterekről is biztonságosan üzemelni (hajtóművet indítani), a repülési adatrögzítők adattárolási ideje 10 órás időtartamra kerül kibővítésre, új lesz a sisakkijelző, az alacsony frekvenciatartományban működő zavarórendszer, a vontatott radarcsali és a rakéták indítására, valamint a radarbesugárzásra figyelmeztető rendszerük is. Az ezen rendszerek légi próbapadjaként funkcionáló Rafale, az RB008-as kétüléses variáns, a múlt hónapban már végre is hajtotta első repülését. Az újdonságok tesztelése 67 hónapon keresztül fog tartani és amennyiben az új képességekkel igazolták megbízhatóságukat, csak azután kerülnek majd beszerelésre a többi repülőgépbe is.

Indiában az Arjun Mk II-es harckocsik minél előbbi gyártásának megkezdése érdekében több civil vállalkozást vontak be az építésbe. A megrendelésre került 118 darab harckocsi páncéltestének és tornyának előállítási jogát a Reliance Infra nyerte el még 2017-ben. A cég nemrégiben jelentette, hogy a tervezethez képest hat hónappal előbb kész az első páncéltest és torony átadására. Indiában igencsak nagy vargabetűket tesz az Arjun harckocsik fejlesztési és továbbfejlesztési programja is. A tavalyi év vége felé úgy tűnt végképp vége a programnak és letesznek az Arjun harckocsik nagyobb mennyiségben történő rendszeresítéséről, ugyanis már lassan el fog indulni egy 1770 harckocsi beszerzését eredményező program. A szovjet/orosz T-72-ek utódjának szánt járművel szemben követelmény a hazai gyártás, a több alváltozat (műszaki, önjáró tarack, hídvető stb.) megléte, az elkövetkező 40-50 év során el nem avulás, a percenként 6-8 lövés leadására képes 120, vagy 125 milliméteres löveg, amelyből irányítható rakéták is indítható, valamint a nagyjából 50 tonna körüli tömeg. Éppen ez utóbbi elvárás volt amit sikerült a döntéshozókkal elfogadtatni, vagyis a továbbfejlesztett Arjun Mk II-es tömege elfogadhatóvá vált akár 68 tonnásan is.

Ennek köszönhetően a tavalyi évben prognosztizált hét évvel későbbi hadrendbe állítás időpontja is előrébb kerülhet. Akkor ugyanis úgy tűnt, hogy az elvárások miatt jelentősen át kell tervezni a páncéltest és a torony szerkezetét, továbbá a védelmi szint megtartása mellett új, könnyebb páncélzat alkalmazása is szükségessé válna a harckocsi 68,6 tonnás tömegének csökkentése érdekében. Éppen a páncélos nagy súlya az, ami leginkább a döntéshozók nemtetszését kiváltotta az idestova 35 éve futó fejlesztési és gyártási program legutóbbi lépésének eredményeként. Igazán elfogadható eredményt pedig ideje lenne felmutatni, hiszen több száz T-72-es harckocsi cseréje pár éven belül időszerűvé fog válni és erre mi sem lenne jobb megoldás, mint egy hazai ipar által gyártott páncélos.

Az Arjun harckocsi Mk I-es változatából 124 példány került rendszeresítésre két páncélos ezred a (43. és a 75. kötelékében), míg a továbbfejlesztett Mk II-es változatból szintén alig több mint 100 darabos megrendelést sikerült eddig realizálni. Ezzel szemben az orosz T-90-es változataiból majd 1000-es nagyságrendű beszerzésről beszélnek. A problémákat tetézte, hogy 2015-ben újra alacsony szintre zuhant a helyi fejlesztésű Arjun MK I-es harckocsik hadrafoghatósága. A 124 páncélost, akárcsak pár évvel ezelőtt, ismét a kevés cserealkatrész döntötte le lánctalpáról. A helyzet megváltoztatásra már 2016 áprilisának végén felállítottak egy bizottságot, de a páncélos jó hírének ez az eset sem tett jót. Az izraeli Israel Aerospace Industries (IAI) által gyártott LAHAT páncéltörő rakéta integrációs programját az Arjun Mk II-es harckocsik esetében szintén felfüggesztették három évvel ezelőtt. A 13 kg-os LAHAT a harckocsi lövegéből indítható útnak és félaktív lézeres irányítással vezérelhető a maximum 8 km-re lévő célba. A továbbfejlesztett Arjun Mk II-es harckocsival végzett próbák során a 16 nagyobb és 56 kisebb változtatást felvonultató páncélossal mintegy 60%-os eredményt értek el. A legtöbb hiányosság a löveg tűzvezető rendszerében és az izraeli eredetű LAHAT csőből indítható páncéltörő rakétánál volt.

A lövések pontosságának növelését helyben orvosolják, azonban a LAHAT indítását követően megmaradó nagy mennyiségű füst esetében a gyártó, az Israel Aerospace Industries segítségét próbálták meg igénybe venni. Pótlására három éven belül terveztek kifejleszteni egy hasonló képességekkel bíró rakétát, amiről nem sokat hallani a sajtóban. Meg kell jegyezni, hogy Indiában az eddig elvégzett tesztek alapján elégedettek a helyi gyártású Arjun Mk II-es harckocsikkal. Tűzgyorsaságban, találati pontosságban felülmúlja a T-72-es, T-90-es harckocsikat, akárcsak mozgékonyságban, azonban 67 tonnás súlya nem teszi majd lehetővé a Pakisztánhoz közeli térségben történő alkalmazását. A térségre jellemző csatornák és folyók szabdalta terület és az itt található hidak teherbírása lehetetlenné teszi az Arjun Mk II-es hatékony alkalmazását. Így az esetleges pakisztáni páncélosokkal vívott harcok során az indiai T-72-esek és T-90-esek nem számíthatnak az Arjun-ok tűzerejére. Légi szállítása csak a C-17-es Globemaster III-asok segítségével valósítható meg. Mindezek miatt a 124 MK I-es mellett nem is olyan rég még csak 118 MK II-es beszerzésével számoltak Új-Delhiben.

Az Arjun Mk II-es egyik legfőbb erényének a lövegcsőből indítható izraeli eredetű LAHAT félaktív lézervezérlésű páncéltörő rakétát tartották, bár a helyi gyártású 120 mm-es löveghez – mely állítólag minden paraméterében felülmúlja a szovjet-orosz lövegeket - több, szintén helyi fejlesztésű lőszer bevezetése is várható. Az egyik ilyen a thermobarikus lesz, mely intenzív nyomáshullámmal fog pusztítani. A szintén helyi gyártású reaktív páncélzat elemei azonosak lesznek a T sorozaton használtakkal, ezeknek állítólag jobbak a védelmi képességeik, mint a szovjet-orosz vetélytársaiknak. A védelem növelésében számítanak az izraeli Trophy rendszerre is, valamint jelentős mennyiségű aknakifordító ekét is beszereznek a harckocsik részére. Ezek (reaktív páncélzat + Trophy rendszer + aknakifordító eke) azonban jelentős, 3 tonnányi pluszsúlyt fognak jelenteni, éppen ezért az Mk II-esek felfüggesztését úgy módosították, hogy az megbirkózón a 70 tonnával is. Szintén az aknák elleni védelmet szolgálja az, hogy a vezető ülését sok páncélozott szállító harcjárműhöz, gyalogsági harcjárműhöz, az MRAP-ekhez hasonlóan a járműtest felső részéhez rögzítik a fenékpáncél helyett, az aknarobbanáskor keletkező sérülések csökkentése végett.

A megnövekedett tömeg miatt megváltoztatták a lánctalp szélességét és a sebességváltó áttételét is, ennek következtében az Mk I-es 72 km/h-s végsebességhez képest az Mk II-es végsebessége 58 km/h-ra csökkent. A módosított áttételezésből adódó nagyobb nyomatéknak köszönhetően azonban a változatlanul hagyott motor mellett javult a páncélos gyorsulása és nem emelkedett jelentősen az üzemanyag-fogyasztása. Negatívumként említhető viszont az Mk I-es és talán majd az Mk II-es estében is az alacsony legyártott mennyiségből adódó gyenge alkatrész ellátottság. Ezt a problémát megpróbálták orvosolni, bár ha további megrendelések nem futnak majd be az Arjun-okra a viszonylag kis mennyiség még okozhat majd gondokat a jövőben. A távlati tervekben az Arjun alvázán műszaki harckocsi, 155 mm-es önjáró tarack, illetve hídvető harckocsi is megvalósulhatna, ezzel jelentősen könnyítve az alkatrész ellátottságot.

Mivel április és augusztus között sikerrel vették a csapatpróbákat, megkezdődhet a dél-koreai Hyundai Rotem által 2012 és 2016 között a dél-koreai hadsereg igényeinek megfelelően kifejlesztett KW2 Scorpion WAV (régebben K808) lövészpáncélosok gyártása. Szöul terveiben 600 darab lövészpáncélos beszerzése szerepel az elkövetkező évek alatt, ezekből 500 darab lesz a 8x8-as kerékképletű variáns. A hegesztett acélpáncélzatú 20 tonnás 8x8-as kerékképletű KW2 Scorpion WAV új variánsát 2017 végén mutatták be. Az alapverziónak tekinthető változat kétfős legénysége mellett tíz lövész szállítására képes gyalogsági harcjármű fegyverzetét egy 30 milliméteres gépágyú és egy 7,62 milliméteres géppuska alkotja. A KW2 közúti sebessége elérheti a 110 kilométer per órát, míg vízben 10 kilométeres óránkénti sebesség elérésére képes.

„Kistestvére” a 16 tonnás 6x6-os kerékképletű KW1 (régebben: K806), elsősorban felderítésre szolgál. Szintén kétfős legénység mellett tízfőnyi lövész szállítására képes. Fegyverzetét egy 40 milliméteres automata gránátvető és egy 7,62 milliméteres géppuska alkotja. Pár évvel ezelőtt bemutatásra került a rakétás páncélvadász változat is, ami egy távirányítású fegyverállványon elhelyezett 30 milliméteres gépágyúval, valamint a gépágyútól balra két Raybolt irányított páncéltörő rakétával került felszerelésre, továbbá egy 120 milliméteres önjáró aknavetővel ellátott változatot is kifejlesztettek. Várhatólag a páncélosokból évente 100 darab fog elkészülni.

Szeptember 4-én az első acéldarab vágásával kezdetét vette Thaiföld első S26T dízel-elektromos támadó tengeralattjárójának építése. Ezt Kínában végzik, lévén ez a kínai Type 41-es YUAN-osztályú tengeralattjárók módosított verziója. A Type 41-es YUAN-osztály már-már a LADA-osztály színvonalát közelíti meg. A Type 41-es tengeralattjárók megjelenésükben és a rajtuk alkalmazott technológiai megoldásokban egyre inkább kezdenek különbözni a szovjet/orosz KILO elődöktől, ami a Type 41-nél már igazán szembetűnő, bár az eredetet nem lehet letagadni. Évekkel ezelőtt még arról szóltak a hírek, hogy a Type 41-esen alkalmazott levegőfüggetlen meghajtás még nem veszi fel a versenyt a nyugaton alkalmazott két-három hetes üzemelést lehetővé tevő társaival, de folytak-folynak a fejlesztések és ezek bizakodásra adnak okot a flotta vezetésében. Mindenesetre a S26T (T=Thaiföld) variánsból három egység fog megépülni, vízkiszorításuk 2600 tonna, hosszuk 77,7 méter, törzsátmérőjük 8,6 méter, merülési mélységük 300 méter, fegyverzetük 16 torpedó, vagy 30 akna, illetve ezek kombinációja lehet.

Akár közös harckocsikat érintő beszerzés is megvalósulhat a Fülöp-szigetek és Banglades vonatkozásában. Ugyanis a két állam lépéseket tett a török FNSS és az indonéz PT Pindad által kifejlesztett Kaplan MT közepes harckocsi rendszeresítésére. A gyalogsági harcjárműből fejlesztett páncéloson mindössze 2014-ben kezdődött el a közös munka, aminek eredménye egy elektronikus vezérlésű sebességváltóval ellátott, minimum 20 LE/tonna arányt felmutató, minimum 450 kilométeres hatótávolságú harckocsi lett. A 3 fős személyzetű páncélos legnagyobb sebessége 70 kilométer per óra, fegyverzetét egy CMI (Cockerill Maintenance & Ingenierie SA Defense) Cockerill 3105 toronyba szerelt, csőszájfékkel ellátott 105 milliméteres löveg alkotja, de egy párhuzamosított 7,62 milliméteres géppuska is helyet kapott a toronyban. Indonéziában jól haladnak a hadrendbe állítás felé vezető úton, a prototípusokkal végzett próbák sikerrel zárultak. Fülöp-szigetek és Banglades országonként 40-50 Kaplan MT közepes harckocsi megvásárlását fontolgatja.

Japán az eddig megrendelt négy Northrop Grumman E-2D Advanced Hawkeye légtérfelderítő repülőgép mellé további kilencet is megvásárol. Washington hozzájárult a beszerzéshez, aminek becsült költsége 3,135 milliárd dollár lesz, amennyiben azt a Kongresszus sem vétózza meg. Az Egyesült Államok haditengerészete után a világon a második legnagyobb Hawkeye alkalmazó Japán, ahol 1983-tól kezdve, jelenleg is 13 E-2C Hawkeye repülőgépet alkalmaznak, négy Boeing E-767-es mellett. Az E-2C a Japán által első ízben 2014-ben megrendelt E-2D régebbi változata. A mostani 9 géphez huszonnégy Rolls-Royce T56-A-427A hajtóművet és tíz Lockheed Martin AN/APY-9 AESA antennával ellátott rádiólokátort vásárolnak meg, számos tartalék alkatrész mellett. A Tokió által beszerzendő példányok szárnyába üzemanyagtartályok kerülnek elhelyezésre, amik az amerikai haditengerészet gépeiben (az eddig átvett 31-ben, valamint a megrendelt 24-ben és további opcióként szereplő szintén 24-ben) nincsenek, így repülési idejük 5 óráról, 8 órára növekedik.

Washingtonban eldöntötték, új jelölésrendszert vezetnek be az M1A2 Abrams harckocsik SEPv3 és SEPv4 továbbfejlesztési lépcsőinek. Teszik mindezt azért, mert az eddig alkalmazottak nem jelzik kellőképpen a továbbfejlesztések fontosságát. Éppen ezért augusztus végétől a 2017 októberétől már a csapatoknál is megtalálható SEPv3 korszerűsítésen átesett páncélosok a M1A2C, míg az eddigi SEPv4 modifikációk a M1A2D megjelölést fogják viselni.

A héten elnyert 51 millió dollárnak köszönhetően a Lockheed Martin hozzáfoghat az AGM–158 JASSM csapásmérő robotrepülőgépének legújabb változatának fejlesztéséhez. A JASSM-XR (Joint Air-to-Surface Standoff Missile Extreme Range), vagyis tovább növelt hatótávolságú modifikáció fejlesztési szakasza várhatóan 2023. augusztus 31-ig befejeződik majd be az Amerikai Légierő részére. A JASSM-XR-el szemben elvárás az 1600-1800 kilométert elérő, vagy azt meghaladó hatótávolság, akár majd egy tonnás tömegű bunkerromboló fejrésszel is felszerelve. Mindebből következik, hogy az új fegyver igencsak termetes és súlyos lesz, tömege várhatólag 2000 kilogramm körül fog alakulni, ezért majdani alkalmazására csak a nagyobb fegyverterheléssel rendelkező típusok (F-15E, B-1B, B-2, B-21, B-52) lehetnek képesek.

Szeptember 15-én kezdődtek volna el a Lockheed Martin F-35-ös fedélzetén a legújabb, immáron teljes körű bevethetőséget garantáló Block 3F szoftvercsomag próbái. Csakhogy az igen összetett program nem áll készen a bevezetést megelőző tesztelés megkezdésére. A nem teljesen részletezett hibasor alapján gondok vannak az AIM-120 AMRAAM légiharc-rakéták alkalmazásával, az üzemeltetési háttér megkönnyítésére megalkotott ALIS (Autonomic Logistics Information System) szoftver továbbra sem képes ellátni feladatait az elvártak szerint, számos esetben emberi beavatkozás vált szükségessé. Valamint a gépágyúval végzett földi célpontok elleni lövészetek során is problémát adódtak a Block 3F szoftvercsomaggal, aminek így a tesztelése várhatólag további két hónapot fog késni.

 

NETARZENÁL GALÉRIA

 

Agusta-Westland HH-101A Caesar

Fairchild A-10A Thunderbolt II

Szuhoj Szu-27P1M

General Dynamics F-16C Fighting Falcon

Airbus A400M Atlas

Lockheed Martin F-35A Lightning II

Dassault Rafale B

General Dynamics F-111E Aardvark

Agusta-Westland EH-101 Merlin Mk.512

LTV Aerospace A-7E Corsair II

Eurofighter Typhoon EF2000

Helibrás HA-1 Esquilo

Boeing 737-7ES Wedgetail

Kawasaki C-2

North American RA-5C Vigilante

CASA C-101EB Aviojet

Boeing AH-64D Apache

Panavia Tornado ECR

Vought F-8E(FN) Crusader

Martin EB-57B Canberra

Alenia Aermacchi M-346 Master

Szólj hozzá

BAE Systems Lockheed Martin T-14 Armata NHIndustries A-100 Premier F-16 Northrop Grumman Hyundai Rotem Dassault Arjun Mk II Rafale F-35 Eurofighter Typhoon Abrams WAV E-2D Advanced Hawkeye NH90 TTH K808 Berijev Kaplan MT F-CEV Terrier Blokk 70/72 Viper 9K119M Reflex-M KW2 Scorpion KW1 K806 S26T Type 41 YUAN-osztály M1A2 SEPv3 SEPv4 M1A2C M1A2D JASSM-XR